Hogy fürdessem meg a kutyámat, ha retteg a víztől? (tudásbázis)

igen a lényeget nem írtam :(

tenyeredből adj vizet a kutyusnak ;)

aztán be vízezni a fejét ,tuti elszalad,ha nem akkor még egy kis vízecske ;)

mokásan meg törölni stb... mindent igy ki találni sorjában ;)

nekem ,türelmi idő 3hónap volt aztán már be ült magától a fürdőbe ;):D Rotti

:D

Hogy fürdessem meg a kutyámat, ha retteg a víztől?

egyszerű!!!

minden nap behívni becsalogatnia fürdőbe ;)

mindig valami kis pici falatkát de csak egyet ha bejött!

aztán el kezdeni ott mint ha fésülnéd ;) a fürdőbe

"LASSÚ HOSSZÚ FOLYAMAT ,ÉS TÜRELEM JÁTÉK!"

ja nem szabad mérgelődni a féle játéknak venni ;)

bár mit ki lehet találni ;)

/4 kutyámból,2 nem fél,egyik még mindig be logót és be ugrott a kádba a csatornát nyalogatni :D mert vizes és ki kaparom a vizet :DD

másik kettő meg hát 1 túl méretes Rotti magasságra kutyuskám volt, és Dobim meg csak parancs szóra csinálta meg!/♥ NYUGODJANAK BÉKÉBEN A DRÁGÁIM ♥

A két máltai selyem vakarcsomat is nehéz fürdetni, pedig kis termetűek. Azt vettem észre, hogy tényleg fontos a nyugodt, viszonylag lassú mozgás, nyugtató szó és simogatás, de van ennél is fontosabb náluk:

a FEJÉRE NE rögtön kerüljön víz...lassú zuhanyzással indítok, először csak a lábára, és a hátsó részére, így haladok előrefelé. Ha a kád szélére tehetik az első két mancsukat, nyugodtabbak.

Viszont ha a fejükre kerül a víz, láthatóan nem hálásak. A 3 éves kuttyom már fél éve jól viseli, de ennyi idő kellett havi-kéthavi fürdésekkel. Már nyugodtan végigvárja. Az 1 évvel fiatalabb lánykutya viszont még mindig remeg időnként.

A két máltai selyem vakarcsomat is nehéz fürdetni, pedig kis termetűek. Azt vettem észre, hogy tényleg fontos a nyugodt, viszonylag lassú mozgás, nyugtató szó és simogatás, de van ennél is fontosabb náluk:

a FEJÉRE NE rögtön kerüljön víz...lassú zuhanyzással indítok, először csak a lábára, és a hátsó részére, így haladok előrefelé. Ha a kád szélére tehetik az első két mancsukat, nyugodtabbak.

Viszont ha a fejükre kerül a víz, láthatóan nem hálásak. A 3 éves kuttyom már fél éve jól viseli, de ennyi idő kllett havi-kéthavi fürdésekkel. Már nyugodtan végigvárja. Az 1 évvel fiatalabb lánykutya viszont még mindig remeg időnként.

Az én kutyum keverék,nem tudom miért nem szeret fürdeni,bár már szerintem kis hiszti is van benne.

Hogy szokja a vizet,ölben szoktam bemenni vele a kádba,ugy hogy már benne van a víz,de eszméletlen hisztit vág le,csimpaszkodik,nem lehet négy lábra állítani,ugy hogy samponozni nem is szoktam,örülök ha jól le tudom mosni.Pedig utána olyan boldog,ugrabugrál,hempereg az ágyon,rohangál ide-oda a szobában.De előtte olyan agresszív,sokszor már azon vagyok hogy feladom,mert harapdál,vicsorit,néha attól félek hogy megharap.Pedig sosincs bántva,mégcsak hangosan se kiabáltunk vele,beszélgetek hozzá,simogatom,puszilgatom hogy ne féljen.Egyébként nagyon jó a kapcsolatunk,szót fogad annak ellenére hogy elég akaratos,öntörvényű kutyus.És kiváncsi is,mert ha fürdök mostanában direkt nyitva hagyom az ajtót és akkor odajön és benéz a kádba hogy mit csinálok.Szóval nagy hóhányó.2 és fél éves, remélem lassan csak könnyebb lesz a fürdetés ha komolyodik.

Igazad van, s tényleg igy lehet a legkönnyebben és leghatékonyabban megfürdetni a kedvencet.

Nálunk is kétemberes munka volt eddig, de nyugodt, lassú mozdulatokkal, becézéssel szépen lassan elértünk az egyemberes megoldáshoz.

Mi másfél évesek vagyunk, angol cockerspancikám van, és imádom.

Több ember segítségével:-))))

Anno mi is így fürdettük a yorkinkat.

Nah a helyzet az, hogy valahogy vissza kéne szerezned a vezető szerepet. Nekem is csinálta ezt, de két havi kemény falkavezér-eldöntési harc után már én vagyok az úr, csak mivel Husky vér csobog az ereiben, szeretné szabadon uralni a terepet, és így folyton bepróbálkozik. Így mindig nagy feladat eldönteni, hogy ki az úr! :).

Na a kis kitérő után, a lényeg, hogy uralkodni próbál a kutyád rajtatok, valahogy meg kéne vele értetni, hogy nem akarsz neki rosszat.

Képzeljétek, anyum fürdette egyedül most meg az én kutyámat, a csöpp 50 kilóst :), és ugye a fent említett dolgot lejátszottam vele, nem volt harcos, egyszer akart kimenni a kádból csurom habosan, de némi kutyakeksz ottartotta. Nem voltam ott, mégis engedelmeskedett, ennek örülök, mert ezek szerint alárendelte magát anyumnak :).

Sok sikert :). Sosem késő egy engedelmességi suliba elvinni különben... bár idő és pénz - nem vészes (nekünk 8e volt egy évre asszem és heti 3 alkalom volt). De nem volt választásunk, baromira erős kutya, a keverék mindkét része az, így nem kockáztathattuk meg, hogy nem tanítottuk. Ha csak abba gondolok bele, hogy ha szólok és mégis eltépne megruházni egy kutyát, akkor semmi nem szedné ki a fogai közül... juj! Szóval nem bántam meg az engedelmességi sulit sem és a hatalmi harcokat sem :).

Sziasztok!

Az én kutyám nagyon készségesen áll a fürdetés dolgához. Úgy van vele, hogy gyertek, mossatok, csak igyekezzetek, mert nem érek rá órákig itt állni.

Folyamatosan beszélünk hozzá, hogy ez milyen jó, stb., ő válaszként képen nyal.

Ha sokáig matatunk rajta, akkor elveszti a türelmét, és elindul. Nem elrohan, csak szép fokozatosan elszivárog a kezünk alól. Így általában a kert egyik végében kezdjük a fürdést, és a másikban végzünk.

Móki!

Miért akarod szegény maccsot megfürdetni? Nálunk ő a legtisztább. Azt olvastam a macskákat nem kell fürdetni. Meg mondjuk, ha lakásban van, akkor is fölösleges.

Nálunk egyszer volt macskafürdetés, mikor idekerült, mert tiszta lucsok volt. Az egész ház hetekig azt kérdezgette, hogy milyen állatot gyilkoltunk... szóval képzelhetitek, hogy micsoda ricsajos volt az öklömnyi csemete.

Kutyára visszatérve nálunk egy 50 kilós Husky-Németjuhász a fő fürdetős probléma. Hamar rájöttünk, hogy egy ember baromi kevés a fürdetéshez.

Gumilap a fürdőkádba, valamennyi folyó víz, egyik aki fürdet beáll a kádba a másik meg kintről mosdat. A kutyával már megértettük, hogy akármilyen erősek is vagyunk, képtelenség beemelni őt a kádba, így nagy nehezen bemászik :). Akkor aki bent van fogja a nyakörvénél és néha ajándékot is ad neki, hogy elviselhetőbb legyen a fürdetés, a másik meg megfürdeti. Majd még a kádban szárazra töröljük és aztán segítünk kikászálódnia a kádból, majd mehet viháncolni. Persze fél remeg és minden, de megnyugtatóan kell beszélni hozzá és egy idő után már könnyebb lesz.

Sziasztok!

Cicára nincs esetleg ötletetek???

Egyszer megpróbáltuk, de sajna gyilkos volt...úgy sirt mint akit nyúznak, még meg is harapott majdnem...nem is beszélve,hogy a párom alig tudta fogni,úgy kalimpált,ficánkolt:(

Igy a másik macsekot már meg se próbáltuk:((

H E L P !:(

Nekem nagy termetű kutyám van,aki nagyon nem szeret fürdeni.Állóvizekbe meg természetes vizekbe belemegy,de ha valaki megpróbálja lelocsolni,menekül:)Mi az udvaron egy nagy kádba szoktuk belerakni(bár nem túl gyakran fürdetjük).Amikor vizezzük be a kis testét,akkor szorgalmasan kell simizni,különben kiugrik.A samponozást már szereti,majd megint az öblítésnél szoktak gondjaink akadni...Nagyon türelmetlen jószág:)

Szerintem is szoktatással mindent el lehet érni,vagy kényszerítéssel,de az rosszabb módszer.(de,ha máshogy nem megy...)Nem tudom milyen termetű kutyusod van,ha kisebb fajta,akkor tényleg könnyű dolgod van,ha nagyobb...Akkor sok szerencsét!!:)

Amúgy érdemes próbálkozni,egyszer majd rájön,hogy ez az egész egy jó "buli",és nem kell tőle rettegni:)

Kicsi kutya esetén könnyen megoldható, szerintem. A mi kutyusaink sem rajongtak érte eleinte, de sok türelemmel, és óvatos, fokozatos szoktatással sikerült megszerettetni velük. Néhány kedves, megnyugtató szó a gazditól símogatás, és rájönnek, hogy ez nem is olyan rossz. Szépen finoman átdörgöljük őket samponnal, óvatosan, leginkább kézmeleg vízzel lezuhanyozzuk őket és kész is. A törölközést imádják, teljesen "bepörögnek", mikor jól megdörgöljük őket. Kicsit megtéphetik a törölközőt is. Eleinte utáltak fürödni, ugattak, kapartak, ugráltak, menekültek, mára elértük azt, hogy ha beletesszük őket a kádba, ott maradnak, sőt egyedül is beleuranak már.

Nagyobb kutyával egy kicsit biztos macerásabb, abban kevesebb tapasztalatom van, de a módszerek nagyjából ugyanazok.

Fiatalabb korukban nem mertek belemenni nyílt vízbe egy rossz álmány miatt, mára már tavakban is mernek úszni. Úgy szoktattuk rá őket, hogy bementünk velük és először ölben fogtuk őket, majd beletettük a vízbe, és segítséggel úsztak, majd rájöttek, hogy egyedül is megy nekik és úsztak ügyesen mellettünk. Azóta nem félnek tőle.