Gondolatok a gyógyulásról

A doktor úr megmérte a vérnyomásom és egy kicsit magasnak találta. Azt nem kérdezte meg, hogy milyen volt a napom idáig? Vagy esetleg az elmúlt hónapok mennyire voltak stresszesek? Gyorsan felírt kétféle tablettát, hogy ezeket feltétlenül szedjem (életem végéig) és utamra bocsátott.

Szerencsére már akkor sem szerettem a tablettákat és úgy döntöttem, hogy ráérünk még vérnyomás csillapítót szedni. Így 10 év elmúltával is jól vagyok köszönöm, a vérnyomásom inkább alacsony mint magas, hacsak valaki jól fel nem idegesít.

Én tudom, hogy a háziorvosom csak jót akart és a kint várakozó rengeteg beteg miatt nem szánhatott rám órákat, hogy alaposan kikérdezzen az életemről. De az ember nem egy gép. Nem elég csak az olajat kicserélni, vagy a törött alkatrész helyett egy másikat betenni.

Az ember egy nagyon összetett lény. Ahhoz, hogy tökéletesen működjön a testnek, a tudatnak és a léleknek is egészségesnek kell lennie, harmóniában egymással és a körülötte lévő világgal.

Annak, hogy valakinél magas vérnyomás alakul ki nem csak egy oka van. Nagy valószínűséggel mind a három szinten van valami probléma. A magas vérnyomás csak egy jelzés, hogy figyelj oda, változtass, mert baj lesz.

Azzal, hogy egy-két tablettával elnyomjuk a tüneteket nem gyógyítottuk meg a betegséget. Nem változtattunk azokon a dolgokon amik segítség kérésre késztették testünket. Mivel nem figyeltünk rá újabb tünetet fog produkálni, hátha mégis rájövünk, hogy változtatni kell. De hiába mert újra csak tablettákat kap és egyik betegség jön a másik után.

Ha ez egy tökéletes világ lenne, akkor a gyógyítónak elég ideje lenne minden emberre. Ismernie kellene életvitelét, táplálkozását, családi és munkahelyi környezetét, szervezetének vitamin és ásványi anyag ellátottságát, stressz kezelő képességét.

Ha mindezzel tisztában lenne akkor meg tudná mondani, hogy hol kell változtatni. Lehet, hogy csak egy kis pihenésre van szükségünk vagy heti kétszeri sportolásra. Esetleg valamilyen vitamin szorul pótlásra, de az is lehet, hogy munkahelyet kellene váltani, mert túl sok feszültség terheli a beteget a munkahelyén.

Persze vannak olyan helyzetek, amikor nagy szükség van gyógyszerekre és sebészekre, de sokkal kevesebb lenne ezeknek a helyzeteknek a száma, ha az embert és nem a betegséget gyógyítanánk.

A gyógyulás mindig a beteg és a gyógyító közötti együttműködésen múlik. A gyógyító javasolhatja a legkiválóbb gyógymódokat, ha a beteg nem hajlandó saját maga tenni valamit a gyógyulása érdekében.

Egy vállfájdalmat például rendszeres tornával meg lehet gyógyítani, fájdalom csillapítóval nem. De a betegnek kell tornáznia, a gyógyító nem tud helyette.

Arról most nem is beszélek, hogy milyen fontos a megelőzés. Hogy bármilyen kis változás a jó felé milyen nagy változást hoz életminőségünkben.

Maradjunk a gyógyulásnál. Igenis saját magunknak kell meggyógyítani magunkat. Nekünk kell akarni és nekünk kell tenni az egészség érdekében.

Ez nem azt jelenti, hogy egyedül és segítség nélkül kell kitalálnunk, hogy mit is tegyünk a gyógyulás érdekében. Vegyünk igénybe minden segítséget amit csak lehet.

Orvosok, természetgyógyászok, gyógytornászok, életmód tanácsadók, pszichológusok rengeteget tehetnek értünk. Megmutathatják a gyógyulás különböző útjait, de azt a betegnek kell érezni, hogy melyik a legjobb a számára és azon az úton neki kell végigmenni.

A teljes gyógyulást nem könnyű elérni, hiszen testünket, tudatunkat és lelkünket is egészségessé kell tennünk, ami nem kis feladat. De a magunkra figyelés, az időben történő változtatások és a gyógyulásunk érdekében megtett egyéb lépések meghozzák a gyümölcsüket.

Csak ne várjunk velük addig, amíg túl késő. Már ma tegyünk meg valamilyen, bármilyen kis lépést egészségünk érdekében.