Függőség: ki miről szokott le, és hogy? (beszélgetés)

A dohányzásról szoktam le,elsősorban mert babát szerettünk volna.Csak simán letettem és kész.

Egy ideig hiányzott,de most már nem.

A körömrágásról. Egyszerűen szégyelltem. Odafigyeltem a mozdulataimra.

Ma már erős, hosszú körmeim vannak, szép körömággyal. Jó ránézni. Szeretem.:)

A férjem volt ilyen sokáig, ő szerintem függőség-függő volt.

Hajlamos volt bármi függőségre, de hálistennek a fejét nem vesztette el, normális figyelmeztetés hatására lemondott a cigiről is, a piáról is. Az evési függőségre nem tellett annyira, az édességet meg sosem szerette.

A fájdalomcsillapítókkal próbálkozott, de én mentem felíratni, ha kellett, és ha a doki nem írta fel a plusz adagot, nem tehetett semmit. A netre nem kattant rá, nem tudott rendelni.

érdemes vót?

(nem)

cigiről,nem egyszerre,hanem fokozatosan(először csak a munkahelyen nem...stb.)

Pár hónapig eltartott,néha még elment egy egy szál,de utoljára már rosszul lettem tőle és már egyáltalán nem kívánom,már a gondolatától is rosszul vagyok!

Ez csak az én véleményem, nekem így sikerült, erre esküszöm.

Ki akartam próbálni a nikotin tapaszt, de meggondoltam magam.

Dehogynem.

Nem lehet húzni, hogy ma már csak 5 szál, holnap meg 3...

NEM! Le kell tenni, és kész.

A brutális csoki, és kávéfüggőségemet is abba hagytam, persze nem egyszerre. ;)

Szilveszterkor letettem a cigit 6,5 év után, és egyszerűen nem gyújtottam rá.

Szerintem minden csak akarat kérdése!

Csokizabálásról szoktam le úgy, hogy egyszer mikor éppen a leggömbölyűbb korszakomban voltam, készült rólam egy teljes alakos kép-- amit sajnos elő is hívattunk a többivel.

Elrettentő, undorító és maga a sokk volt a saját testemmel ilyesformán szembesülni, azóta nagy ívben kerülöm a csokit és társait.