Fogyibarátnőt keresek... (beszélgetés)
Érdekes, hogy szinte minden ilyen fórum indításakor olyan nagy a lelkesedés, és alig telik el pár hét, pár hónap, alábbhagy a lendület.
Hol a kitartás lányok???
Szia margov!
Egyedülállóként van ám a legkönnyebb dolgod, ugye tudod? Én akkor híztam sokat, amikor összejöttem a barátommal. Előtte albérletben éltem, nem volt stabil kapcsolatom és 53 kiló voltam (ej, de jó volt). Aztán sikerült egy év alatt 68 kilóra híznom (blej :S). Ez nálam azért tragikus, mert mindössze 160 centi vagyok, és a plusz kilók elsősorban a combomon és a fenekemen rakódnak le, tehát úgy nézek ki, mint egy defektes kertitörpe.
Nos ebből először tudatosan elkezdtem leadogatni. Az igazi ok az volt, hogy nagyon elromlott az emésztésem, sokat puffadtam, székrekedésem volt, és mivel nem akartam gyógyszert szedni, joghurttal, egészségesebb ételekkel próbálkoztam. Aztán rájöttem arra is, mennyire ártalmas szemetet enni, úgy értem párizsit, csokit, műsüteményt, műkaját. Hogy ezektől puffadok és a pattanásaim is ezektől jöttek ki. (azelőtt szinte csak házikaját ettem Anyuéknál, az albérletben pedig szegény voltam, mint a templom egere egymagam és nem volt pénzem műkajákra, édességre).
Nézd meg a mérlegelőmet, lassan és biztosan jutottam 57 kilóig, azóta ezt tartom is. Semmi világraszóló diéta nincs ebben, egyszerűen a "szemeteket" zártam ki az étrendemből és több mozgást végzek (fizikai munkára váltottam, előző munkahelyem ülőmunka volt, gyalog járok be dolgozni, ez napi 4 km gyors tempójú séta).
Annyi történt, hogy a téli étvágy és a karácsonyi sütögetés... hát igen... dobott rám kemény 3 plusz kilót, ami tudom, hogy hamar lemegy, mert ez minden télen így van. :P
Barátnőm hízókúrán van, ezért a munkahelyi kajám felét neki adom. Nekem nem is hiányzik, de én annyival is kevesebbet eszem. :P A lelkiismeretem megakadályozza a túlevést. Jaj, hát szegény, neki híznia kell. :P (és hízik is)
Egy másik barátnőmben sikeresen tartom a lelket, annyit beszélek neki, hogy este már nem is mer enni, mióta elemeztem, hogyan rohad a kaja a beleiben éjszaka. :P
Pár kilótól meg kellene még szabadulnom, de a vége a legnehezebb, a legnagyobb "harc".
Most úgy érzem akármit csinálok, nem mozdul a mérleg nyelve.
Nekem azért kell fogyibarátnő, hogy legyen valaki, akit lebeszélhetek arról a bizonyos tábla csokiról, legyen kit meggyőzni arról, hogy céljaink elérhetők, és közben én is új erőre kapjak. Merthogy nyáron már 55 vagy ki tudja, talán újra 53 kilósan fogok szaladgálni egy cuki kis miniszoknyába. (igen igen én... miniszoknyába... hihhhetetlen :P
Ha szeretnél a fogyókúra témáról társalogni, írj privát üzit, mert a fórumokat nem mindig nézem vissza, aztán majd lehet akár e-mail, msn... ha mindig kell valaki akivel megbeszélheted a nehézségeket, vagy kell valaki aki helyreráz, ha éppen meginog az akaraterőd. :)
szia
szivesen csatlakozom
nekem legalább 30 kg ot kell fogynom
de utána még esetleg15 kg
attól függ hogy érzem magam
Igen, én vásárolgatok. A polccal itthon nincs is gond, ott csak zabpehely van, csíramagok, meg tk liszt, ha itthon vagyok és nincs semmi gond, akkor nincs is para...
A főzés mondjuk kicsit gázos az időbeosztásom miatt, de igyekszem.
A csoki amúgy csak akkor kell, ha mérhetetlenül egyedül érzem magam (mert mondjuk a barátaim dolgoznak, vagy a pasijukkal vannak...). No, de erős leszek, és rád hallgatok, hogy meg tudom csinálni, és a tudatos tudás átszáll a tudatalattiba és nem a csoki lesz a pótszerem :) (csak a cigire vissza ne szokjak XD-vicc volt)
Köszönöm Tényleg a hozzászólásaidat. Te amúgy mióta "tértél meg"? (A tudatos táplálkozásra... nézd már megint egy vallási szóhasználat, mi lehet velem?:O )
Túrórudit???? :) A holnap ma kezdődik...:D
én asszem most elpakolom a túrórudi emlékét valami kisdobozba, és gondolataimban átfejtem egy nagy sárgarépára.... és azt képzelem majd, hogy pöttyös íze van...
nyamm :D
Apró lépések. Ha egyedül élsz, akkor magadnak vásárolsz gondolom. Ne vegyél csokit, ne vegyél cukrot, nassit, lisztet, vásárolj egészséges alapanyagokat, főzz egészségesen. Meg tudod tenni ezeket a lépéseket?
A barátok pedig jók, vigyázz rájuk, és bátran edd meg a buli után a gyrost, főleg, ha jó sokat táncoltál aznap este. :)
Hali
csatlakoznék.
holnap többet írok.
Most még betolok egy túrórudit és alszok.
Reggel új élet.
jóéjt
hehe :)
hát igen, én 8 napig bírtam... utána másfél évig nem ettem tejfölt :D
Éppen most költöztem el otthonról :) Nincs még gyermekem, és sajnos egyedül vagyok mint a kisujjam (persze csak ami a pasikat illeti, barátaim azért vannak :) négy legjobb, akikkel egy egész kezet alkotunk:)
Na jó, nem akarok nagyon bolondnak tűnni :)
Igen, amit írsz, az tényleg nagyon jó, és csodálom is azokat, akik véghez tudják ezt vinni. Két éve elvégeztem egy természetgyógyász alaptanfolyamot, meg érdekel is a téma, így nagyjából tisztában vagyok azzal, hogy s mint kéne táplálkozni. Amikor ezt a tanfolyamot csináltam, akkor álltam rá az egészséges táplálkozásra, vega voltam majd egy évig, minden tök jó volt. Aztán elkezdtem bizonytalankodni, és hát a környezetemben is eléggé furán néztek rám... meg persze minden egyes bulit a gyrososnál kell befejezni, folyton ment a "na persze, ez nem egészséges" szekálás (ami persze nem rosszándékú volt, csak éppen bosszantó számomra...) Persze most biztos azt mondod, hogy nem kell hallgatni a barátokra, és ezzel én is egyet értek, de mégis, valahogy én még nem vagyok olyan acélos jellem, hogy mindig tudjam, mit kell tennem. Meg persze a barátaim a környezetem volt mellettem, amikor egy szerelem miatt a padlóra kerültem... és akkor hogy is megy a pszichológia... ők segítettek, tudat alatt nem akartam különbözni tőlük.
Az eszemmel tudom, hogy ez ostobaság, és hogy csak magyarázkodás az egész, mert ha én eldöntöm, hogy így élem az életem, akkor úgy élem az életem. Csak én olyan ember vagyok, akinek ezt sokszor el kell mondania, hogy el is higgye... (elvégre a sok negatív input után, ami a gyerekkorból maradt, kell a sok pozitív input, hogy átprogramozzuk az agyat...)
Na jó, nem vagyok ám szektás, csak hiszek az agykontrollban :)
Atya ég!
Utána néztem annak a klinikai diétának. Hát én aztán sok szar drasztikus diétát végigcsináltam, de ez valami gusztustalannak hangzik. :S
Elismerésem annak, aki ezt véghezviszi.
Nos, lássuk. Annyit tudok rólad, hogy 26 éves vagy. Van gyermeked, férjed, vagy a szüleiddel élsz? A változások miatt fontos, hogy felmérd, hogyan tudod megvalósítani a céljaidat.
Én pl. főzök a családomnak mindent, mint régen, mert nem várom el, hogy mindent másképp egyenek, még ha azt nem is tartom feltétlen egészségesnek, de egyelőre csak fejlődjenek (persze a gyerekek). Több a zöldség, a gyümölcs, aszalt gyümölcs és magvak mindig van az asztalon, ebből ők is esznek. De nem veszek csokit, csak annyi van itthon, amit a nagyszülők hoznak. Másképp vásárolok. Van egy polc a szekrényben, ahol az én holmim van, lenmagliszt, magvak, kenyérpótlók. Én nem eszek cukrot, napi fél kanál xilit a kávémba, tea cukor nélkül.
Kell áldozat, de a környezet sokat befolyásol. Mesélj magadról.
Valamint: nem konkrét segítséget várok, nyilván nem azt akarom, hogy kivegyék a számból, vagy ilyesmi... akkor igen eltunyult gyereknek kéne lennem. Csupán beszélgetni szeretnék ezekről a dolgokról, mert hiszem, hogy a kibeszélése ezeknek jobban segít, mint az elfojtása. És eddig én csak elfojtottam sajnos :(
(Amúgy már itt a fórum miatt jobban érzem magam, úgyhogy köszönöm mindannyiótoknak :)
Na, az édesség nekem is elég nagy keresztem:) Ebben erősen kell fejlődnöm, és most már kellenek a drasztikus eszközök.
Tudom, hogy nem fogok a fórumhoz szaladgálni, amikor meglátok egy palacsintát, de később esetleg meg tudom "gyónni" (na jó, ez itt most elég erős szó, de nem találok hirtelen kevésbé vallásosat - tessék némi szarkazmussal olvasni :); és akkor az jobb érzés szokott lenni, ha megoszthatom valakivel, hogy erős voltam vagy gyenge.
Nekem amúgy is elég sokat számít, hogy van e mellettem valaki, vagy nincs. Ha nincs, akkor sokkal elveszettebb vagyok, kevésbé tartom magam, tudom, hogy ez is gyarló tulajdonság, és remélem, az évek során ez pozitív irányba fog változni. De azt hiszem, ez is hozzátartozik az akaraterő erősítéséhez. Ha nem megy egyedül, akkor először segítséggel kell, majd ha már megy úgy, akkor el lehet engedni a támasztékokat, és ha ez bekövetekezik, akkor nem csak a palacsinta képébe fogok nevetni, de gyomorkordulás nélkül végignézem majd, ha asztaltársam éppen azt eszik :)
Értem, amit mondassz, de ha vannak ilyen pillanatok, mondjuk pl. megérzed a friss palacsinta illatát vagy a Meki édes hambiillatát, akkor nem a fórumhoz fogsz szaladni, hogy jaj, barátnőm, ments meg.
Az akaraterő fejlesztése sok-sok szenvedéssel jár. Ne mondj le mindenről, csak arról, amit érzel, hogy gondot okozhat. Én pl. édességfüggő vagyok, a lisztes és cukros dolgok számomra nagy gondot okoznak, tehát én nem eszek se lisztet, se kenyeret, se péksütit, se cukrot. Vicces, amikor a paprikát felszeletelem és megpakolom szalámival. Még teszek rá sajtot, miegymást, megreggelizem, és délig nem vagyok éhes. Ügyeskedni kell, nem könnyű, de ha ez a cél tényleg fontos neked (pl. nyáron az olasz tengerparton nem takargatni a pocit), akkor már nem is fáj annyira a kenyér hiánya. :))
A téma hasonló... :) A zsírréteg sokszor védekezés, ha a pszichoszomatikus részét nézzük.
Nekem is elég nagy rész benne a védekezés, de valahogy le kell gyűrnöm ezt...
Sziasztok!
Szívesen csatlakoznék, nekem is 20kg-ot kellene fogynom, bár egyelőre -10el is elégedett lennék.
Csak sajnos nekem a motiváció hiányzik.
Mintha nem érdekelne már, hiányzik az erő... pedig akarom.
Lehet dac is, vagy védekezés, mert egy nagy szerelmi csalódás után szedtem fel tavaly nyáron, vagyis 15kg-ot.
Köszönöm Tényleg:)
Tudom, hogy azt tehetek amit akarok :) Csak van az úgy, hogy elgyengül az ember, és nekem még nem sikerült azt a képességet kifejlesztenem, hogy minden egyes pillanatban erős legyek, és olyankor egy csomó hülyeséget is csinálok (most nem csak kaja témában, hanem alles zusammen). Szóval néha nem árt egy olyan visszahúzó erő, aki az ilyen negatív pillanatokban (amikor nem érzékelhetőek a racionális érvek - pl.ne edd meg, mert attól nem leszel boldogabb!) fejbe kólint és azt mondja, amit te magad is tudsz, csak épp valami rossz beidegződés éppen arra késztet hogy ellene cselekedj...