Fiatalon rossz házasság. mit tegyek? (beszélgetős fórum)

Sziasztok!

Most találtam meg ezt a fórumot. Csatlakozhatok? A címnek megfelelő helyzetben vagyok sajnos. A férjem kutyába se vesz. Mindent megadnék azért, hogy észrevegyen. Állandóan dolgozni megy hétfőtől vasárnapig ha véletlenül itthon marad alszik és tv-zik. Ha beszélek hozzá közli, hogy nem tud rám is figyelni és tévét nézni és érdekli ami a tv-ben megy. Annyira megalázónak érzem 18 hónapos a kisfiunk és 3 hét múlva szülök. Mint nő 0-nak érzem magam mert semmi féle örődést és gyengédséget nem kapok. Ráadásul bánt, hogy a gyerekkel se nagyon foglalkozik, pedig ő akart annyira gyereket.

HHHú, szerintem neked kell tudnod, mit viselsz el, mire van szükséged és mi a jó.

Más ebbe nem tud segíteni, véleményt meg nem igazán lehet írni, mert nem ismerünk titeket és még ha ismernénk se lehetne beleszólni, ily módon más életébe!

Azt kell eldöntened, vagy érezned boldog vagy e a kapcsolatodban.!?És jó e így tényleg?

Meg tudjátok e beszélni a konfliktusokat, hogy valójában mi a kiváltó ok stb.

Ismerős dolgok, nálunk is van hasonló! SAJNOS!

Ma reggel pl. elaludt, de én voltam a hibás. Mindez 5 órakor. Hol a pénztárcád stb? tESZEL VMI KAJÁT? Ja azért mert 1/2 2-kor fölébredtem a viharra s szóltam hogy segítsen bepakolni a ruhaszárítót. Sajnos a mi életfelfogásunk is különböző, ő hungarista, zsidó és cigány ellens, Jobbik elnök volt, de lemondott. Akkor az is baj volt, ha tesco-ba mentem, inkább nem jött. van egy 9 éves fiunk, akit imád, vele nagyon elnéző, mindent megad neki, inkább velem veszekszik. elmondása alapján a család a mindene , de én úgy érzem ez a fia és nem én. 32 éves vagyok ő 35 éves.

Szia,Joroska!

Remélem,túl vagy a nehezén,és jól vagy!Ha van időd,lehetőséged,és kedved,írj.Mi itt vagyunk,és gondolom,ezt nem csak a magam nevében írhatom...Vigyázzatok magatokra!

Sziasztok!

Nőgyogyászatilag voltak problémáim, de már tul vagyok a műtéten.

Szövettant vettek.

A férjemmel egy hétig külön voltunk , 2 napja jött haza, de már vissza is ment az anyáékhoz.

Nem tudom, egyre biztosabbak vagyunk benne, hogy nekünk jobb külön.

Sziasztok

Jol vagyok, csak orvosokhoz járok, és mire hazaérek örülök,ha a fiacskámmal lehetek.

Sziasztok!

Aranyosak vagytok hogy aggodtok értem. Az tulzás lenne, hogy jol vagyok.

Tegnap+ma azt hallgattam,hogy ő mennyi mindent tett értem, és mégsem értékelem igazán.

A helyzet az hogy igazatok van, hiába normális most, 4 napnál tovább nem tart, abbol 2 letelt.

Nem hiszem,hogy egy embert meglehet változtatni, hiába probálkozom. Még van egy esélye, ha megint ordítás+ falverés akkor költözik az anyukájáékhoz.

Ezzel ő is tisztába van, mégsem fogja kibírni.

Nagyon meg kell gondolni manapság a házasságkötést vajon miért? A körülmények nem adottak sokszor az a férfi teljességgel alkalmatlan apának és férjnek egyaránt a feleségét nem tiszteli a feladatát nem látja el és a férj szülei is hibásak ebben, hogy ez rossz irányba haladt. Nekem már eszembe jutott felmérést kellene késziteni, vajon ki alkalmas egyáltalán, hogy megnősüljön, v, férhezmenjen. Feltesszük jogosan a kérdést melyik fél felelne meg az elvárásoknak? Itt a partnerek sokszor nem tudják igazán kiismerni a másikat, de igazán.

Egyrészt, ha a férj és feleség között valami konfliktus adódik illene talán megbeszélni, hol a hiba és ahogy illik egymás között lerendezni.

Javitani és kikorrigálni a problémákat. Szerintem az egyik hozzászóló jól mondja sajnos a szülők és nagy befolyással vannak. Ha végképp nincs más megoldás akkor kell különválni, de még egy utolsó esély mindenkinek jár. Üdv.Ágnes

Ez az az ember beteg,váj el tőle.

Nem éri meg fiatalon tönkretenni az életedet,és a gyerekedét sem.

Hidd el évek múlva sokkal nehezebb újra kezdeni mint most.

Az ilyenek nem változnak,ne is reménykedj benne,mert egyszerűen borzalmasan egoista:(((

2 napja egész normális, probálkozik, bár tegnap már beszolt. Unokatesóméket látogattuk volna meg (pici babájuk van) jött volna velünk a hugom is, de erre a férjem lefújta az egészet, hogy ő nem jön a Tesommal, mert nem tartozik a családhoz.

Ma beszéltem egy nagyon kedves Pappal is, főiskolán oktat probléma megoldással foglalkozik, felajánlotta hogy segít, üljünk össze 3 an és beszéljünk meg mindent. Elmondtam a férjemnek, ő rögtön lefujta, azzal az indokkal, hogy neki nincs szükségs rá, hadjak neki békén, mert csak felidegesítem, ne kavarjam a sz..t

Pedig csak jot akartam

Az Apukájával dolgozik, jo a kapcsolatuk, Anyósommal is joban vannak, vele hétvégeken talizik.

Anyukámékkal ő nem igazán találkozik, csak hétvégén, de akkor sem jön be a szobába, mondván, hogym ár megint itt vannak, és nem lehetünk 3 asban.