Félek a szüléstől!! (beszélgetés)

Tusika,minden szülés más és más, mellettem sem volt senki most, mert mint írtam, a férjem nem ért vissza időben, de talán engem kevésbé is blokkolt, hogy nem látott "úgy", mármint én olyan szégyenlős vagyok az ilyesmiben, de a dokik előtt nem voltam, mert ők már úgyis láttak 1000 ilyet, a férjem meg nem volt ott, így mindent beleadtam.

Nem féltem, hogy lesz repedés, sőt, azt sem tudtam ez alkalommal, hogy mekkora baba lesz, mert a szülés napján végzett uh alatt, a dokinéni bár lemérte, de kamuzott egy kicsit, mert látta, hogy izgulok, ha nagy baba lesz:) Amúgy nem volt nagy, 3200, de ő kevesebbet mondott, mert én bátran mondtam, hogy ha olyan 2800 körüli akkor simán meglesz. És így is simán megvolt:)

Az első napok nagyon carok voltak, őszinte vagyok, darabokban éreztem magam mert sok vért veszítettem (és császárral még többet veszítettem volna, vérzékeny vagyok), elájultam 2x a kórházban, és úgy jöttem haza, hogy kapásból mélyvízbe ugrás, mert középső gyerek megbetegedett, pici baba egész embert kíván, plusz még ott volt a nagyon idióta kutyánk is, akit reggel a kúva hidegbe ki kellett vinnem a hátsó udvarra (minderről meggyőzni stb.), és ráadásul mindenki megbetegedett a családban, szóval a férjem reggel úgy ment dolgozni (ő is betegen), hogy azt mondta, reméli, nem lesz szükségem segítségre, mert sajnos senki nem tud jönni, elég, ha a nagyfiamat haza tudják hozni az isiből.

Naszóval így teltek az első napok,az agyam csinálta volna, aktív vagyok, de a testem nem követte az agyamat, nagyon fáradt voltam, fájt a gátam meg minden, picuri folyton a kézben, középső nyavalyog, kutya mindenhova felugrál, nagyobbik duzzog stb. De ha hiszed, ha nem, 1 héttel a szülés után kb. én voltam az, aki azt mondta: elég volt! össze kell szednem magam, és fogtam a kocsit, reggel vittem a picurral a középsőt oviba, délután mentünk 3-an a nagyért, vittem focira, és napról napra jobb lett minden. Most még nincs egy hónapja, hogy szültem, de már nem is érzem a helyét, tele vagyok energiával, már minden cuccomba beleférek, a gátam egyáltalán nem fáj, nem vérzek, nem pecsételek:)))) Ezt kívánom neked is, a tested emlékszik, mit kell tennie, és minden szülés után egyre gyorsabban és gyorsabban meg is teszi ezt, soha nem fogod elhinni, hogy hogy tudtál ilyen gyorsan regenerálódni a 3. után! Ezt így látatlanban is mondom, sztem, akinek van már 3, ebben megerősít.

Apróságok, pl. hogy a méhem már másnap olyan gyorsan összehúzódott és olyan erővel, hogy ezúttal nem is kaptam gyógyszert, vagy pl. a pocak milyen szépen lelapult, ezek mind mind kis jelek, hogy már tudja a tested, hogy mit kell tennie. Ne félj, szorítok, bátran menj!

Jaj :(

Ez tényleg szörnyű lehetett.

Ilyen előzményekkel nem csodálom...:-(

De nincs veszve semmi, nem kell, hogy ilyen legyen a következő!!!

Mindenképp keress valakit, aki a traumád oldásában tud segíteni. Szerintem a dúlák között keresgélj elsősorban, aztán majd adódik a megoldás!

Nekem az első szülés volt rossz, de azért nem ennyire. Ha van olyan ember, akiben megbízhatsz, akitől BÁTRAN KÉRDEZHETSZ, és figyel rád, akkor jó kezekben vagy. Szorítok Neked, ne engedd, hogy a félelem irányítson, az nem segít!!!!

Sziasztok!

Ket kisfiam van, az elso sima szules volt, erzestelenites nelkul, a masodikbol surgos csaszar lett, mert esett a bana szivhangja.

En nem feltem egyik szulestol sem. Inkabb csak azert drukkoltam, hogy vajon tudni fogom-e, hogy ez mar a szules?

Aztan az elsonel elfolyt a magzatviz, a masodiknal meg eppen a kiirt napon verezgetni kezdtem, es ahogy beertunk a korhazba, a magzatviz is elfolyt.

Magatol a szulestol nem feltem egyaltalan, mert volt orvosom, es tudtam, hogy jo kezekben vagyok. A fajdalommal meg ugy voltam, hogy hat abba meg nem halt bele senki, majdcsak tulelem en is :)

Ez tetszik...:-)

Nekem papíron már kevesebb, mint két hetem van, és én is egyetértek: de jó lenne már ott tartani...:-)

Kívánom, hogy teljesüljön a vágyad!

:-)Tetovalt gerinccel nem kaphatok EDA-t.

Csaszart meg nem szeretnek. Igy a lehetösegek tarhaza kilöve..:-)De majd a prücsök eldönti,hogy hogyan akar megszületni. De jo is lenne mar ott tartani

Én dec. 30.-án szültem és hidd el, ugyanezek az elveim voltak nekem is...Természetes szülés és nem kell EDA. És borult minden...

Szóval hiába tervez az ember, nem tudhatja, mi jön közbe :)

Még van időd, keress egy szülésznőt vagy dúlát, ezt én is csak javasolni tudom.

Akár már szült barátnő is sokat segíthet. Olvass pozitív szüléstörténeteket, az feltölt, és kerüld a rémtörténeteket!

NYUGI, MINDEN RENDBEN LESZ!!!!

Hidd el, még rengeteg időd van, és egy perc alatt megoldódhat az ilyesmi probléma.

Ha meg nem, még akkor is lehet ott egy olyan szülésznő, aki fogja a kezed és segít!!!

NYUGI? NYUGI? NYUGI!!!!!!!!!!!!!!!!

Hetfön leszünk 17 hetesek,es abszolult nem felek a szülestöl..Remenykedek,vagyis tervem a sima szüles.Nem akarok se csaszart,se erzestelenitest.

:-)

:DDDDD

jol teszed, en pl tornaztam mint az orult, utolso honapban meg koltoztem is, hat ha tudtam volna elore... Valoszinu hogy ultem volna a fenekemen:) mondjuk szerencsere nem tortent semmi, idore szuletett, csak en ugy gondoltam hogy magzatviz elfolyastol meg lesz egy ket ora ahogy a masik kettovel.

Ettol fuggetlenul sztem ha lehet igy mondani, irto jo szules volt (a fajdalmat leszamitva) a szuloszoban olyan hangulat volt hogy ezt egy korhaztol sosem vartam volna

Akkor mégsem olyan egyszerű ez a "szabadalom", mint reméltem, jobb egyen szülni azért nem olyan vicces :(

De a történeted engem megnyugtatott, hogy így is lehet ám ezt :))))

Nekem ez csak a negyediknél sikerült, de most szülésig inkább ki sem mozdulok. :-)

Milyen lenne, ha útközben vagy a boltban a bugyim fogná meg a gyereket?

:)))

Varj, nem is mondtam milyen poz!:)

Egyebkent a doki utolag azt mondta hogy nagyon gyakori azoknal akik mar tobbszor szultek, hogy a mehszaj mar kitagul de nincsenek fajasok (passziv tagulas). Es ilyenkor rendszerint mire a fajasok megerkeznek, mar tul keso is lehet, speciel az en esetemben, mi negyed orara lakunk (kocsival) a korhaztol, de ha itthon jott volna ram a szules, nem biztos, hogy beertunk volna idoben, szoval jo rajta utolag viccelodni de mashogy is tortenhetett volna.

Sot, nekem mindig az volt a meggyozodesem, a 2 elozo szulesem alapjan, hogy nem lehet csak ugy "elpotyogtatni" egy babat. Hat lehet:)))

Nyugi, ez a legfontosabb!

Olvass pozitív szüléstörténeteket, a rémtörténeteket pedig kerüld nagy ívben! Ha visszaolvasol, itt vannak könyvajánlások. Itt a fórumon is vannak olyan témák, amik erről szólnak.

Légy tájékozott, ha pedig találsz magad mellé egy jó dúlát, akkor ő személyes kapcsolódással konkrétan is tud téged támogatni, felkészíteni.

:))))

Add el a jogokat! :)

En nemreg szultem a 3-at, hat mit mondjak, 5 perc alatt megvolt, apcit hazakuldtek, hogy ma este mar nem lesz semmi, menjen haza nyugodtan, ezutan en is lefekudtem, igaz mar 6 centis volt a mehszaj de nem voltak fajasaim, igy majdnem haza is kuldtek aztan megsem. Mindegy, letettem magam hogy legalabb alszom egyet, erre 5 perc mulva elment a vizem (spontan, szo szerint hallottam ahogy kipukkadt!), es abban a pillanatban elindultak a fajasok de bazira, hivtam apcit hogy forduljon vissza, meg is tette de olyan gyors voltam hogy nem ert vissza.

Tulajdonkeppen a fajasok annyira erosek voltak hogy mar rogton nyomnom is kellett, igy mar meg sem tudott vizsgalni a szulesz, mert a feje mar majdnem kint volt. Felkapott es orult iramban egy toloszekkel vagtatott velem a szuloszobaba, ahol mar arra sem volt ido, hogy felszalljak az agyra (amugy nem is akartam:D), mert a buksija mar teljesen kint volt addigra es a szekben szultem meg, egy irtozatosan kitekeredett pozban,

4 nyomasra kint volt, mindent beleadtam, minel jobban fajt, annal jobban nyomtam es vegig arra konventraltam hogy mi el gyorsabb leszek, annal hamarabb a picuromnak is konnyebb lesz, masreszt a nyomaskor enyhult is a fajdalom szoval osztonos is volt. Ugy kapta el a szuleszno, hogy odaugrott, kicsit manoverezett a gatvedelem miatt is, nagyon nagy lelekjelenlete volt mert a masik szulesszel csak ugy berontottunk, ok meg mar elokeszultek egy csaszarhoz, anyuka mar elaltatva stb.

Szoval tenyleg olyan volt mint egy film, jot nevettunk is utana, mert ki kellett toltenie egy kerdoivet ahol az allt: szules modja-szuloagyon, vajudoszobaban, vizben, mas... Hat mas lett a vegen mert toloszek az meg nem szerepelt:))))

Remelem, adtam egy kis batorsagot, nem igerem, hogy valakinek az elso szulese is ilyen gyors lesz, de sokat szamitott hogy nem hagytam el magam az adott pillanatban, nem szabad ketsegbeesni, sem felni:) sot, en azt sem tudtam, fiu lesz-e vagy lany, meglepi volt, direkt kertem mindig a dokit hogy ne mondja meg, micsoda, igy hajtott a kivancsisag is, meg persze hogy minel hamarabb a karomban tarthassam:)

Sziasztok!

A szülés nem csak testi, lelki dolog is.Ha nem mered átadni magad az erős fájásoknak, megáll a szülés menete, nem tágulsz kellőképpen.

Be kell vállalni, hogy hamarabb túl legyél az egészen.Nekem nagyon gyors lefolyású szüléseim voltak.Végig arra gondoltam, sok milliárdan végig tudták csinálni, pont én ne tudnám?

Minden egyes fájás közelebb hozza azt a csodát, hogy megláthatod a kisbabádat.A legjobb élmény!

Egyet nagyon bánok, hogy engedtem beadni az oxitocint(gyorsítót), mert az utána levő negyedóra maga a pokol volt.A másodiknál nem kaptam, nem is fájt annyira.

Az első 3,5, a második 1,5 óra alatt született meg.