Ez valami pszichés gond lehet? (tudásbázis)

A vegetatív és szomatikus idegrendszer

Eszköztár:

A szomatikus idegrendszer

A szomatikus idegrendszer a teljes test (a zsigerek kivételével), azaz a testfal és végtagok érző és mozgató beidegzését látja el. Központi része az agy és gerincvelő, környéki részei az érző és mozgató idegek.

A vegetatív idegrendszer

A vegetatív idegrendszer az idegrendszer azon része, amely a szervezet belső egyensúlyáért felel, az akarattól független működések szabályozását látja el. Központi részei a hippokampuszban, a köztiagyban, az agytörzsben találhatóak. A gerincvelő bizonyos sejtcsoportjai szintén részt vesznek a vegetatív idegrendszer működésében. Környéki részei a vegetatív idegrostok és a vegetatív idegdúcok. A vegetatív idegrendszer a belszervek (zsigerek) beidegzését látja el, mint például a szív, a tüdő, a máj, a belek, a nyál-, az emésztő-, és a verejtékmirigyek. Ugyanúgy ahogy a szomatikus idegrendszer működése, a vegetatívé is reflexkörökön alapul.

A stressz

A stresszválasz a teljes szervezet védekező reakciója egy a külvilágból érkező veszélyes vagy fenyegető ingerre (pl. támadó ragadozó, éhség, betegség), melyet stresszhelyzetnek nevezünk. Élettani jelentősége abban áll, hogy a szervezet mozgósítja tartalékait a veszély elhárítására. Ebben központi szerepet játszik a vegetatív idegrendszer szimpatikus idegrendszernek nevezett része. Stresszhelyzetben emelkedik a vérnyomás, szaporább lesz a szívverés, több vér jut az agyba és egyéb létfontosságú szervekbe. A stresszválasz kialakulásában a belsőelválasztású mirigyeknek is szerepe van.

A szimpatikus idegrendszer

A szimpatikus idegrendszer

Eszköztár:

A szimpatikus idegrendszer szerepe

A szimpatikus rendszer a vegetatív idegrendszer része, hatása ellentétes a paraszimpatikus idegrendszerével. A szimpatikus idegrendszer elsősorban a stresszhelyzetben kialakuló stresszválaszért felel, vészhelyzetben az egész rendszer egységes egészként aktiválódik.

A szimpatikus idegrendszer felépítése

A szimpatikus idegrendszer központi részei a hipotalamuszban, a köztiagyban, az agytörzsben és a gerincvelő szürkeállományának bizonyos részein találhatóak. A szimpatikus idegrostok a gerincvelő háti és ágyéki szakaszából erednek, ahonnan a gerinc mellett kétoldalt végighúzódó szimpatikus dúcláncba jutnak. A dúcokban az ingerület átkapcsolódik, innen jut a zsigerekhez. A szimpatikus rendszer érzőrostjai a többi érzőrosttal együtt lépnek be az agyba és a gerincvelőbe.

A szimpatikus idegrendszer hatásai

Vészhelyzetben a szimpatikus idegrendszer egységes egészként kerül izgalomba. Ennek hatására kitágul a pupilla, kiszárad a száj (a nyálmirigyek működésének gátlása miatt), szaporábban ver a szív, emelkedik a vércukorszint, több vér jut az agyba, az izmokhoz és a létfontosságú szervekhez, éberebbé válik a tudat.

A vegetatív és szomatikus idegrendszer

A paraszimpatikus idegrendszer

A paraszimpatikus idegrendszer

Eszköztár:

A paraszimpatikus idegrendszer szerepe

A paraszimpatikus rendszer a vegetatív idegrendszer része, hatása ellentétes a szimpatikus idegrendszerével. Általánosságban szervezet életének mindennapos fenntartását szolgálja. Fontos szerepe van az emésztés és a kiválasztás szabályozásában.

A paraszimpatikus idegrendszer felépítése

A paraszimpatikus idegrendszer központi részei a hipotalamuszban, a köztiagyban, az agytörzsben és a gerincvelő szürkeállományának bizonyos részein találhatóak. Anatómiailag két fő része van a feji és a keresztcsonti rész. A feji rész vegetatív rostjai az agyidegekben jutnak el végállomásukra, különösen fontos szerepe van a X. agyidegnek, a bolygóidegnek, mely a szíven, a tüdőn kívül beidegezi gyakorlatilag az összes hasi szervet is. A keresztcsonti rész felel a végbél és a nemi szervek vegetatív beidegzéséért.

Az ember vegetatív szabályozásának áttekintése

A paraszimpatikus idegrendszer hatásai

A paraszimpatikus idegrendszer izgalmára létrejövő változások sokrétűek: összeszűkül a pupilla, megindul a nyálelválasztás, lassul a szívverés, mélyül a légzés, fokozódnak a gyomor és bélmozgások. Több vér jut a zsigerekbe, megindul az emésztőnedvek termelése.

Nem szoktam, nem érzem magam ilyennek.

Nem tudom, mitől alakult ki. Amikor elmegyek valahova, mindig jól érzem magam, aztán egyszer csak rám tör az érzés...

Lehet pszichés.

Stressz okozhat hasmenést, és szorulást is.