Érezted már úgy, hogy sosem leszel elég a párodnak? (beszélgetés)

Szerinte nem értem meg igazán őt, mert nem látok a dolgok mélyére. Nem látom át a dolgokat.

Több dolog van, és emiatt érzem sokszor úgy hogy soha nem leszek neki elég.

Úgy értem, tök jó dolog ösztönözni a másikat, de hol a határ? Amikor már csak elkeseríted a másikat.....

Nem vagyok az az elhatározom és megcsinálom ha törik ha szakad típus (sajnos)... Emiatt is neheztel rám.

Ez is valós hibám, és dolgozok is rajta, de az a típusú ember nem leszek soha.

Meg lehet változni abban, hogy a szennyest a tartóba dobd, ne mellé, vagy a tubus végén nyomd a fogkrémet, ne a közepén. Ezek jelentéktelen szokások.

De ha a személyiségedet kell megváltoztatni, akkor színészkedned kell életed hátralevő részében. Ez kell neked???

Nem írtál semmi konkrétumot, hogy miben kellene változnod.

Vannak ilyen típusok. A férjem olyan, hogy neki mindig több és több kell. Még soha nem hallottam tőle olyat, hogy na ez most így tökéletes, nem kell több, más stb. Nem csak velem kapcsolatban hanem mindennel. Igaz magával szemben nagyon elnéző.

Meg kell tanulnod ezzel együtt élni és nem magadra venni.

Őszintén? Szinte mindenben meg akar változtatni ami negatív bennem. Mármint ezek valós dolgok, és nem várom el hogy mindent elfogadjon. Én is látom az ő hibáit, szóvá is teszem időnként, de vannak dolgok amikbe egyszerűen beletörődök.

Ettől függetlenül úgy érzem sok mindent felismertem mellette, amin kell változtatnom. De jó lenne azt érezni hogy így is elfogad....

Egyébként nemrég beszélgettünk, és elmondtam ezeket. Belátta h túl sokat vár el.

Nekem ez olyan, amiket írsz mintha megakarna változtatni téged. Nem írod miben kellene jobbnak lenned?

Voltam hasonló helyzetben, csak fordítva. Vége lett, nem illettünk össze.

Persze, van olyan történet, mikor um. jó hatással vannak egymásra. De ez nem lehet elvárás egyik részről sem. Nem kezdődhet ilyen elgondolással egy kapcsolat, hogy "majd megváltozik".

Ha úgy érzed, hogy elérte azt a határt, amit még el tudsz fogadni, akkor itt a vége. Nem kell ám csak azért alávetni magad az ő elvárásainak, mert szereted vagy mert együtt éltek. Nem lesz jó vége.

A pasik elvárják, hogy tökéletes legyél, de nekik szabad tökéletlennek lenni🙈😂😬

Ha akarnék se tudnék megváltozni olyan szinten, hogy az már az egyéniségem rovására menjen.

Egyébként teljesen kétélű dolog ez. Ami szerinte helyes,az akár a te ertelmezesed szerint baromság lehet. Miért kéne úgy csináld, ahogy ő gondolja?!

Tudom, hogy azt szeretné, hogy jobb legyek dolgokban. És ezt nem tartom rossznak. Jó, ha az ember jóra ösztönzi a másikat.

De közben azt érzem pont emiatt h soha nem leszek elég neki :(

Voltak már nagy beszélgetéseink erről. Én úgy érzem, hogy már az elejétől fogva másmilyennek szeretne, ő meg úgy, hogy nem tudok változni semmiben.

Mégis a beszélgetések végén arra jutunk, hogy nem vagyunk olyan rosszak együtt azért.

Őszintén, nem tudom, h mi az ami még belefér egy kapcsolatba, és mi az ami már nem. Mármint tudom, hogy a házasság nehéz, és nincs egy tökéletes kapcsolat, és mindkét félnek változnia, csiszolódnia kell a másikhoz.

De nem tudom, hogy ez nem sok-e egy kicsit...

Célozgat?

Ha így érzed, akkor lehet, hogy megváltoztak az elvárásai. Bár, egy kapcsolatban ennek sem kéne lennie.

Vagy lehet, hogy neki már meg is van rá az embere, csak benned is rossz érzést akar kelteni.

Szerintem most beszéld ezt meg vele! Mond el neki, hogy milyen érzések gyötörnek!

Sosem éreztem ilyet. Nem is értem a kérdést.

Ha valamiben nem tudom elfogadni a másikat, akkor az nem párom. Vagy rivalizálni kéne vele valamilyen területen?

Pontosítanád a kérdésedet?