Eltűnt emberek nyomában, szerinted miért tűnik el ennyi ember? Beszélgessünk... (beszélgetés)
Pontosan..Az a baj, hogy ott nem csak a filmekben.. Amerikába ha belép valaki a kapun belül, már rálőhetsz.. Itt?! Ha meg mered támadni azt aki éppen kirabol, Téged fognak meghurcolni... Ja bocs, változott a törvény, már ugyanolyan fegyverrel lehet menni ellen(Ha jól tudom). Tehát ha kés van nála, akkor Te is felvehetsz egyet.. Na ja, majd addig megkérem, hogy várjon..:) Mindegy, ez nem ide tartozik.
Én még tudnám ajánlani a hölgyeknek a paprika spryt, de csakis az OC tartalmút, igaz nem lehetne magadnál hordani, de most inkább kockáztass...
Hát nálunk nem úgy van mint az amcsi filmekbe...
Még a rendőröket is megrángatják ha leadnak egy lövést...
Sziasztok!
Szerintem azért is nem segítenek itt az emberek egymáson, mert a törvénytől is félnek, vagy a börtöntől. Nem csupán attól, hogy belekeverednek az ügybe, bár mondhatjuk ugyanannak is.. Itt a törvénnyel is gondok vannak, mert ha úgy megvered a támadód, ha egy rossz ütés, és esetleg belehal, le is csukhatnak.. Vagy tegyük fel nem vagy olyan fizikai állapotba mint a támadó, de van nálad egy kés, oda mész és megszúrod, egyből Téged vesznek elő.. Bár Én ha valaki segítséget kérne, biztosan oda mennék és segítenék neki, már csak a lelkiismeretem miatt is..
Ja, csak annyira betépett hogy nem tudja hol volt egy hétig. :DDDD
Vajon mit szedhetett be? :D
Igen,adná az ég,hogy élve megkerüljön.
Nagyon gyanús,a telója ki van kapcsolva.
Rosszat sejtek:((
Reménykedjünk!
Érdekes, amit írsz. Viszont ha sokan vannak az utcán, mégiscsak kisébb az esélye, hogy megtámadjanak.
A babakocsis történet viszont elég nagy baromság volt. Senki sem hiszi el, hogy egy drága babakocsiban otthagytak egy csecsemőt. Az emberek gyanakvók, nem közömbösek. Manapság már senki sem mer megvigasztalni egy síró gyereket, mert simán kikiáltják pedofílnak.
Tudod, elég megrázó volt, mikor a gyerekeim figyelmeztettek, hogy soha, semmilyen körülmények között ne álljak meg az autópályán, ha valaki segítséget kér. Mert veszélyes. Mert naponta rabolnak ki így segítőkész autósokat.
Fórum - Tényleg lelketlen tuskók vagyunk?
szóval itt lett kivesézve...
Jókat írsz, pl. hogy nem lehet örökké rettegni. VIszont én a helyedben inkább kerülőutat tennék hazafelé és nem a sötét parkon mennék keresztül. Ez csak egy személyes vélemény.
Hogy hol biztonságosabb lakni? Van olyan tudományos elmélet, miszerint minél többen vannak az utcán, annál kevesebb az esélye annak, hogy valaki segít, ha baj van. Ez a felelősségmegoszlás vagy nem emlékszem már mi elve. Még egyetemen tanultuk. Ilyenkor az emberek azt gondolják, úgyis segít majd valaki, minek épp én segítsek. VIszont ha csak 1-2 ember van a közelben, sokkal nagyobb az esélye, hogy segít. Szomorú hogy így van. A múltkor a youtube-on láttam egy videót. Az UNICEF csinált egy olyan kísérletet gyermeknap (?) alkalmából, hogy kitett az utcára egy babakocsit Budapest egy forgalmas helyén , benne pedig egy rádiót, vagy valamit, ami síró baba hangját játszotta le. A babakocsi le volt takarva. Önkéntesek figyeltek rejtőzködve, hányan fogják egyáltalán csak megérinteni a babakocsit, hogy megnézzék,mi van. Hát szomorú volt az eredmény. Nagyon kevesen. Többen észrevették, ránéztek a babakocsira, aztán mentek tovább. Úgyhogy sajnos sok segítségre nem lehet számítani.
Én is hasonlóan gondolkodtam 18-30 évesen. Utána lettem félős. Ehhez kellett sok negatív élmény persze. Most már nem sétálnék haza a sötétben bárhol lakom.
Az utolsó fejezetekre válaszolva minél nagyobb helyen laksz, annál kevésbé törődnek egymással a z emberek. Én megyeszékhelyen lakom. Anno, amikor mi mászkáltunk a barátnőkkel éjszaka, többször tapasztaltuk, hogy valaki zaklatott és senki nem segített. Példák: a népes sétányon este a barátnőm fenekét fogdosta egy szatír, ő kiabált vele, az emberek oda se néztek, inkább elsiettek. Engem majdnem hazáig kísért egy részeg zaklató, olyan este, amikor tömegrendezvények (sport) voltak. Én is kiabáltam, hogy menj innen, hagyj békén, a tömeg szétspriccelt. Egyetlen izmos sportoló vagy szurkoló nem kérdezte meg, segítsen-e? A legdurvább, amikor a barátnőmet a főutcán megverte egy részeg fiatalember, azért nem lett nagyobb baja, mert pont jött egy rendőrautó, de pár percig egyetlen autó nem állt le, akiktől segítséget akart kérni. Ezek után többet néztem hátra, gyorsabban mentem, de elmentem szórakozni ugyanúgy. Mai eszemmel nem értem, hogy lehettem ilyen vakmerő.
Sok érdekes dolgot olvastam itt. A hozzászólásokból arra következtettem, hogy sokan itt idősebbek nálam. 18 éves lány vagyok, így talán a nézőpontok különbségéből adódóan érdekes lehet amit írok.
Kezdeném azzal, hogy olvastam itt arról, hogy ki milyen lovagias, és mennyire érzi fontosnak, hogy ne hagyjon egyedül kószálni egy védtelen nőt a sötét utcán.
Ez mind szép és jó, de én ilyet (sajnos) még csak filmekben láttam. Azt mondják, hogy kivétel erősíti a szabályt... Nos, az én "kortársaim" között nem igazán akad olyan hímnemű egyed, aki venné a fáradtságot lányok kísérgetésére. Nem pusztán nem ajánlják fel a kíséretet... de volt "szerencsém" már olyan esethez is, amikor a fiú egyenesen VISSZAUTASÍTOTTA a lány kérését, hogy kísérje el legalább egy kis darabon. Szerintem ez elég szomorú dolog... Főleg ha az adott illető még jó viszonyban is van a lánnyal. Akkor már egyenesen undorító.
Az a kérdés merül fel bennem, mit tud tenni egy fiatal lány akkor, ha nem akad kíséret, nincs pénze taxira?
Itt ahogy láttam mindenki félős, így különcnek számítok: szinte mindig egyedül megyek mindenhova. Nem egyszer volt már olyan, hogy buliból egyedül mentem haza... (abból adódóan, hogy a szüleim féltenek, így általában mindig nekem kell a legkorábban hazamennem: amikor még senki másnak nincs mehetnékje. Próbáltam már őket meggyőzni észérvekkel, nem használt). Sosem féltem. Persze, ritkán megfordult a fejemben, hogy azért nem árt kicsit óvatosnak lennem, de különösebb halálfélelem nélkül bírok végigmenni az utcán (vidéken lakom egy viszonylag nagyobb városban, annak is a legszélén).
Csak hogy tetézzem a helyzetet: vagy teszek egy bő fél órás kerülőt, vagy végigvonulok egy sötét és nagy parkon (ami inkább erdőnek számít, mint parknak). Na, ott ritkán megyek át, de akkor még bennem is van félelem... Az a sok nesz. A sötétség, ami mindenhonnan körülvesz...
Akik esetleg meg tudják oldani, azoknak mindenképpen ajánlanám a biciklit. Ingyen van, némi magabiztosságot kölcsönöz és gyorsabb vele az ember, így nagyobb eséllyel menekül, mint kerékpár nélkül... És persze tegyük azt hozzá, hogy egy úton közlekedő kerékpáros nő talán kisebb veszélyben forog, mint egy gyalogos. (Legalábbis az én véleményem szerint: gyorsabb, kicsit távolabb van a sötét helyektől, mint a gyalogos, stb..) Tehát ha mindenképpen szorul a hurok és egyedül kell mászkálni, akkor már ajánlanám ezt a lehetőséget.
És aki szerint NEM SZABAD egy nőnek sötétben az utcán járkálnia attól kérdezném: télen, mikor már délután 4 órakor mondhatni "sötét" van, akkor a nő rúgja fel az összes rá váró teendőjét és menjen haza, vagy a másik opció: díszkísérettel vonuljon az utcán? Persze, némiképp egyetértek ezzel, félreértés ne essék. De kivételek mindig akadnak... És elég csak egyszer rosszkor lenni rossz helyen.
Még arra volnék kíváncsi, hogy ki mit tesz, ha egyedül kell sötétben nőként lennie. Mert egy tanácsadó cikkben régebben azt olvastam, hogy az a legjobb, ha kivilágított helyen megy, mondjuk egy nem túl forgalmas utcában az úton. Én világéletemben rejtőzködő jellem voltam, így a természetemből adódóan egyszerűen nem bírnék a világoson ott csattogni az út közepén, amikor mondjuk fák vannak a járda mellett, így az a rész sötét marad.
Engem olyankor valamiféle kényszer húz a sötétbe: ahol engem nem látnak, de én azért jobban látom a dolgokat onnan.. Még az előttem elterülő sötétséget is viszonylag belátom, míg az útról nézve halvány lila gőzöm sincs, hogy mi, vagy ki rejtőzködik a sötétben.
Szó ami szó... Ti mit gondoltok? Ilyenkor jó taktika lehet-e ez, vagy sem?
Másik kérdés: vajon ilyen szempontból nézve hol lehet a legjobb élni? Vidéken egy családi házban, ahol a környéken sok a fa és a bokor... vagy nagyvárosban, ahol több az ember, több a tanú arra az esetre, ha valami gond történne...? Panelban, társasházban? Ahol egyet kiáltasz és 20-an felriadnak rá? Vagy vidéken ahol egyet kiáltasz és egyáltalán nem biztos, hogy bárki is meghallja...? Viszont kevesebb az ember így arra csökken az esély (elméletben), hogy valami elmeháborodottal találkozzon az ember... Melyik lehet jobb?
Viszont azt még ehhez hozzátenném (mivel már több helyen olvastam), hogy a következő gond van a mai világgal: az emberek érdektelenek. Elesik valaki, kikerülik az utcán és mennek tovább anélkül, hogy bárkinek megfordulna a fejében "Jól van? Lehet, hogy szüksége van segítségre..".
Ha valaki segítségért kiáltana, szerintem 10 emberből maximum 3 ember nézné meg, hogy mi a probléma, abból is talán 2 próbálna valamit tenni.
És még ehhez egy személyes tapasztalatot hozzátennék: most végeztem el a középiskolát, kollégista voltam. 0-24 óráig NONSTOP ment a sikítozás, a kiabálás, az ordítozás, a visítás, a csapkolódás... Tudom, borzasztóan hangzik... de lánykoleszről van szó ugyebár. Ott minden félórában sikítozást lehetett hallani. Tehát megszokott volt. Sokszor felmerült bennem, hogy ha épp egy sorozatgyilkos öldökölné halomra a lányokat, azt se venné észre senki... Szomorú, de szerintem igaz.
És biztos vagyok benne, hogy vannak olyan "rövideszű" emberek, akik ilyennel még szórakoznak is. Nem egyszer hallani részeg (vagy akár józan, vicceskedvű) embereket, akik kiabálnak az utcán mikor az ég világon semmi problémájuk nincsen. Olyan helyen, ahol megszokottá vált a kiáltozás, szerintem fel sem tűnne senkinek, ha valaki tényleg segítségért kiáltana...
Ha pedig feltűnne... nos, mint ahogy azt az előbb is írtam, az emberek inkább befogják a szemüket és a fülüket, ahelyett, hogy segítenének.. (persze tisztelet a kivételnek!!)
Szerintem a világ összes szegmensében, vannak bűnözők!
Az biztos éjjel egyedül sehol sem biztonságos, csak otthol...de lassan már ott sem:(
:((
Az a baj, hogy tényleg egy pillanat műve.
Lehet, hogy naiv kérdés, de külföldön amúgy jobb a helyzet?
Már csak mert a lányom eleve külföldre tervezi a jövőjét. Ha jobb lenne a közbiztonság Nyugat-Európában, akkor meg is nyugodnék, hogy ott akar (és fog) élni.
Tesóm Londonban él, azt mondja, ott mindenhol térfigyelő kamerák vannak, és (szerinte) visszatartó ereje van.
Kemény, amit írtál, és fényes nappal:(
Én is Érden lakom, a lányom Újtelepről a Vörösmarty gimibe úgy megy, hogy kocsival viszi-hozza a férjem. Ha nagy ritkán vonattal kell jönnie (egy megálló, és utána 15 perc séta hazáig), én sík ideg vagyok.