Elköltözés a szülőktől (beszélgetés)

Ja, es fujd be magad, a parnad valami finom illattal!

Jot fog tenni!

Ettol kezdve rajtad mulik.

Szamold meg a sarkokat, mielott lefekszel, de elvezd ki az egyedullet minden elonyet!

Nagyon remélem! :(

Tudom,nem így kellett volna,de amúgy is kaki volt a helyzet már 10éve..

Boldog akarok lenni!

Hallottam az ablakból,h mondott anyám apámnak valamit a dologról,de sajnos nem értettem.

Tudom,nem szép hallgatózni.... :D

Este hazamentem,szerintem ha akartak volna,szóltak volna h "na gyere kislányom".. de semmi!

Hagyd, hogy anyukád beszéljen apuddal, egyelőre elég annyi is ha szólsz anyudnak, nehogy a rendőrséget értesítsék, hogy eltűntél.

Kemény meccs lesz, de ennek meg kell lennie!

Nem korai még?

Persze,h békét szeretnék,de nagyon haragtartóak. Félek,h mi lesz ebből :(

Apám nagyon durva

Jól lenne tudni,hogy most mit gondolnak..

Nem így akartam,de hát már élni szeretnék! :(

Ők hívni fognak?

Észre vették egyáltalán h tényleg elmentem,vagy csak későn érek haza?

Meg fog mindenki bekulni lassan a sajat kenyeren.

Neha felhivod oket, mondasz nekik egy-ket jo hirt magadrol es az elet folytatodik tovabb.

Szia!

Ne legyen bűntudatod nincs miért! Te most léptél, jól tetted, igazán bátor tett volt és sokan nem tudják meglépni! Ha mégis úgy érzed, hogy szeretnéd rendezni a viszonyod a szüleiddel, akkor hívd fel anyukádat és mondd el neki szépen, világosan, hogy most már a felnőtt életed éled, s ha ezt emberi módon tudják kezelni, akkor te nagyon szeretnéd ha jó viszonyt ápolnátok. De számíts rá, hogy most nagyobb lesz a sértődöttségük, mint a békülni akarásuk.

Sziasztok!

Huhh.. bocsi,hogy nem jelentkeztem,csak káosz volt minden.

Munkahely váltás,építkezés.

Volt tegnap vita anyámmal,megmondtam neki,h holnap mire hazaér,már nem leszek. Így lett! Leléptem!

Bűntudatom van! "Szó nélkül"

Elvileg apámnak még aznap mondta,de nem hozták fel a témát! Én meg neki semmit sem szóltam.

A vasárnapi ebéd nem jött össze,anyám "lebeszélt" róla. (célozgatott)

Na most ez van! Mit tegyek? Jól cselekedtem?

Azok véleményére lennék kiváncsi,akik szóltak a témához. Köszi.

Pároméknál szüret volt,ott voltunk.

Nem jött össze most sajnos.

Meg volt a családi vasárnapi ebéd?

Hogy sikerült?

Ott volt a barátod?

Mesélsz róla?

Bonyolult a kérdés és nincs rá jó vagy helyes lépés, mert:

- ha tudja az apa, hogy menni fog a párja, akkor már felkészülhet az ellenlépésekre. Nem hiszem, hogy aki ilyen szinten ellenséges egy számára ismeretlen személlyel szemben visszafogná magát, ha csak nem olyan szintű a kisebbségi komplexusa/ vagy az ingerküszöbe annyira magas lenne, hogy egy felnőtt (idegen) férfival szemben már nem mondaná ki a véleményét

- ha nem tudja, akkor a kész tények elé való állítás feldühítheti

Szinte kizárt, hogy a fórumindító apjával való kapcsolata a vasárnapi ebéd után pozitívra fordulna, mert az apja nem tudja elfogadni, hogy a lánya önállóan képes dönteni. (Hogy miért annak megint számtalan oka lehet, általában ilyen esetben a szülő saját magában bizonytalan, hogy úgy nevelte fel a gyermekét, hogy az megállja a helyét az életben.)

Köszi mindenkinek!

Én is nagyon remélem,hogy minden rendben lesz és csak túl aggódom a dolgokat!

Jajj :D

Anyunak természetesen szólok,hogy meghívom ebédre.