Élj! (beszélgetés)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Élj!
Sziasztok!
Nagyon jó a cikk, Osho szavait mindig is nagyon közel éreztem magamhoz.
Való igaz, nehéz odáig eljutni, hogy az ember ne tegye a boldogságát, a megelégedettségét másoktól függővé.
Én magam egy házasság csődjéből egy szerelembe kapaszkodva, hároméves kisfiammal a szárnyam alatt jöttem rá arra, hogy tényleg nem tehetnek mások boldoggá, és én sem másokat.
Amikor a szerelemnek feltártam magam, hogy miképp élem meg az életet, hogyan látom a világot, azt, hogy a fiamon kívül egyetlen más fontos személy nincs az életemben, és hogy nem számít, ki mit tesz velem, érez irántam, hogy hogyan vélekedik felőlem, énnekem mindig jó, kiakadt, azt mondta, sivár vagyok és embertelen :)
Minap személyesen is találkoztunk. Nagy haragjában csak néztem, néztem a szemébe. Szerettem nagyon. Adtam neki, mint a legelején. Azt mondta, hogy nagyon furcsa az én szeretetem. Kérdeztem tőle, olyan földönkívüli, nem?
Ugyanott tartok, mint egy éve. Azóta eltelt egy év kavargás. Be kellett látnom, hogy az én utam egyedül való, nem kell hozzá más. A gyermekem apja érti, mert már megélte. Természetesen ő is kapaszkodott belém, belénk. Ma már nem. Éli az életét, én is a sajátomat. A közös pont a fiunk, akiért felelősséggel tartozunk. Egymásnak csak örülhetünk, hogy hallod, tiszta a tekinteted, jó látni, hogy nem zavar semmi.
Nincs panasz, sem árulkodás.
Aki éli, érti.
Köszönöm
Ezt sajnálom. :(
Viszont barátaid biztos vannak. Addig, amíg valamennyire le nem csitulnak benned a dolgok, számíthatsz rájuk, ugye?
Kellemes Ünnepeket és boldog új évet!:)
sziasztok,
hozzá szolhatok egy-két gondolattal.
a cikk az nagyon jó, mert ugye Osho nagyon értette a dolgát és az Ö filozofája már inkább müvészet...(!) mintsem egy pszihologiai elemzés, ami az önmegvalositásról szólna.
Ö figyelmeztettet bennünket arra is, ha a lehetöséged és vágyaid között nem tudsz választani, akkor soha nem fogod megtapasztali azt a belsö szabadságot, amit az élet felkinál.
azt is mondta..., ha kinyilik az aranykalitkád akkor legyen merszed kirepülni.
ez az aranykalitka nyitva van, sosem volt bezárva csak kevesen vannak, akik tudják, hogy repülni is tudnak (!)
:-)
Jó vitatkozni egy kicsit, barátian.
13 hónaposan talán még nem kéne, hogy fejlődjön neki!
Most az a fontos, hogy játsszon, ismerkedjen a világgal.
Na, ez az, amit nem fogok megtenni a fiammal, mert nem akarom, hogy gyorsabban fejlődjön.
Hosszú távon problémákat okoz a túlfejlesztés a babáknak.
Én nem karrierre gondoltam, ha te igen. :-)
Egyszerűen önmagamat keresem, a lelki nyugalmamat.
Igaz. Talán csak elhatározás kérdése az egész.
Viszont az érzések nagyon befolyásolnak, és nehéz őket megváltoztatni.
Néha kapok erőt a kisfiamtól, de sajnos sokszor inkább felőrli az energiámat.
Ezt Te saját magad döntöd el. Én is önmegvalósítás közben szültem, első vizsgaidőszakomban mind a 17-et sikeresen letettem, és közben folyamatosan csináltam a Titkot, olvasta, és éltem pozitívan: csak emiatt járok most itt, ahol vagyok. A jó a jót vonzza!!
Én is állhatnék ott, ahol Te: de én erőt vettem magamon és azt érzem, hogy a gyermekem még inkább a pozitív irányba lendített.
Te nem kapsz erőt a gyermekedtől?
Nagyon nehéz...
Tisztellek azért, amit teszel!