Elhatároztam, tartósan akarok lefogyni!

2010. április 30-án elegem lett. Hogy mindenki dagadtozik, hogy mindenki nagyfenekűnek hív, hogy zabálok stb. 160 cm, 64 kg voltam. Ez sok egy 160 cm-es embernek, akin csak zsír van. És elgondolkodtam, mi van azokkal, akik több mint 100 kg-ot cipelnek? Én akkor barom voltam, hogy nem foglalkoztam a súlyommal, és 18 éves koromban odáig süllyedtem, hogy visszeres lett a lábam. Hát szégyellem magam. Egy nagy visszér jött ki, de a vastagabb fajtából, meg ilyen vékonyka kis lila hajszálerek a combom felső részén, de azok hála Istennek, alig észrevehetőek. Tehát napi egyszer ettem, elkezdtem egy kezdő futó edzéstervet. Nem is kell mondanom, a futást félvállról vettem.

Áprilistól júniusig 9 kg-ot fogytam. DE! Igaz, vékonyabb lettem jóval, de ugyanolyan löttyedt, és semmilyen alakú lány maradtam. Aztán az egyszeri kajálást csináltam kb. októberig.

Decemberben szépen visszahíztam. 60 kg-ra. Hála istennek idejébe észbekaptam, és megkérdeztem magamtól: - Ugye nem akarsz az az állandóan zabáló, gusztustalan lány lenni, aki eddig voltál? A válaszom NEM volt! A barátomnak izmos, gyönyörű vádlija van, a karizmairól ne is beszéljünk, és kétségbe estem, hogy én nem illek hozzá, hát én dagadt, neki meg gyönyörű idomai vannak. És eldöntöttem TARTÓS FOGYÁS KELL!!! Tartottam a súlyomat egy darabig. Itthon kezdtem el Rubint Rékázni, míg hideg volt. De az csak erősített, nem fogytam tőle. Mindenki azt hangoztatja, hogy diéta, diéta, diéta. Ááá én, aki imád enni, imádja a töltött káposztát, az étcsokit, a zserbót, ááá kizárt dolog. Tehát utánanéztem. Amint jó idő lett, irány a futás. Először 4 km, aztán 6 km. Egy hónap alatt 6,5 km-re jutottam fel. Nem tudom, hogyan csináltam. De nagyon akartam.

Tehát utánanéztem, hogy mi is van ezzel a diéta + sport = bombaalakkal. Hát kellemesen csalódtam. Futással és diéta nélkül tökéletes alakom lehet. Mivel, aki fogyókúrázik, és nem megfelelően, annak nem a zsírt bontja le először a szervezete, hanem az izmot, mert annak kell a legeslegtöbb kalória. Tehát, amikor eszel, akkor az izom kapkod a kalóriáért, és ami már neki nem kell, az rakódik le. Hát mondom, ez fantasztikus. Kalóriától nő és fejlődik az izom.

Minden nap futok 6 km-t (cél a napi 8 km), karra és hasizomra külön, itthon edzek és meg is van.

Az étkezés pedig úgy néz ki, hogy ugyanazokat eszem, csak lecsökkentettem az adagokat. A felét eszem meg annak, amiket régebben, és összeszűkítettem a gyomromat, így jól is lakok, mint az állat. Csoki, chips, mekis étel, pizza minden jöhet. Arra vigyázok, hogy este nagyon nem eszek. Ha éhes vagyok, akkor 8-kor eszek egy szelet kenyeret, egy pohár tejjel, de ennyi.

Na kíváncsi voltam, hogy mi lesz. Hát az lett, hogy egy hónap után megtartottam a súlyomat, 58 kg-ot. A lábaim fantasztikusak a futástól, a bokám vékony, szép, nőies. A karom se olyan löttyedt már, feszesebb sokkal, a hasam pedig megyeget lefele.

Soha nem hagyom, hogy éhezzen a testem, mert akkor megijed, és elkezdi bontani az izmaimat. Hát hogyne, azért küzdök ennyit értük, hogy egy perc alatt lemenjenek? Nem.

A célom, már nem is a kilókkal van, hanem, hogy izmos legyek. Igen, izmos akarok lenni, és jó úton haladok felé! És nincs is sok már hátra!