Egyedülálló nő és babavállalás nem hagyományosan (beszélgetés)
Sajnos nagyon sok olyan komolytalan ír aki egy levélváltás után eltűnik. Ezt nem nagyon értem, mire jó… Azért újra leírom:
Sziasztok,
Szívesen válnék bérapává/társszülővé, csak a gyermek öröme miatt. Anyagiak és szex kizárva! 42 éves, 186 cm magas, normál testalkatú vagyok, diplomás. Email: fegyvernek8@gmail.com
Sziasztok!
Szívesen segítek olyan nőknek akik babára vágynak, csak donor vagyok, társszülőség kizárva.
Írj privátban.
Nem tud válaszolni nem regisztráltál tag már.
Írj neki email címre.
Szia! Tökéletesen egyetértek minden soroddal. Bízom benne, hogy valóban minden rendben volt és azóta már 4 hónapos babáddal éled a boldog anyukák mindennapjait.
Hasonló cipőben járok én is. És most elkezdtem egy könyvet is írni a témáról. Donorbabás szülőkkel készítek interjút. Különböző történetek, élethelyzetek. Spermadonor, petesejtdonor, anonym, nem anonym, egyedülálló, házasságban élő, azonos nemű párok gyerekvállalása donor segítségével, stb... A cél, hogy beszéljünk a témáról, mert ez egy nagyonis létező jelenség és egyre több donorbaba születik, egyre több nő és férfi kerül szembe azzal a helyzettel, hogy donor segítségére van szüksége ahhoz, hogy szülővé váljon. Szeretném bemutatni ezeken a történeteken keresztül ennek az útnak a küzdelmeit, félelmeit, kétségeit, a lelki fejlődés útját, a gyakorlati megvalósítás útját. Megmutatni, hogy milyen erő rejlik az emberben, amikor az anyai- vagy apai- ösztönök dolgoznak benne. Hogy ilyenkor a világot kifordítjuk a sarkából, hogy életet adhassunk a gyerekünknek. Szeretném bemutatni, hogy ez egy küzdelmes, ámde csodálatos út a gyerekvállaláshoz. Szeretném láttatni, hogy nagyon sokféleképpen lehet családdá válni és gyereket vállalni, nem csak a hagyományos módon. És ettől szép az élet és ettől lesznek a gyerekeink is sokkal elfogadóbbak, nyitottabbak, szabadabb gondolkodásúak.. Örülnék, ha nyitott lennél egy beszélgetésre velem, amit a készülő könyvemben is örömmel megjelentetnék. Lehet ezt név nélkül is, úgy is nagyon értékes és inspiráló minden történet. Illetve azt is el tudod dönteni a beszélgetés után is, hogy szeretnéd-e a megjelenést. Első lépésként egy kötetlen beszélgetésre gondoltam, aztán meglátjuk mi kerekedik ki belőle. :) Budapesti vagyok, de rugalmas vagyok a helyszín és az időpont tekintetében is.
Várom válaszodat!:) Kata
Ha bárki más olvassa a kommentemet, akinek donor segítségével született babája és szeretne a saját történetével segíteni sorstársaknak, illetve érzékenyíteni az embereket, akkor írjatok e-mailt, röviden írjátok le a töréneteteket és egy telefonszámot is, amin elérhetlek titeket.
Köszönöm. Kiss Kata kiss.kata83@gmail.com
Sziasztok! Nem olvastam vegig a kommenteket, mert rengeteg van, de a segítségeteket szeretném kérni!
Egyedülálló, önálló nő vagyok!
Babát szeretnék, de nem egy idegen donortól! Egy barátom vállalná a donor szerepét, de én nevelném fel a babyt!
Van lehetőségem Magyarországon ilyen feltételekkel inszeminációra/ lombikra?
Eddig mindenhol azt olvastam, hogy házasság/ bejegyzett élettársi kapcsolat szükséges hozzá...
Még ha házasságban, apukával születik is egy gyerek, ahol apuka is akarta, ott sincs rá garancia, hogy egyszer csak faképnél ne hagyja őket. Általában másik nő miatt.
És a legtöbb esetben felé sem néz a gyerekének, még gyerektartást sem fizet. Nagyon sok személyes ilyen ismeretségem van, ahol így lett egyedülálló anya a feleség.
Aztán vagy harcol a gyerektartásért, vagy hagyja a fenébe, megoldja maga, nem pauarolja az energiáját, pénzét az évekig való pereskedésre.
És azt minek nevezed, mikor egy nő terhes lesz egy kapcsolatból, nem egyéjszakás kalandból, hanem hangsúlyozom kapcsolatból, mint ahogy 3 éve lettem én pl. 1 évig voltunk együtt, az apuka meg lelécelt a hír hallatán. Lelécelt? Azóta se láttam! Eszembe sem volt már akkor 39 évesen elvetetni a babát, és egyedülállóként se volt szándékomban gyereket vállalni elhiheted. Elvetéltem de ha nem így történik, akkor most ugyanúgy egyedülálló vagyok, aki pasi nélkül vállalt gyereket. Tehát ha nem avanzsálok elő gyilkossá, és nem vetetek el egy olyan babát, akit az egyik fél nem kíván, akkor meg önző vagyok hogy egyedül szülök gyereket. Értem.
Tudod, az a baj, hogy akik ilyen nyilatkozatokat tesznek, nem tudják mit beszélnek. Fogalmuk sincs, mi kell ahhoz hogy egy nő eljusson odáig hogy egyedül vállal végül gyereket, addig a pontig milyen út vezetett. Mi szeretnénk gyereket akkor is ha nincs apja, ellentétben a férfiakkal, akik képtelenek a felelősség vállalásra és lassan már arra is a statisztikák szerint, hogy gyereket csináljanak. Meg nem is akarnak gyereket csak szexet, de a vele járó felelősség alól mindenki kihúzza magát korra való tekintet nélkül. Elvárják hogy évekig lavírozz velük egy kapcsolatba, amiről ők maguk se tudják hova tart és mit is akarnak igazán. Az akarok gyereket kérdésre a válasz a Majd. Bocs, de a nők ezzel nincsenek kisegítve egyáltalán. A Kaáli intézet éves statisztikái alapján a meddőségi kezeléseken részt vevő pároknál több mint 60%-ban a férfiak terméketlensége áll a meddő kapcsolatok hátterében és az szám egyre csak emelkedik.
Millió egy gyerek születik házasságon kívüli kapcsolatokból, akiket az apukák nem kívánnak felvállalni. Jobb esetben fizet valami 20 ezer alamizsnát havonta, és az apamivolta ennyiben kimerül. Mikor a gyerek elég nagy, akkor meg megmondja neki az anyja, hogy az apád sose volt rád kíváncsi és bunkó paraszt. Akkor mi a jobb? Donorral gyereket vállalni egy nőnek, aki gyereket akar, nem tudja fizikálisan ki a gyerek apja, ellenben eltudja mondani a biológiai apukáról hogy egy segítőkész és önzetlen ember magas IQ-val és EQ-val, mert donornak ment azért, hogy segítsen olyan embereknek akiknek csak így születhet gyerekük.
Vagy megszülni egy gyereket, akit fogantatásától kezdve egyik fél halálba kíván?
Millióan élnek olyan szar kapcsolatokban, ahol nyírják egymást a felek és csalják egymást ész nélkül, és a gyerekre hivatkozva nem válnak el,a gyerek meg ezt látja. Holott a legeslegjobb amit tehetnének, a válás!
A kétszülős családmodell kihalófélben van. És az egyedül gyereket vállaló nők már most is sokan vannak, és az a szomorú hogy egy nőnek így kell gyereket szülnie, viszont ez egy iszonyú bátor és nemes cselekedet és inkább dícsérete, mintsem elítélendő. Én sem találtam meg a társam, és egyedül vágtam bele a gyerekvállalásba, és rögös út vezetett a fogantatásig. Biztosan lesznek órák,napok, hetek, mikor de jó lenne ha lenne mellettem egy társ, de társam még lehet 45 évesen is, gyerekem viszont nem. A kétszülős családmodell már rég leáldozott, helyét a patchwork családmodell és az egyszülős családmodell vették át. Aki tudatosan egyedül vállal gyereket, az valószínű tudatosan készül a gyerek korszakaira, és választ olyan közeget a gyereknek, ahol van férfi minta. Ez egy apát nyilván nem helyettesít, de valójában mi is az apa? Vagy ki? Aki elmegy reggel 6 kor, megpuszilja a gyereket (aki azt sem tudja hogy megpuszilták), majd hazaesik este 8kor, mikor a gyerek már alszik. Nekem ilyen apa, ilyen férfi nem kell mintának.
Szia. Nem tudom hogy elmúlt 1 év alatt mi történt veled, de ha még nem vágtál bele, akkor tedd, érdemes. És ingyenes!😉
5 hetes terhes, donor lombikos kismama vagyok.Az első lombikom sikerült elsőre és 42 éves vagyok. Bízom benne minden rendben is megy tovább 🙂 Én nem találtam meg azt akivel lehetett volna családot alapítani,pedig semilyen értelemben nem vagyok rossz nő. Sőt. De túl határozott vagyok és elfogyott az időm,hogy várjak a hercegre, aki lehet majd még csak eztán válik el, tudomisén... 42 évesen már nehéz ez, akkor is ha 7 évet lazán letagadhatok. Ezért fogtam bele egyedül, és sajnos feladtam azt az álmom, hogy nekem szerelemből és klasszikus kapcsolatból legyen gyerekem.Nekem az már soha nem lesz. Pedig nagyon vágytam rá. Voltak komolyabb nőgyógyászati gondjaim, ezért ütött az óra, döntenem kellett. Ha tovább várok, lehet gyerekem se lesz. Amíg vártam a lombikra (8 hó várólista),azért ismerkedtem, volt akinek elmondtam mibe vagyok, volt akinek nem. Én az örökbefogadást is elindítottam, örökbefogadói határozatom is van, de egyedül kevés az esélyem csecsemőre. D
De az őszinteség rájöttem nem kifizetődő 🤨Sajnos az van, hogy már alig van férfi aki akar manapság gyereket, aki meg akar annak fele vagy meddő és/vagy benne ragad egy meddő kapcsolatban boldogtalanul. Ismerkedtem sokáig aztán elegem lett. Hülyének néztek, volt aki fennhangon kiröhögött, lenagymamázott, tették ezt 40 pluszos szintén gyerektelen faszik, hogy mit akarok én már ennyi idősen gyereket, stb. Szóval elegem lett az észosztó, amúgy céltalan, alázkodó hülyéből.
Én ismerkednék most is amúgy, társat szeretnék akár elvált, meddő, gyerekre vágyó férfi személyében, aki nem csak a párom, szerelmem, társam lenne, hanem a kisbabám apukája is. Bár terhes nővel ismerkedni fura lehet, de miért ne. Valljuk be, egyedülálló férfiaknak nem sok pontosabban szinte 0 esélyük van, még örökbefogadással sem lesz kisgyerekük. De sajnos ezeket a férfiakat nem lehet megtalálni az éterben. Míg a nők még a hüvelygombának és minden nyavajának FB csoportokat meg fórumokat blogot hoznak létre, addig ezek a férfiak szégxellik magukat, holott nincs miért, és elnyeli a föld őket.
Sziasztok!
Szívesen segítek olyan hölgyeknek, akik kisbabára vágynak.Nem pénzért és nem szexért segítek.Mindegy hogy korházi, vagy házi inszemináció szeretnél, vagy bármi mást, én szeretnék teljesen anonim maradni.
Írj ide és minden mást megbeszélünk.
ez1980@freemail.hu
További ajánlott fórumok:
- Magyar hagyományörzés
- Szerintetek manapság mennyire gyakori, hogy a 30-as férfiak egyedülállóak?
- 30-40 éves egyedülálló fiúk édesanyjai figyelem!!
- Mi a furcsa abban, ha valaki hosszabb ideje egyedülálló és nem keres párt?
- 24 éves, 8 hetes terhes, egyedülálló egyetemista. És a nagy kérdés...
- Ki hol ismerkedik? Segítsünk. Adjunk tippeket egyedülállóknak.