Egy kisvárosban élek, ahol tökéletesnek kell lennem. Főleg... (beszélgetés)
Semmi baj! A szülői macera tényleg nem volt hiábavaló. Olyan károkat okozott bennem, hogy alig bírtam kihozni magamat belőle.
#pletyka #tökéletes #személy #kirakat - ezek a szavak magukért beszélnek.
1. Soha ne akarj tökéletes lenni! A tökéltesség csak látszat. Nincs tökéletes ember.
2. A pletykás emberekkel ne foglalkozz!
3- Ne legyél senki miatt kirakatember! Még a szüleid miatt se!
Mindegy, hogy hol élsz. Legyél önmagad! Magadnak felelj meg, akkor minden rendben lesz az életedben.
Talán egyszer majd rájössz, hogy élhetnél másképp is... mondjuk úgy, ahogy te szeretnél.
Érdekel ez még a mai világban valakit? Nagyanyám idejében igen. Ő is gyakran kérdezte, hogy "mit szólnak?" De már az anyám is csak legyintett és meghúzta a vállát.
Persze mondani könnyű hogy ne akarj megfelelni. Lehet hogy valaki lesz@rja hogy meg akarsz e felelni vagy nem, sajnos egyes embereket nem érdekli hogy mit akarsz. Rajtad vezetik le a saját kudarcukat, előszőr csak azt kérik aminek tényleg van értelme az ő szempontjukból pl hozz már egy doboz tejfölt, egy üveg sört, tegyél meg értem bármit úgy hogy cserébe nem kapsz semmit, de ezek tényleg olyan dolgok amikből nekem hasznom lesz, és nekem kényelmesebb. Logikus lépés ez. Önző lépés, de logikus. Aztán jön a rosszabb. Amikor azt kérik, váltsál vallást, most 1 órán keresztül legyél szomorú, aztán 2 óráig nevess, menjél egyedül kirándulni hetente 2-szer, utána meditálj, a kenyérnek előbb a héját edd, aztán a belsejét stb. Na ebbe már nincs logika se. Mert ebből nekik már nem lesz anyagi hasznuk se, mert aztán nem tök mindegy lenne neki milyen a te napirended? Az ő életét nem befolyásolja. És most jön a poén. Mégis előbb lemondana néhány ember arról a kényelemről hogy kiszolgáld, azért cserébe hogy olyanokra kényszerítsen ami nem is érinti az ő életét. Ez egy kicsit beteges, mert a lustaságánál még fontosabb lesz az ego hogy érezd hogy ami mindegy kéne hogy legyen neki, az se az. Ha felajánlod neki, hogy cipekedsz naponta órákat, furikázod, odadod a fizetésed is, csak ne parancsolgasson, esélyes hogy azt mondja, nem! Inkább megszakadok egyedül, nem kell segítség, viszont cserébe én döntöm el mennyit alszol, milyen gyógyszert szedsz, és hány mondatot beszélhetsz 1 emberhez naponta. Vagyis lemond az illető a saját kényelméről annak érdekébe hogy ne legyen személyiséged, hogy úgy érezd nem is létezel, ő pedig kétszer olyan fontos lesz. Nem csak a szülőkkel fordulhat elő, hanem bárkivel, akár egy távoli ismerős is lehet az aki magához édesket aztán kibújik a valódi énje. Mondjuk az hogy ha te meg "akarsz" felelni az más. De ha egyszer lesz olyan hogy meg "kell" felelni, az már gond. És nyugodtan írhat olyat bárki hogy ha nem akarod, akkor nem kell. Dehogynem. Mert ha nem, akkor netán az egoista társad öngyilkos lesz, és azzal kell együtt élni hogy te okoztad a halálát, vagy olyan sérüléseket okoz magának amivel korházba kerül, azt mondja te bántottad, mehetsz a pszichiátriába vagy a börtönbe, vagy egyszerűen el se jutsz odáig, mert lelkileg belehalsz, vagy szándékosan halsz bele. Egyszerű dolgokkal indul, de aztán rájöhetsz hogy sose tudsz kiszállni ha az illető erősebb nálad. Hazudhatsz magadnak, de minek? Persze, az igaz hogy szabad akaratod van, de egyes emberek úgy irányítják hogy még rosszabb sorsod legyen, ha nem úgy döntesz ahogy ők akarják, és íme a döntéseid következménye. Remélem sose jutsz el idáig, és kívánom hogy tartozz bele abba a 60%-ba aki sose jut el idáig, mint abba a 40-be aki igen.
Bocs..-nálam a szövegértés már kihívás..
Soha nem ostoroztam magam.😀
Ne ostorozd magad. Az írásod tökéletes, a gondolkodásod is, tehát nem volt hiábavaló a szülői macera...(sem)
Helyes...légy tökéletes! Abból csak jó származhat. A szüleid ennyit megérdemelnek.
...ja, hogy van irigyed?...annál jobb..
Nem kell tökéletesnek lenned. Élj ahogy Te szeretnél, tedd amit szeretnél.
Sok év után rá jössz, hogy fölösleges megfelelni másoknak.
Ne járj úgy mint én, hogy leéltem az életem, de nem éltem mert mindig a mások elvárásait teljesítettem.
:( És nem tudsz változtatni? Hiába akarsz megfelelni, egyszer csak rájössz majd, hogy elvesztegetett idő volt.
Ó, azt hittem megőrülök amíg anyámékkal voltam kénytelen élni. Pokollá tette azzal is az életemet hogy szajkózta megállás nélkül a hajamra jaj, mit szólnak majd, a ruhámra mit szólnak majd, ne menj oda mert mit szólnak majd, ennél tovább ne maradj mert mit szólnak majd.
A lőtéri kutyát nem érdekelt az én életem ilyen szinten, ha érdekelte is, marhára nem kellett volna törődnöm vele, de belém volt súlykolva hogy csak a mások véleménye számít. Mekkora boldogság volt kiszabadulni ebből.
Mindig az volt hogy te vagy a legrondább, a leghülyébb és mit szólnak majd ha nem jobbra nézel hanem felfelé.
A legrosszabb börtön a saját elmédben van, tanuld meg kiszabadítani magad.
de még el is költöznék
Csak ne nagyon messzire, mert még a régi címedet is nehezen tanultam meg...-DD
Pontosan.
A szüleid miatt? Jaj ne már, biztos nem érdekelne ki mit szól, de még el is költöznék
nincs tokeletes ember!miota azt csinalok amit en akarok es nem akarok mindenkinek megfelelni azota vagyok boldog!badarsag mindenkinek megfelelni ilyen nem letezik!
Sürgősen verd ki a fejedből.
Valószínűleg semmit, mert nem kaptak rá okot. De mit mondtak VOLNA?😄
Tisztelettel kérdezem azoktól, akik úgy élték le az életüket, hogy "mit szól majd a falu népe?", hogy végül mit szóltak?
További ajánlott fórumok: