Diagnózis: Pánik szindróma (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Diagnózis: Pánik szindróma
Nagyon egyet értek! AKARAT kell, jöhet bármilyen doki, enélkül nem lesz gyógyulás!
Ezeken én is keresztül mentem és 3 hónap frontinszedés után, magamtól tettem le, amikor is kiderült hogy nincs semmi szervi problémám (mert én azt gondoltam amikor remegtem és csak oltás segített és zakatolt a szívem) mikor az orvos közölte hogy pszichés akkor vettem magam kezelésbe. Egyedül voltam, sok csalódás után de ezek után szembe néztem a múltammal. Össze tudtam kötni miért volt mindaz, el kellett sok fájdalmat engednem. Elköltöztem, új lappal indítottam, máshogyan kezdtem el élni. A cigizést én is letettem ezek után, egészségesen keztem el élni, sportolni és igyekeztem minden kártékony embert kiírtani a környezetemből és többé nem akartam olyan önzetlen módon megfelni már senkinek. 8 év telt el! Azt gondolom csakis rajtunk múlik hogy akarunk élni, de egy ilyet leküzdeni nem egyszerű főleg egyedül! Én is örökké büszke leszek magamra! Azt gondolom méltán megerősített egy életre is bennünket mindez! ;) Gratulálok! <3
A frontin olyan,mint tüdőgyulladás ellen a lázcsillapító.
Nekem sikerült letennem,2 évig tünetmentes voltam.Egy rohadt időjárási front előhozta.3 hétig,ameddig a gyógyszer el nem kezdett hatni,megjártam a poklot.Örülök,ha valaki meg gyógyul a petrezselyemtől,citromtól,D vitamintól.Én,inkább szedem,hogy élni tudjak.
Ahogyan egy cukorbeteg is tudja,hogy egy életen át szednie kell a gyógyszerét.Frontint nem,mert az azonnal ható,de a xanax sr. 12 órát tartja bennem a lelket. (nyújtott hatású)és a cipra.
Nélkülük mesélhetném,mekkora hiro vagyok,hogy abba hagytam a gyógyszert,de mi értelme lenne? Én gyógyszerrel bírom,és kész.
Sziasztok!
Én is 2013 novembere óta vagyok nyilvántartott pánikos. Nekem is a szívroham érzős fajta van. Frontint kaptam először 3x0,5 most napi fél szem 0,25 kell. Néha veszek be kicsit többet ha érzem, hogy feszült vagyok. Antidepresszánst is írtak fel, de mondtam, hogy nekem egy gyógyszer elég. Szerencsére így is lett. Jártam pszichológushoz, autogén tréningre, de leginkább egy speciális légzés segít ha érzem a kezdődő rohamot. Ennek lényege: 3 ütemig belégzés, 4 ütemig kilégzés. Ezen kívül fontos a mozgás, egészséges táplálkozás, emberi kapcsolatok elmélyítése, gyarapítása, sok pihenés (alvás!) és a magamra fordított idő. Ha ezekből elhagyok valamit, már érzem a feszültséget.
Még egy dolog, hogy ha nincs is segítség, de meg kell próbálni megkeresni az okokat magunkban! Mitől félek? ettől félek igazából vagy csak rámondom? És szembenézni a félelmeinkkel. És addig keresni a félelmeket, amíg el nem fogynak. Rajtam eddig a halál fogott ki igazán, azt elemezgetem, ha erőm van hozzá.
Remélem aki nem tapasztalta meg ezt a rémes betegséget nem fogja soha, aki pedig benne van, nekik kitartást és türelmet kívánok saját testük reakcióinak elviseléséhez és megértéséhez!
Nekem ugyanez van, frontint szedek én is.
:(
Az első gondolatom: Mivel lényegében semmit nem tudsz a betegségről, valamit fogalmad sincs róla, mert nem élted át, inkább meg se szólaltál volna... :D
A 2. igen, az okok... na arra mondjál nekem orvosságot, hogy ha valaki így születik meg, (mondjuk hogy az anyja stresszelt végig terhesség alatt, v bármi, ami miatt a gyerek így született már meg szorongósan, és pár évesen már kirobbant nála) és már 3-5 évesen is pánikrohamai vannak, és ettől kezdve így nő fel, mert mondjuk a "tudomány" 10 évvel később szerez tudomást a "pánikbetegség" létezéséről, és akkor már az illetőnek vagy 15 éves "rutinja"... mire elkezdik kezelni... amikor is még szintén gyerek, és már agyongyógyszerezik, kb 5-6 félét tesztelnek rajta, aztán pszichiátria, Xanax, napi 3x, 1-2 évig, stb.. és még mindig csak 18 éves....
A többi része is már történelem, és igazából nem feltétlen akarok rá választ tőled, küzdöttem és küzdök a pánikkal eleget és kezelem a dolgaimat, és győzöm le önmagam naponta, ahogy csak tudom... Akarattal, elszántsággal, stb.
Csak akinek fogalma sincs róla, az inkább ne okoskodjon már, mert a fara mászom az olyantól. Köszi.
De ha meg tudsz "gyógyítani" mindezek ellenére, akkor léccike, ne fogd vissza magad! ;)
Igen, azt mondják fejben dől el minden.
De mi van akkor ha rajtad kivülálló okok miatt képtelenség megoldani a problémáidat.
Benne élsz. Még a leszarom tabletta sem hatásos.
"Addig ez nem is szűnik meg amig meg nem szűnnek az okok. ( az orvos szerint )"
Nem vagyok orvos, meg a pánikbetegségről is keveset tudok, de szerintem az, hogy a dolgokra (okokra) hogyan reagálsz, az benned dől el. A pánikbetegségről nem nyilatkozom, mint írtam, nem ismerem annyira.
Mindenkinek gratulálok, aki le tudta győzni saját magát, ez az egyik legnehezebb dolog!
Nálam az a gond, hogy naponta tőbbszőr jőnnek a szívgőrcsős rosszullétek.
Az idegeskedés az csak egy dolog, de hogy olyan rosszul vagyok, hogy úgy érzem ott pusztulok meg ez már sok.
Addig ez nem is szűnik meg amig meg nem szűnnek az okok. ( az orvos szerint )
Ugyesek vagytok. Barki, aki megszabadul barmitol... Mint exEU-s tudom a menetet. Mondani konnyu, de aki benne van :-/
Vkink kell a segito kez, vkinek nagyon nem!
Kitartast mindenkinek!
Én 7 évig szedtem kemény antidepresszánst, kóvályogtam és egész nap csak aludtam volna. Aztán azt mondtam, hogy ez így nem élet. Én magamtól kezdtem el megvonni a gyógyszert és szépen lassan először csak keveset, aztán többet végül az utolsó negyedet is letettem, ennek 3 éve. Végül bejelentettem a doktornőmnek, hogy szépen leszoktattam magam a gyógyszerről és köszönöm, jól vagyok! :) Nem azt mondom, hogy azóta nem voltam mélyrepülésben, de ez csak átmeneti volt, mondhatni rossz hangulat.
Szóval fel a fejjel, jól és főleg okosan csináltad! Ügyes vagy! :) Ne hagyd, hogy bárki és bármi visszarángasson a mélybe! Az élet szép és rengeteg boldogságot tartogat! :)
Há persze!
Embereld magad, ne hagyd el magad, csak sajnáltatod magad, szimulálsz nem akarsz dolgozni stb.
Ne keseredj el, átmeneti állapot lesz csak. Saját tapasztalat
Én is eldobnám.
Az 53 évem alatt, összesen nem jártam annyit orvoshoz, mint az utóbbi 5-6 hónapban.
Nekem azt mondta ma az orvos, hogy kezeljem a stresszhelyzeteket, illetve szüntessem meg minél előbb, ha lehet, azonnal. ( Azt nem mondta hogyan, az egészségügyi problémáimat tudja, de mondtam van itthon még azon felül is bőven. )
Nekem ez a szivgörcsös pánikizém van, a legváratlanabb pillanatokban tör rám, egymás után többször is.
Frontint szedek napi 3 szemet, de ugy tűnik már
kevés.
Június óta egy szemet sem? ...Én 1 egész évig nem szedtem,utána "triplázva" tért vissza..:(
Szívből remélem,neked nem fog.Minden jót kívánok!
Gratulálok!
Tudom milyen nehéz!
Én is nyáron dobtam el a bogyóimat,egyedül. :)
Minden fejben dől el!
Tudom, hogy sokan, akik olvassátok a cikkeimet, azt gondoljátok, hogy velem csak rossz történik, de nem.
A rossz dolgokat csak terápiás jelleggel írom le. És tudjátok mit? Segít! :)
Ugrás a teljes írásra: Diagnózis: Pánik szindróma