Csúnya dolog, ha zavar a régi barátnőmnek a kapcsolata és hogy boldog?ha... (beszélgetés)

Előjött most oldalt ez a fórum téma és elolvastam.

Kíváncsi lettem Babci (ha elolvasod) hogy azóta mi van veletek? Végleg eltávolodtatok egymástól a barátnőddel? Hogy alakult az életetetk?

Ó, azt hittem már nem ír ide senki.:)

Hát azóta történt néhány dolog ami ráébresztett a valóságra.

Egyszer felvettük egymást msn-re. Hogy majd dumálgatunk néha. Hát elég ritka alkalom volt amikor beszéltünk. Azt is feleslegesen. Novemberben nagyon depressziós voltam, tényleg eléggé rosszul voltam. Már-már belebetegedtem. És meséltem neki hogy mi van. Ő lazán lerázta a témát. Annyit hogy: "sajnálom hogy ez van veled".

És olykor mondta is, hogy most mennie kell. Közben én csak mondtam hogy mennyire szükségem van egy barátnőre,(Én mindig is a srácokkal voltam inkább jobb viszonyban, nem igazán tudtam igaz(!) barátnőket találni) aki meghallgat és tanácsot ad. Elkell egy ilyen is az embernek.

Gyanús volt nekem egy jó pár nap után, hogy nem jár msn-re. Ezért megnéztem egy már nem használt msn-emen. És lám, fent volt. Egyszerre megnéztem mindkettőt, és az egyiken ott van, a másikon nincs. Szépen elköszöntem tőle, és én is letiltottam, majd kitöröltem. Azóta nem beszéltünk. December előtt volt ez.

Szóval elvesztette örökre a bizalmamat, pedig annyiszor kiálltam mellette:( És ezek után nagyon rosszul esett. Azért nem vártam tőle. Ha valaki elveszti a bizalmam, akkor az tényleg komoly dolog, így nem látok sok esélyt a békülésre.

Köszi hogy elolvastátok:) És hogy hozzászóltatok.:)

Ismerem az érzésedet, Babci. Nekem is volt egy barátnőm. Nagyon nagy volt a barátság, együtt jártunk mindenfele, de mi vittük a pasijainkat is. Nem volt különcködés. Aztán a bnőm szakított a pasijával, és egy újjal jött össze. Az új pasi baráti társaságába valami miatt nem éreztük jól magunkat, így már nem jártunk össze. Néha csináltunk csajos napokat.

Aztán egyszer boldogan meséltem neki, hogy a párom megkérte a kezem. Rá 3 hónapra ő is megkérte a pasija kezét.

2 éve újságoltam neki, hogy összeházasodunk, akkor meg lesajnált, hogy nem ilyen hapsi való hozzám, gondoljam át... de nem akar rosszat stb, stb.

Természetesen pár hónap múlva jött a hírrel, hogy ők is összeházasonak, mert minden ismerőse, barátja más nős ill. férjezett :o) (már kezdett vicces lenni)

Egy félreértés miatt mi végülis nem kötöttünk házasságot, de a bnőm férjhez ment. Az esküvői meghívót minden ismerősének személyesen adta át... nekem postázta :o( ezzel nagyon szíven ütött.

Sokat fontolgattam, hogy elmenjünk-e a lagizba, de végülis sajnos nem tudtunk elmenni.

Igen, a barátságok sajnos "megváltoznak" ahogy telik az idő. Vagy mélyebbek lesznek, vagy felbomlanak. A miénk felbomlani látszik.

Babci, tedd túl magad ezen, fölösleges rágódni az ügyön, hidd el majd kiforrja magát a dolog.El kell fogadni,ha valaknek párkapcsolata van az az első és nem a barátnők, sőt még a szülők is háttérbe húzódnak egy kicsit, ez saját tapasztalatom.

Változunk és körülöttünk is változik minden, legyünk rugalmasak és tudjunk alkalmazkodni hidd el nem kell belehalni ha nem mi vagyunk a legfontosabbak a barátnőnknek.Majd eltelik egy kis idő, neked is jön a nagy Ő és a gondolkodásod megváltozik.

Szóval kitartás és ne meditálj sokat a természet rendje fölött alakul minden mint púpos gyerek a prés alatt, érkeznek az új barátnők.