Csodagumó: a csicsóka

A csicsóka méltatlanul mellőzött növényünk, hiszen sokoldalú hasznosíthatósága és ellenállóképessége révén a mainál nagyobb szerepe lehetne, főként a teljesvertikumú gazdaságokban, de nagyüzemi viszonyok között is.

Rendszertani helye és biológiai jellemzése

A csicsóka (Helianthus tuberosus L.) a fészkes virágúak (Compositae) családjába tartozó évelő növény.

Annak ellenére, hogy a népnyelv „édesburgonyának” nevezi a napraforgóval (Heliantjus) áll közeli rokonságban.

A mi éghajlatunkon magot nem érlel, teljes hajtásrendszere minden évben megsemmisül, csupán gumója él tovább. Szaporítani is erről, vegetatív úton lehet.

Gumói, amelyek valójában megvastagodott szárképletek, nem közvetlenül a tövön, hanem 5-20 cm hosszú száron ülnek, emiatt nagyobb területen helyezkednek el.

Héjuk színe lehet fehér, sárga, de leggyakrabban olyan színű, mint a rózsaburgonyáé. A gumók húsa hófehér. Felszínük rücskös, barázdált, összetett.

Eredete

A csicsóka őshazája Észak-Amerika (Kanada), az indiánok földjein már Amerika felfedezése előtt termesztett nővény volt. Innen került a 17. század elején - francia közvetítéssel - Európába.

Máig is Franciaországban van a legnagyobb termőterülete Európában, több mint 200 ezer hektár területen.

- Hazánkban Lippay János 1664-ben a „Posoni kert” című munkájában már leírja kedvező tulajdonságait, talajjal szembeni közömbösségét, „patada”, „földalma” néven ismerték.

- Pethe (1805) a csicsókát mindenhol jól megtermelhető, igénytelen növénynek tartotta.

- Korizmics (1885) szerint a csicsóka éghajlatra és talajra nézve minden növény között a legkisebb igényű.

- Cserni (1984) bizonyítja, hogy a csicsóka a homok növénye.

Jelentős szerephez csupán a világháborúk ínsége idején jutott, amikor csaknem egyedüli élelemforrássá vált. A háborúk után visszaszorult termesztése, csupán kisgazdaságokban foglalkoztak vele.

Legföljebb találgatni lehet, hogy a furcsa, kissé mulatságos nevét honnan nyerte.

Erdélyben - „csókapityóka”, „topinambur”, oroszul - „zemlanaja”, „grusa”, németül - „Topinambur”, „Erdbirne”, „Knollensonnenblumen”, franciául - „topinanbur”, „artichhaut de terre”, a cseh, a lengyel, a bolgár és a román nyelvben - „topinambur”-nak nevezik, az extravagáns angol nyelv - „jeruzsálem artikchoke”-nak, „sunroot”-nak mondja.

Termesztése

A csicsóka talaj iránt csaknem teljesen közömbös növény, a leggyengébb talajokon is megél. Megterem a sekély termőrétegű, kötött, sőt a futóhomok talajú területeken is.

A kiskertben, a kert sarkában van a helye, ahol más, igényesebb növényeket valami ok miatt nem lehet megtermelni. Pionírnövény!

Hazánk klímája minden vidéken megfelel a csicsóka sikeres termesztéséhez, jó szárazság és fagytűrő (- 30 °C is kibír).

Nyugat-Európában gazdasági jelentőségét úgy ítélik meg, hogy területegységenként a legnagyobb hasznos terméket hozó növények egyike.

Ahol egyszer megtelepítettük, ott nem kell néhány évig törődni vele, de 4-5 évenként javasolt újra ültetni, mert gumója elaprózódik.

A kifejlett gumók szedését októberben kezdhetjük meg, és folyamatosan- télen is – szedhetjük. Nagyon szapora, egy-egy bokor alól 5-8 kg gumót szedhetünk. Szokás az az esküvői jókívánság: „Szaporodjatok, mint a csicsóka!”

Mivel a talajjal szemben igénytelen, másrészt kártevői szinte nincsenek, így mint biotermék is igen hasznos növény lehet. Kitűnően feltárja és hasznosítja a talajban lévő ásványi sókat – ezért tud megélni a legszegényebb talajon is.

A vadászok is ismét felkarolhatnák. Kevés munkával meg lehet telepíteni az erdőszéleken, ahol minden kezelés és gondozás nélkül is elszaporodik. A gumókat a vadak egész télen előszeretettel lakmározzák, így nemcsak a vadállomány kondíciója javulna, de bizonyos mértékű kíméletet remélhetnének azok a kertek is, amelyek – bekerítve vagy bekerítetlenül – sokat szenvednek a falánk vadak látogatásától, túrásától.

Tápértéke

A keményítők közé soroljuk, mely inulint és fruktózt tartalmaz.

Az ásványok közül legtöbb benne a kálium, kalcium, magnézium és a foszfor, és tartalmaz enzimeket is.

Jelentős mennyiségben tartalmaz fontos vitaminokat is – bétakarotint, A-, B1-, B2-, B3-, C-vitamin, valamint esszenciális aminosavakat.

Szénhidrátot is tartalmaz, ennek ellenére a cukorbetegeknek fogyasztásra ajánlott.

Különleges értéke, hogy szénhidrátja főleg inulinből és levulinból áll, ezek a szénhidrátok a diabéteszes szervezet számára jobban felhasználhatók, mint a keményítő.

Rosttartalma a burgonyáénak ötszöröse.

Gyógyhatásai

A csicsóka az idült, nem fertőző népbetegségek – így elsősorban az elhízás és társbetegségei – az anyagcserebántalmak, szív- és érrendszeri betegségek, idegrendszeri megterhelések, rák megelőzésében és kezelésében lehetnek eredményesek.

- Súlyfelesleggel küzdőknek

Korunk falánk evéskényszeréért a hiperinzulinizmus felelős. Az ebből adódó vércukor-ingadozásokból, vércukor-csökkenésekből alakul ki a mai embernek nemcsak túltáplálkozása és elhízása, hanem nyugtalansága, türelmetlensége, sokszor fejfájása, idegessége is.

- A csicsóka-csípsz nagyon megfelel ahhoz, hogy elvegye az éhséget, főleg azok számára, akik valójában nem is éhesek, csak unalmukban kívánnak rágcsálni valót.

- A csicsóka-lé, lassan kortyolgatva, hogy legyen elég idő az ízlelő bolyhoknak érintkezésbe lépni vele, jelezni az agynak a kellemes kielégülést, akkor úgy hat, hogy huzamosabb ideig nem kíván az egyén ételt vagy italt.

Mivel kalória értéke alacsony, ásványi anyagtartalma magas, nagyszerű segítség a fogyókúrához!!!

- Krónikus fáradtság esetén

A vércukorral függ össze a csicsóka legértékesebb tulajdonsága. Olyan szénhidrátot tartalmaz, „inulint”, amely értékes fűtőanyaggal lát el bennünket fáradtság esetén.

- Cukorbaj esetén

A csicsóka fontos diabetikus eledel lehetne. A 20-28 % szárazanyagot tartalmazó gumókban 14-16 % inulin és polifruktozánok (levulóz, szinantrin) vannak. (Az inulin nem azonos az inzulinnal, amire a cukorbetegnek szükségük van.) Az ezekből keletkező fruktóz (gyümölcscukor) könnyebben emészthető a répacukornál. A fruktózt a cukorbetegségben szenvedők szervezete a vércukorszint emelkedése nélkül hasonítja át.

A csicsókában található keményítőt biztonságosan tudják használni, mert támogatja a lép, a máj és a hasnyálmirigy munkáját oly módon, hogy megfelelő szintre tudja hozni a vérben a cukrot.

- Alacsony vércukorszint

Nemcsak a cukorbetegek számára kellemes és hasznos ital a csicsóka-lé, hanem azoknak is ajánlatos, akik gyakran éreznek kimerültséget ok nélkül. Ilyenkor a vércukor hirtelen lecsökken, s egy pohár csicsóka-lé a májjal és a hasnyálmiriggyel egyenesbe hozza az ügyet.

- Köszvény

Mind a megelőzésben, mind a kezelésében igen eredményesen hasznosítható. Normalizálni képes a vér kóros húgysavszintjét, meggátolja ezáltal a húgysavkristályok izületi kiválását, lehetővé téve a köszvényes rohamok elkerülését.

- Rosszindulatú daganatok

Megelőzésében és kezelésében a csicsóka inulinjának, ásványi anyagainak és nyomelemeinek immunstimuláló, valamint antioxidáns hatásával adhat komoly segítséget. Ezáltal a már rákos betegek életkilátásait is javítani képes, az áttétképződések gátlásával és azok idejének kitolásával.

- Izommunka

A kálium megemésztése nem kötődik más anyag jelenlétéhez. Ennek köszönhető, hogy felszívódása a belekben jó, ha megfelelő az emésztés. A csicsókában igen nagy mennyiségű kálium található, más ásványokhoz viszonyítva. Keményítő tartalma a test meghajtását szolgálja, a kálium jelenléte pedig fokozza a meghajtást, így az izomteljesítményt a csicsóka-lé fogyasztása nagymértékben elősegíti. (Még nagyobb eredményt érünk el, ha beleteszünk egy evőkanál lecitint.)

- Vérnyomás

Tanulmányok bizonyítják, hogy szoros kapcsolat van a magas vérnyomás és a szervezet kálium hiánya között. A csicsóka-lé fogyasztásával el lehet kerülni a vérnyomás emelkedését, illetve az azzal kapcsolatos kellemetlenségeket.

Felhasználása

A csicsóka kettős hasznosítású növény. A frissen szedett ággumójából - a burgonyához hasonlóan - többféle emberi táplálkozásra alkalmas étel (krémleves, saláta, főzelék, köret, töltelék, kirántott, sült ételek, szárítmány, liszt, nagy fruktóz tartalmú sűrítmény) készülhet, illetve az édesiparban, tápszerek pótkávé készítéséhez is felhasználják.

Táplálkozási jelentősége abban van, hogy a téli egyhangú étrendet nyers táplálékkal gazdagítja. Nemcsak a változatosságot biztosítja, de elősegíti az emésztést a friss enzimjeivel.

Sokoldalú felhasználhatóságára néhány példa:

- Nyersen fogyasztva a legértékesebb!

- Lehet leforrázni, párolni és frissen kifacsart citromlével salátának elkészíteni – a burgonyasaláta módjára – lilahagymával, póréhagymával.

- Gyorsan megfő – 6 - 10 perc főzéssel, főzelék készíthető.

- A felszeletelt gumóból - sütőben megsütve - jóízű csemege készíthető.

- Ha a gumókat felhasználás előtt vízben áztatjuk, akkor az édeskés ízűk is eltűnik.

Tisztítása nem okoz nagy problémát, vékony héja van, vízben gyökérkefével jól megsúrolva máris felhasználható.

Nálunk elterjedésének gátat szab, hogy nem ismertek értékei és felhasználási módja és így nincs nagy kereslet belőle. Pedig igen értékes, kedvező gyógyhatásai vannak és sokféleképpen elkészíthető.

Tehát igen sokoldalú, lehetséges elterjedéséhez csak megfelelő beállítottság szükséges. Az egészséges, diétás konyhák számára hasznos tápanyagot nyerhetnénk vele.

Én nagyon szeretem a csicsókát, régóta vagyok hálás fogyasztója. Ízét könnyedén megszerettem, majd utána olvasva a szakirodalomban az egészséges tartalma is segített, hogy a terülj-terülj asztalkám része legyen.

Fogyasztását mindenkinek javasolom, mert nem csak jóízű, hanem nagyon értékes táplálék.

Örömmel látom, hogy ismét, egyre több helyen kapható - piacokon, ÖKO-piacon, egyes bio-boltokban.

Csicsóka-lé készítés

- A csicsókát megmossuk, és a levét kicentrifugázzuk.

- Fogyaszthatjuk magában, vagy más lével, így céklával, sárgarépa lével, vagy azokkal a zöldségekkel, melyek fogyasztása ízben támogatást igényelnek.

- Mindig tegyünk bele egy pár csepp hidegensajtolt olajat is, hogy a zsiradékban oldódó vitaminok is hasznosuljanak, beépüljenek.