Csecsemők és az alvás (beszélgetés)
Sziasztok!
Tanacsot szeretnek kerni a kisbaba nappali elalvasaval kapcsolatosan. 11 honapos a kisfiu eddig ringatassal aludt el nappal is. de egy hete nagyon dobalja magat nem kapja a helyet a karomban es nekem is nagyon faj a hatam. hogyan lehetne leszoktatni a ringatasrol, hogy elaludjon?
kirpobáltam a párnát, amit a hordozoba tettem,hogy egyenes legyen szinte teljsen a kisháta. De addig sirt,rugkapált mig ki nem vettem:(
sziasztok. tetszik a cikk. grat hozzá. mi küzködünk 2.5 honapja(ennyi idös a kicsi)utálja az ágyát, velünk se alszik..egyedül a babahordoba. Ha elalszik,kivesezm,bekiságyba de 10böl 9x 10 perc után felébred és sir és ott sehogy se alszik vissza csak a hordozóba:(
már akartam írni neked, de a fiaim nem hagytak rá lehetőséget.. :) látom, hogy alakultok, örülök neki.. :) a nagyobbik fiam is nagyon igényelte, hogy minden pillanatban vele legyen foglalkozva, és nagyon rossz alvó volt.. de ilyenkor mindig arra jutottam, hogy valami zavarja.. borzasztó változékony mostanság az időjárás, frontok jönnek mennek, a foga is zavarhatja már, és a fejlődében is hatalmasakat ugrik ebben a korban.. ez mind mind megzavarhatja a nyugalmát, a nyugalmatokat.. persze ettől még fáradt leszel, de talán ha nagyjából tudod az okokat, könnyebben elfogadod és "túléled" ezt az időszakot.. :)
7 hónaposan valóban jól elvannak magukban. Tedd le a földre ,had csússzon,másszon,játszon!Lesz töle egy csomó időd amíg próbálkozik vagy felfedez.:) Én nem használtam a járókánkat,mert kínzásnak találtam,de persze aki ahogy gondolja. Szép időszak ez is tényleg.:) Nekem anyósom erőltette volna a járókázás ,de a legujjabb kutatások szerint....mi már ugye a 16 hónaposan ezen túl vagyunk.Úgy néz ki a lakás mint egy nagy járóka.:) NA tényleg megyek!
Örülök a változásnak.:)Mennem kell,mert megyek ANYÓSHOZ :( szép napot!
képzeljétek pár napja a fiam olyan lett mint az angyal...igaz az alvási szokásai nem változnak bármit is teszek, de napközben alig kell felvenni szépen elvan magában...hihetetlen, úgy érzem megtörtént a csoda amire vártam...tegnap még főzni is tudtam...igaz nem alszom többet, de sokkal szívesebben kelek a babámhoz..élvezek vele lenni...jaj bár így maradna így még az se zavar hogy fizikailag hulla vagyok
Sajnos apuékkal még rosszabb a helyzet.Apum sokat dolgozott külföldön anyu meg nemigen törődött velünk...sose számíthattunk rá, mindig össze vissza hazudott.Nem voltak közös titkaink és leginkább csak szidást kaptunk tőle.Most hogy elköltöztem kicsit jobb a helyzet, de segítségre így se nagyon számíthatok tőlük...panaszkodni se igen tudok, mert anyum sokszor csinálja azt hogy visszamond dolgokat...nem véd meg hiába vagyok a lánya.Mindig is a saját dolgai érdekelték...ráadásul most nekik is megvan a gondjuk...nagyim nagyon beteg lett, így ápolásra szorul.Szeretnék én is segíteni rajta, de sajnos nem tudok(elég bonyolult a helyzet...dióhéjban:mama imád gyűjtögetni tiszta kosz a lakása..így fertőtleníteni kell mindent..mivel én és apuék is félnek hogy hazahozunk valamit a picinek úgy egyeztünk meg...mi a pakolásban nem segítünk)...így itt ülök és tehetetlennek érzem magam...régebben mindenkinek igyekeztem segíteni és most senkinek sem tudok, sőt inkább én igényeltem volna segítséget...
a te szüleidről nem írsz semmit . És ők?
bocs nem figyeltem a fórumot. én is írok majd hasonlót neked,ha lesz időm.
Valóban igazad van a legjobb megoldás az lenne, ha valaki segítene.Sokat könyörögtem már a férjemnek hogy segítségre van szükségem,de úgy érzem nem veszi komolyan.A helyzetet nehezíti még hogy anyóssal kell együtt élni éső nem egy könnyű eset.Igaz sokszor már azon isa kiakadtam vele kapcsolatban amin nem kellett volna, de hogy tudd milyen is...másfél éves együtt járás alatt nem aludhattunk együtt a férjemmel, mert az anyjanagy vallásos.Viszont a férjem ateista ezért nem értem, hogy kényszerítheti rá valaki a saját nézetét a fiára?mikor megszületett a baba akkor is folyton megkérdőjezett mit miért teszek a babával.ha sírt rögtön hallgatthattam jaj szegény gyerek...mikor kiöntöttem a szívem a gyerekorvosnak az elmondta anyósomnak mert mint kiderült nagy haverok..na bumm...ebben a házban senkivel nem lehet beszélni mert mindenki hallgatózik...anyósom még azt is tudja mit tartok az ágy alatt...mikor ezt elmondtam a férjemnek meglepődött de nem csinált semmit...amúgy imádom a fiam bármit megtennék vele és nem is zavarna hogy sír csak ne kelljen hallgatnom miért sír a márk...úgy elküldenék néha picsába mindenkit de nem lehet mert együtt élünk..
Szerintem hívjál segítséget MOST!Ha nincs a családban senki,akkor kérdezdd meg a háziorvosod,gyerekorvost,védőnőt hová tudsz fordulni!Igazság szerint én meegértelek,bár én most 16 hónapos korára jutottam el addig,hogy utálom a gyereksírást hallgatni. eddig nem is volt síros,most meg már sikoltgat is közben.Dokim szerint ez a korával járó időszak.egyébként minden rendben van vele.Azt hiszem falra másztam volna,ha kicsinek is sokat sír.Én most is vele alszom még...felkelt megyek.
Sziastok!
Azért írok ide mert, remélem kapok segítséget.
kisfiam 7 hónapos és még sose aludta át az éjszakát.Ennek az egyik oka szerintem, hogy megszokta ha felkel kap tejcit és aludt is vissza.Kisebb korában nappal is jóval többet aludt, de most minden napunk egy rémálom.Igyekeztem kötött napirendet kialakítani.Ez úgy néz ki, hogy reggel keléskor reggeli, ez tej.3 óra múlva gyümölcs,ezt követően 30-40 perc múlva még kér tejet...erről nem tudtam leszoktatni.3 órával a nagy fél órás alvás után főzelék, majd ezt követően 3 órával tej és újabb hatalmas fél órás alvás.Este fél nyolc nyolc tájban fürdik 9re elalszik.ringatás nélkül a kiságyban.reggel 6 3/4 6 körül kel, de éjszaka is többször felsír.Most kezdtük külön ágyban altatni hátha az segít..de nem.nappal is ha nem vagyok ott és nincs szórakoztatva üvölt a gyerek vagy járkálni kel vele.próbáltam hagyni hogy majd abbahagyja a sírást de nem ez a kis szörnyecske behergeli magát és csak bőg.Idegileg és fizikailag is ki vagyok.Kérlek ne ítéljetek el mert szörnyecskének hívom a gyerekem, de nem ti szenvedtek vele.higyjétek el ezt nem lehet bírni, ha valaki nem segít nekem sürgősen én azt hiszem felkötöm magam, mert a fiammal töltött napoknál már ez is jobb.Én mindent próbáltam, kedves nyugodt lenni, kitartani, várni hátha jobb lesz napirendet bevezetni.este csönbe lenni, lekötni, de ennek a gyereknek semmi se jó...
kérlek segítsetek muszály aludnom, mert így meghalok a fáradtságtól..rettegek ha felkel a fiam
Érdekes, az én lányom is akkor sír,ha valami baja van, most jön a 8.-ik foga... ha lerakom aludni, kap tápszert és rögtön elalaszik kb délelőt is 2 órát és délután is 2 órát. Na ha ő sír, éhes, szomjas, álmos...stb, azért mindig megoldjuk, a fog dologra nehezen jöttünk rá...
Szerintem sok cicis baba is sírhat attól, hogy nem evett eleget, láttam már ilyent.
Szia! Én is olvastam, hallottam ezzel kapcsolatban sok mindent... aztán,amikor arra került a sor én sem hagytam sírni a picúrt. Úgy gondoltam (éreztem), ezt kell tennem. SENKI sem akadályozhatott volna meg benne !:) Szerintem egy pár hetes,hónapos csecsemő nem szórakozásból sír, hanem azért, mert szüksége van valamire. Tejcire,anyára... vagy épp fáj valamilye, amit nem tud elmondani. 9 hónapig a pociban volt, melegben, biztonságban, megfelelő mennyiségű, bármikor fogyasztható táplálékkal, és ezek után hirtelen minden megváltozik a kis életében...Mindenki azt csinál amit akar, senkinek semmilyen beleszólása nincs. Én így döntöttem,így láttam jónak.Szóval, teljesen egyetértek a leírtakkal, szép napot!
Köszi a cikket nagyon jó!
az általad írtak tökéletesen alátámasztják a 167-es hsz-omban írtakat. éppen erre akartam kilyukadni, hogy számtalan példa lehet az ellenkező esetre is, ezért semmiképpen sem kezelném tényként a cikkben írtakat. nekem is hasonló a tapasztalatom, ezért merem ezt állítani.
Hát igen a tej..., végül nagy küzdelem árán azért egész sokáig szopizott.
A 40 nm az egy egy légterű amerikai konyhás nappali és egy pici szoba, ahova nem fér be egy franciaágy, így ez lett a gyermekem szobája, mi pedig kinn alszunk egy kihúzhatós kanapén. Ennyi. Ha ott aludna mellettünk, amire nagyon ritkán van példa, akkor este 8-tól kussban kellene lenni, reggel hatkor a férjemnek pedig hangtalanul elhagyni a házat. Elég érdekes lenne! Vannak ilyen szélsőségek is.
Amit írsz, az viszont elgondolkodtató és ritka szerintem, mert általában az a jellemző, hogy az ehhez szokott babák csak az anyukájukkal alszanak el, még az apjukkal sem, nemhogy a nagyikkal, de ezek szerint ezt sem lehet általánosítani.
Kedves vagy, de nem erdélyi vagyok. Kicsit messzebbről jöttem. Édesanyám magyar, az ő kívánsága volt, hogy itt tanuljak, hogy tökéletesítsem a magyar nyelvtudásomat. Én meg szívesen jöttem, mindig nagyon szerettem Budapestet.
Azt, persze, nem kívánta, hogy itt is ragadjak, de közbejött a szerelem.:)
Bocs az offért.
Köszi:)
Csak szeretném neki a legjobbat adni:) Mint minden édesanya..
Nem,nem csinálod rosszul egyáltalán,mert nem alszol vele!!!
Ha ő így szeret aludni,és neked is jó,akkor semmi gáz! Akkor nem jó a dolog,ha a babád jelzi igényét és te nem adod meg neki,mondván nem baj,ha sír,tanuljon önállóságot,stb.
Tehát amíg igényeit kielégíted az ő jelzései szerint,addig minden rendben van!:-))
Nem attól vagy jó anya,hogy együtt alszol a gyerekeddel,hanem attól,hogy biztosítod arról,hogy a világot érdemes megszólítani,mert van reakció a jelzéseire és alapvető igényeit kielégíted! A cikkben is ez állt! Minden gyereknek más az igénye!:-)
Az a baj ezekkel a sémákkal, hogy arra szuperül bevállnak hogy az anyákban felkeltsék a kétejt, hogy vajon jól csinálják-e a dolgokat a babájukkal. Én például most elbizonytalanodtam hogy nem okoztam-e a fiamnak maradandó problémát azzal hogy külön ágyban és szobában alszunk.. pedig eddig jól működik a dolog, úgy érzem szeret a saját kis kuckójában aludni. De én mégis félek hogy valamit megtagadtam tőle, hogy nem aludtam vele együtt...
Remélem nem így van...
De úgy érzem érzelmileg mindent megkap tőlünk, kiegyensúlyozott, boldog, mosolygós kisfiú
Én is mentem vele, most már nem mindíg kéri.Azzal egyet értek, hogy van olyan aki inkább nem enged meg valamit, csak mert lusta futkozni a gyerekkel.Engem pl többször hülyének néztek játszótéren, mert pl a nagycsúszdán csak úgy csúszhatott a lányom, hogy beleült az ölembe.Volt kicsiknek is csúszda, de az nem érdekelte lánykámat, mert abban nem volt kihívás :D A nagyon meg még nem tudott egyedül lecsúszni, csak leesni tudott róla.De így megoldottuk, most már tud azon is, mehet egyedül:)
Viszont lépcsőre visszatérve, láttam olyat aki felengedte a lépcsőre a babát, akkor tanult menni, tudod amikor az indulás megy, a megállás meg még nem. A lépcső egy teraszhoz volt, járólapos, jó éles szélekkel, korlát nélkül. A kislány fél óra alatt ötször esett el, beverte a fejét, sőt a teraszról is leesett, és anyuka beszélgetett tovább.Én nagyon furcsálltam a dolgot, azért ez sem jó megoldás szerintem.
egyébként szerintem a videó nagyon találó. a szülő igenis determinálja a gyrek személyiségét ezekkel a koragyermekkori élményekkel. Ahogy te is írtad veled felment az anyukád. Én is felmegyek a lányommal, megmegyek mögötte, ha lefele jön, előtte.
de sok olyan szülő van,a ki egyáltalán nem engedi ezeket csinálni...
hát az én sógornőm pedig pontosan olyan, mint a videóban a srác xD
Most megnéztem a videót, nagyon vicces:D A fiú kicsikét debil benne:D Ez nem így működik, a szülő hatással van a gyerekre, de van a gyereknek saját személyisége is. Nekem is mondtak olyat kicsi koromban, hogy ne ugráljak a lépcsőn, sőt egyedül fel sem mehettem, csak ha fogtam anyu kezét, de azért most harmincévesen nincs fóbiám.Akkor, tipegőként nem estem le a lépcsőről, mert oda sem engedtek.Viszont van egy fura dolog, 16 évesen tesiórán leestem a kispadról, kificamodott a bokám, hat hét gipsz lett a vége.Azóta nem tudok átmenni ilyen keskeny helyeken, pl szűk hídon stb. A fóbia kialakult, de tényleges sérülés után, nem lenne, ha akkor nem megy ki a bokám, pedig senki nem mondta hogy ne menjek oda, sőt ez volt a feladat:D Akkor hogy van ez? Csak arra akarok kilyukadni, hogy a fóbia kialakul akkor is ha odaengedjük, és leesik, és kiaakulhat akkor is ha nem.Hajlam is kell hozzá.Ha nincs hajlam, attól nem lesz, hogy a szülő nem engedi oda.Ha van hajam, akkor meg kialakulhat akkor is ha ráhagyják, és mondjuk elesik.
Most, hogy több hozzászólást elolvastam csak azt tudom írni, hogy az én fiam nem hiztizik egyáltalán. :) Volt, hogy én is azt gondoltam, de csak jelez, hogy mik az igényei. Sajnos arra még mindig nem tudom a választ, hogy nappal miért nem akar aludni sehol csak nállam vagy ha sétálunk a kocsiba. Mindegy hova teszem általába max 10 perc és fent van, de van olyan is, hogy már mikor le akarom tenni akkor fel kel. Tegnap elött pl. aludt nappal is és éjfélkor már az éjszakai alvást is megkezdte és 4:20-kor kelt. aztán megint rajtam marad és reggel fél 8-kor kelt és utánna még egy alvás fél 9-től 2 órát. Mikor milyen az idő, milyen kedve van. De ha fent van viszem magammal a kocsiba és elvan magába egy darabig, de persze beszélgetek vele és vidám. :) Sokszor ha leragad a szeme se alszik ha neki nem tetszik a pozíció. :) Újabban a lábamon hason alszik el. Tudja, hogy anya már nem bírja elringatni a kezébe, mert akkora. :) Mindegy mégha szenvedek is akkor is azt csinálom ami neki jó. Ha nagyobb lesz akkor úgyis felfogja. De most még nem érzem, hogy szenvednék. Bár éjszaka nehéz felkelni, de már akkor felébredek mikor a fiam még mocorog. :)
Ezt én így csinálom, de egyévesen nem azzal kezdtem, hogy tudod kislányom vannak ezek az elektronok a vezetékben, és ha te belenyúlsz, és keresztül mennek rajtad, akkor valószínű, hogy megáll majd a szíved:DD Mikor egyéves volt akkor csak annyit mondtam, hogy nem, és kész, és többet nem piszkálta:)
További ajánlott fórumok: