Csak kényszerből születtem? Szüleim nem is szeretnek? (beszélgetés)

Aput kell megkörnyékezni! Csinálsz valami kedveset neki és próbálj vele finoman beszélgetni. Mindig csak keveset... Nehéz a felnőttek elvárásainak megfelelni. Sokat kell bizonyítani...

Ha visszagondolok arra, hogy amikor azt kértem a fiamtól, hogy szeljen kenyeret és a kezébe vette a kést, a hátam borsózott tőle... és a konyha úszott a kenyérmorzsában... apróságok...

Sajnos ilyenek vagyunk...

Itt ezek nem nyerők. Szoktam sütiket sütni, de azok is csak inkább apánál nyerők, anya nem nagyon díjjazza. Az ők ruhájukhoz én nem nyúlok, a szekrényükben nem durkálok, a saját cuccomat alapból elpakolom, én intézem. Pórszívózás és portalanítás nagyobb felületen kihúzva mert allergiás vagyok rá... De kint néha szoktam kicsit pakolászni, rendet tenni, de nem jó "ezt minek tetted ide?az direkt volt itt. Nézd ez milyen csúnya lett..."

Mosogatás is bevan osztva, mindenki a sajátját, ha anya főz, akkor általában ő csinálja, de ha megkér, természetesen megcsinálom, de az sem lesz jó mert "túl szappanos" vagy "túl kevés a szappan2. Szóval mindenben keres hibát.

Hát igen sajnos a fiú téma.

Én sem örülnék neki ha valami olyasmi történne aminek még nem lenne itt az ideje.

Ez valóban tán a legkényesebb a szülőknél.

De ez is csak nevelés kérdése.

Az ajtó levétel tényleg túlzás.

Valami szekrényt nem lehetne odatenni? Legalább egy részét eltakarni...

Én csak a konyhában aludhattam (pedig volt külön "szépszoba"... és ha éjszaka felkelt valamelyikük, rögtön díszkivilágítás volt a lakásban... a mai napig is alvászavaros vagyok...

De a függöny után már könnyebben bevenné a gyomruk az ajtót.

Megszoknák,hogy mégis van köztetek valami.

Pár hétig függöny,utána ajtó.

Lépésről lépésre.

Utána,ha ezt már megszokták,megint változtathatsz valamin.Csak ne egyszerre mindent.És ne fejjel a falnak.:-))

Néhány apró trükk: próbálj otthon ezt-azt csinálni, amit te is szívesen, meg ők is örülnének, és látnák, hogy bizonyos dolgokkal egyedül is boldogolsz: és ez mindegy, hogy ablaktisztítás, palacsinta sütés, vagy ruhakimosás, vasalás, szekrényben rendet tenni, stb. És közben egy-egy engedményt ennek fejében "kicsikarni" megígérve azt, hogy 8-ra (inkább 5 perccel hamarabb, mint később). Érezzék, hogy hallgatsz rájuk és megbízható, pontos vagy. A fiúdolog pedig tényleg kényes téma; biztosítsd őket, hogy nem fog semmi olyasmi történni, aminek rád veszélyt jelentene (és ezt vedd tényleg nagyon komolyan). Amikor valaki nincs otthon, mosogass el, moss, takaríts fel, porszívózz ki, esetleg ház körül kert, söprögetés, stb. Érezzék, hogy csinálsz valamit.

Ha valami nem tetszik nekik, kérdezd meg, hogy mi nem jó esetleg benne, mutassa meg, ő hogy csinálja (nem fogja jobban csinálni, csak másképpen...). Próbáld őket valami finomsággal meglepni, amit valamelyikük szeret; Lássák rajtad az igyekezetetet. Hidd el: alapból jó vagy, szófogadó, de te most már abban a korban vagy, amikor kezded bontogatni a szárnyaidat. Kell is, különben szolgalélek maradsz. Lassan, finoman lehet tágítani a korlátokat. Egyébként a munkáltatót nem tartja vissza a kirúgástól, hogy a dolgozója babát vár... És ha nem jöttél volna össze anno rögtön, akkor kirúgták volna??? (Dehogy!)

hát tuddod, én fognék egy centit, lemérném az ajtót, bemennék a barkácsboltba, és hazahoznék legalább egy ilyen műanyag harmonikás tolóajtót. ha nem is engedik felszerelni, legalább érzékelik, hogy nem tetsztik a szitu.

aztán ha véletlen egyedül maradnék kicsit, csak felkalapálnám. :)

LOL!

Na adjuk vissza a fórumot.

Oké, de a két nagyobbik tesómmal anya nem így viselkedett. Mondták,hogy őket szerette nagyon és ki is mutatta nekik. Azt tudom,hogy apum nem tudja kimutatni, de anya képes lenne rá. Nekem a bajom inkább az,hogy nehezen bízok az emberekben és nem engedek közel magamhoz senkit. Egy barátnőm van és a párom, de nekik se volt könnyű dolguk velem :)

Persze,hogy vannak titkaink, csak tudod, jól hangzi,hogy nincsenek, de alap,hogy vannak...

Ajtó helyett függöny, nem rossz, de itt alapból a zajjal van a gond. Ha ajtó lenne nem halatszódna annyira ki a zaj a szobámból és így nem lennék annyira korlátozva sem, ha ők alszanak.

Szeretek álmodozni, jó dolog. XDDD

Ejj, ejj, ejj.... XDDDD

Nem,egyáltalán nem oké,hogy valakinak ne lehessenek titkai.Mindenkinek vannak.Annak is,aki tagadja.Anyukádnak is van,meg apukádnak is.Neked is kell.

A szüleid szeretnek,ezért akarnak tudni rólad mindent.

Ajtó helyett függöny?:-)

Álmodozz csak :DDDDD

Nem véletlenül a nők szülnek :D

Habár legalább biztos lennék benne, hogy az enyém :DDDDDDD

Nem él velünk. Hollandiában lakik. Kicsit ő is "elmenekült". :)

Amúgy beszéltem már az ajtós dologról velük, az lett a vége, hogy minek nekem az,hogy magamra csukjam? Ne legyen titkolnivalóm. Na az oké, hogy ne legyen, nincs is, de kicsit durva,hogy nem lehetek "egyedül", ha éppen úgy tartja kedvem.

Na kb. ugyan így vagyok ezzel én is.

Ha nekem kéne megszülni lehet én se szeretnék :D

Igen,erre gondoltam.

Pedig a segítséged a nővéred lesz.Ha ennyire szeret téged,diplomatikusan el tud járni az érdekedben a szüleidnél,amikor már alkalmas neki.

Gondolom nem lakik már veletek.

szia! Ugy erzem a tortenetedbol, hogy apukaddal konnyebben meg tudnal beszelni dolgokat.

Nem lehetne, hogy egyszer kettesben elmentek mondjuk setalni, vagy csak ugy otthon spontan beszelgetni kezdtek, es akkor megmondod neki, hogy nagyon szereted amiert igy gondoskodik rolad, de ha egyetlen kivansagod lehetne, az az lenne, hogy legyen a szobadnak ajtaja, hogy legyen egy kicsike maganszferad. Ne koveteld, csak mondd el, es mond meg neki, csak annyit kersz, hogy gondolkodjon rajta. Ha o raszanja magat, akkor valoszinuleg mar a harcot is megvivja anyukaddal, ugye? (ki viseli otthon a nadragot? )