Ciki, ha egy srác fél a szép lányoktól, egyáltalán van OKA rá? (beszélgetés)

Így van.Elmegy a szerelem pénz nélkül is.:)

De aki komolyra tervez,annál nem árt a gógyit bevetni.Bébim szerelmes belém,mint a nagyágyú.De sem nősülni,sem családot vállalni egzisztencia nélkül nem-haj-lan-dó.Dícséretes!

Ex-em:jó volt vele együtt játszani.Az ágyban is,igen.De családot vállalni,nősülni,pénz nélkül nem-haj-lan-dó.Bölcs!

Ha ettől vagyok szarhányó,hát vállalom!:)

Minden bizonnyal a szerelmem is az,igen...:'DDD

"A topikindtó helyzete nagyon is ismerős, megboldogult késői kamaszkoromban én is produkáltam hasonlót, bár némileg gyengébb formában. Aztán valahogy férfi lettem. ;-) ;-) Azóta nem is félek a lányoktól. :-) "

Ugyanmár.Tele van hordva az agya nem tudom mennyire megalapozott információval (pedig csak az ostoba ember tanul videókból,nos ugye tapasztalata nincsen) és szépen bevitt minket a málnásba...Ma hajnalban az emlékeim között kutatva párhuzamot találtam (no ez oda-vissza nézve most elég szar érzetű felfedezés is volt...) és egyben arra is rájöttem,hogy ez egy olyan ember,aki ostoba hazug libának/lotyónak nézi azt a lányt/nőt,aki szép.Csípőből és előítélettel.Ez annyira fájdalmasan kegyetlen.:'(

Ezt igazán felesleges félelemnek,vagy bizalmatlanságnak nevezni.Ez egy szemét előítélet.Hoxa tudja azt,amire egy szerencsétlen szerelmes lány/nő nem képes.

Szép.:'(

Nem tudom mit tenne,ha vele játszanák ezt el...hogy ha 100x leírja is,hogy nem hazudik (hazudni=valótlant állítani önös érdekből),akkor is leírják őt egy tollvonással.Nem tudom mit szólna hozzá...:/

A topikindtó helyzete nagyon is ismerős, megboldogult késői kamaszkoromban én is produkáltam hasonlót, bár némileg gyengébb formában. Aztán valahogy férfi lettem. ;-) ;-) Azóta nem is félek a lányoktól. :-)

Eyébként nagyon igazad van, rém egyszerű a megoldás, legalábbis elmondani: gyakorolni kell. Oda kell menni a szép lányokhoz, beszélgetni velük, elhívni őket randizni. És nem belemagyarázni olyan butaságot, hogy ő nem akar tőlük semmit. Dehogynem akar. Különben nem szorongna. Az első próbálkozások tuti, hogy kudarcba fognak fulladni (de legalább majd lesznek történetei, amiket erősen megszépítva elmesélhet az unokáinak, hogy a nagyapjuk milyen csajozógép volt :-)), de majd a tizedik, huszadik, századik próbálkozás után nyoma sem lesz a félelemnek. Sőt, az olyan buta negatív gondolatoktól is megszabadul, mint hogy kinevetik a lányok.

Apropó, kinevetés. Biztos tipp: kiszemelni egy lányt, odamenni hozzá és hülyét csinálni magából. De tényleg. Olyat csinálni, amiről bizonyosan azt gondolja, hogy a lány ki fogja nevetni. Annak idején én vörös fejjel közöltem egy lánnyal, hogy be vagyok sz*rva és ha egy lány tetszik, akkor mindig ilyen feszült vagyok mellette. :-) Nem nevetett ki, sőt... Bár nem jött össze a dolog, de legközelebb már fele annyira sem szorongtam.

De szerintem felesleges itt osztanom az észt, lehet már nem is olvassa az illetékes.

"Az a baj, hogy bármiféle javuláshoz az illetőnek először látnia kellene, hogy nehéz, ne adj isten reménytelen eset.Csak ugyebár ezt senki nem ismeri be könnyedén magáról, egyszerűbb másokat vagy a körülményeket okolni vagy kifogásokat keresni."

Beismerni ezt,szintén lehet kifogás,oh simmán...: "Igen,ÉN ilyen vagyok.Pont." Zsákutca.Nem ezt kell belátnia,hanem azt,hogy néha adja át a döntést másnak,bízzon meg a másikban,hallgasson többekre(nekem 2-en,3-an mondják ugyanazt ugyanarra,egymástól függetlenül,azért én már elgondolkodom a dolgaimon...)Nevezhetjük egészségesnek azt a görcsös ragaszkodást a magáról/másokról felállított téziseihez,amik ebben gátolják,de attól az még nem lesz az.Mit is segít rajta azzal,ha ezt beismeri?Nézd meg ezt az embert itt a topikban,szerintem mindent be/elismert.

A teljes bizalmatlanság jellemzi.Ha azt mondod neki,hogy így ne számítson túl sok jóra,erre mondtad azt.

Ő attól reménytelen,hogy meg sem próbálja.A nehéz eset az lenne,hogy legalább belevág,még ha nem is úgy,ahogy más,de legalább elindulna.Ja,mondjuk ki:megerőszakolja saját magát(=erőt vesz magán).Lehet takarózni azzal,hogy "de az nem én vagyok,az nem őszinte",de akkor most akarunk változni,vagy nem akarunk?Na EZT kell tudni belátni.:)Bocsi,de a változást CSINÁLNI kell.Nem várni...

"Igazad van, paprikás krumpliért csak olyasvalaki szokott verekedni, aki már nagyon éhes. :-D "

:DDD Hát...nem sokan tudnak hangos nevetésre rábírni hallod-e...;) Ez most jó poén volt.:D

"Bár nőkért is leginkább csak a magukat macsónak képzelő alfahímek szoktak. :-)"

Így van.Én speckó leosztanám Mr.Macsót is,hogy földbe döngölheti(megpróbálhatja...:D),attól még nem fogok belezúgni,meg beszólnék Mr.Szívemcsücsöknek is,hogy "Mán most ő komolyan gondolja-e,hogy ha nem veri meg a másikat,majd akkor én egyből huss:nem szeressem már őt,vagy mi van?".Értelmetlen az egész...:)

[link]

Az a baj, hogy bármiféle javuláshoz az illetőnek először látnia kellene, hogy nehéz, ne adj isten reménytelen eset. Csak ugyebár ezt senki nem ismeri be könnyedén magáról, egyszerűbb másokat vagy a körülményeket okolni vagy kifogásokat keresni.

Igazad van, paprikás krumpliért csak olyasvalaki szokott verekedni, aki már nagyon éhes. :-D Bár nőkért is leginkább csak a magukat macsónak képzelő alfahímek szoktak. :-)

:D Jó.Legyen.:DDD

De azért a minimum,ami elvárható valakitől,hogy legalább akarjon a "reménytelen eset"-ből legalább a "nehéz esetre" javulni...Azért az már...haladás...Nem?:DDD

Amúgy még sem vagyunk mi nők teljesen paprikás krumplik...Bár a férfiak szeretik ezt érezni.:DDD

Ez tisztán lejön,amikor úgy akarják eldönteni,hogy kié a nő,hogy megbunyóznak érte.Hát az nem számít,hogy mondjuk melyikbe szerelmes???Na.Ilyet a paprikás krumpli nem tud,ismerd el!:DDD

Ne fáradj, ezt pontosan az nem érti, akinek a legjobban kellene. Van aki reménytelen eset.

Paprikás krumpliból pedig legalább több jut annak, aki igazán szereti. ;-)

Egyébiránt a topik indítóját törölték.Visszaolvasgatva a hsz-eit,rajta is tipikusan látszik,hogy:

1.Aki reménytelen eset,az az is marad mindaddig,amíg...esete válogatja,kinek mi a nünükéje.

2.A kőkeményen reménytelen esetek olyannyira kitartanak az 1-es pont mellett,hogy azt sem veszik észre,vagy ha igen,akkor nem érdekli őket(=lesz*rják),hogy oltári bunkón viselkednek másokkal.Vagy utólag észreveszik esetleg.De akár észreveszik,akár nem,az 1-es pont kerül megerősítésre.

Jelen esetre vonatkoztatva:senkinemértimeg+bántották+mégkiistiltották.Ez fix,hogy ennyi jött le neki.

3.Egy saller(ami többnyire nekik saller igazából,valójában nem az) segítene rajtuk,de azt meg nem szeressék.

Nem nagyon lehet mást üzenni:legyen a hitük szerint...

Ha eleve így állsz hozzá, akkor tényleg ne számíts túl sok jóra.

Honnan tudod, hogy mennyi csalódásban lesz részed? Ha jövőbelátó képességed van akkor szólj, felezzük a lottónyeremény. :-)

"Az ízlést megváltoztatni se fog menni. Ha utálod a paprikás krumplit, akkor hiába eszel azt minden nap, inkább csak jobban utálni fogod."

Akkor viszont nagyon sok, vagy csak csalodásban lesz részem, és sosem leszek maradéktalanul boldog. :((

A francért álmodozom a lehetetlenről!

Gyorsan felejtsd el, hogy függetleníteni akarod magad a nőktől, nagyon sok jó dologról maradnál le. :-)

Az ízlést megváltoztatni se fog menni. Ha utálod a paprikás krumplit, akkor hiába eszel azt minden nap, inkább csak jobban utálni fogod.

Hát igen, amúgy a humor a legfontosabb, az nagyon sokat tud dobni a dolgon. Meg közös érdeklődés. Azért látszódjon, hogy a személyisége is érdekel a csajnak, nem csak a felszín, meg hogy ágyba vidd. Az tök hamar lejön, meg ne próbáld másnak beállítani magad, mint amilyen vagy, az is hamar lejön - és nagyon nem szimpatikus.

Szóval csak ügyesen, határozottan, viccesen, meg figyelmesen, hagyd őt is beszélni, az már nyert ügy, ha értelmes párbeszéd tud kialakulni. ;)

Az apoltsag evidens dolog. En hänyok magamtol, ha nem vagyok tiszta, meg nincs levägva a kormom, vagy koszos a ruham, DE ez nem jelenti azt, hogy jol nez ki az illetö.

Szoveg, kisugarzäs, hät erröl fogalmam sincsen, hogy mit takar ez. :(

Az ápoltság alap. A másik az előadásmód, a "szöveg", kisugárzás.

Én ismerek nem egy pasit, aki nem különösebben jómódú, jóképű, de olyan stílusuk, szövegük, önbizalmuk van, életvidámság árad belőlük, hogy omlanak utánuk a jobbnál jobb nők (mondjuk ezt ők ki is használják).

Jokepubbe nem tudok välni, de a jo kinezeteert tehetek. A kerdes az, hogy a vegeredmeny eleg lesz-e???

Jol keresö, magas stätuszuvä, meg Magyarorszag jelenlegi helyzete alapjän, csak nem lehetetlen.

Milzen egyeb megoldäs letezik meg?

Hogyan tudnám megváltoztatni az ízlésemet a nők terén?

Vagy függetleníteni az életemet a nőktől?

Kulföldön vagyok szòval egy darabig erröl szò sem lehet. :))

Mellesleg mièrt akarsz velem talàlkozni?