Böllérverseny

Ez sem ment egyszerűen. A polgármester egyszerűen úgy vette, hogy azért szervezkedik az a pár ember, mert az akkor aktuális polgármester választáson meg akarják dönteni, a már legalább 15 éve fennálló hatalmát. Mondjuk, erre többször is tettek az anyafaluban kísérletet, de mindig azok voltak többen, akik a polgármester mellett álltak.

Tudni kell, hogy a mi falunk még képviselőt sem tud delegálni a képviselő testületbe, egyszerűen nincs akkora a választók létszáma. A polgármester kegyesen megengedte, amikor az Egyesület megalakulni látszott, hogy részt vehetnek a közgyűlésen, meghallgathatják az ott elhangzottakat és beszámolhatnak arról, mire lenne szüksége a kis falurésznek. Persze, csak 1, max. 2 fő.

Aztán telt-múlt az idő és a hivatalos út végigjárása után tavaly hivatalosan is megalakult az Egyesület. A polgármester csak jó képet vágott a dologhoz, de partner nem igen akart lenni. Ez meglátszott abból, hogy pl. a közgyűlésről szóló értesítéseket a Menyem, akit a közösség az Egyesület Elnökének megválasztott, mindig késve kapta meg. Ha volt más hivatalos elfoglaltsága, vagy nem volt ideje átszervezni, vagy nem tudott részt venni a közgyűlésen. Nem buta teremtés a Menyem, tele van ötletekkel, ezekre a buktatókra is talált megoldást. Egy-két testületi ülés elég volt ahhoz, hogy kiderüljön, a képviselők közül kik azok, akik szimpatizálnak Vele, ill. az Egyesülettel és kik azok, akik nem. Így mindjárt támogató is akadt a testületben, amit a polgármester megint csak nem nézett jó szemmel. Annak ellenére, hogy a polgármesteri kasszában az ilyen Egyesületek, civil szervezetek részére elég szép summa áll elkülönítve és kapnak minden elképzelésre támogatást, a mi Egyesületünknek csak hosszas könyörgés után adtak némi pénzalapot. Már az is eredménynek számított, hogy számla ellenében a vásárolt és szükséges dolog árát engedte kifizetni.

Tavaly pl. szinte európai színvonalú játszótér került a régi rissz-rossz, veszélyes játszóeszközök helyére. A nagyobb gyerekeknek focikapukat csináltak, hálóval ellátva. Nagy volt a gyerekek öröme. Miután sikerült kicsikarni fűnyírót és fűkaszát, rendszeresen vágva van a fű úgy a játszótéren, mint a hozzá tartozó közterületen (ez eddig nem volt megoldott, évente max. kétszer küldtek az anyafaluból embereket, akik levágták a gazat).

A temetőkapu is tönkrement. Azt is addig szorgalmazták, amíg a polgármesterség hozzájárult, hogy vegyenek alapanyagot, az egyik falubeli pedig összehegesztette a vasakat, új oszlop is került, most ismét olyan a temetőkapu, amilyet a hely megillet.

A buszmegálló váróhelyének műanyag részeit is tönkretették vandál egyedek. Ezt is kicserélték... És még sorolhatnám.

Mivel a megalakulás éve töredék év volt, a Menyem úgy döntött, abban az évben nem szed tagsági díjat.

Ahogy telt-múlt az idő, a kételkedő falubeliek is csatlakoztak az Egyesülethez.

Ekkor a Menyem, aki egy másik egyesülettel jó kapcsolatot ápol, kitalálta annak elnökével, hogy szervezzenek egy böllérversenyt. Egy ilyen esemény mindenképpen jót tesz a falunak. Az embereknek, a falu hírnevének, nem utolsó sorban bizonyítás a polgármester felé, hogy itt komoly munka folyik. A komoly munkának pedig velejárója a szórakozás is.

Így jutottunk el végül a címben említett Böllérversenyhez. A falu apraja-nagyja nagy lelkesedéssel készülődik. Megvan a böllér, aki a falut képviseli, segítők, készítők, sütő-főző asszonyok, mindenkinek találtak feladatot, aki szeretett volna magának. Meghívott vendégek is lesznek. Mégpedig elég neves megyebeli emberek, akik a későbbiekben még segítségére lehetnek az Egyesületnek, ha a sors úgy hozza. Az még külön érdekes volt, hogy amikor a Menyem felkérte a polgármestert, hogy legyen ő is az egyik zsűritag, csak húzta a száját és azt mondta, hogy ő csak szimpla "pofavizitre" gondolt, ilyen elfoglaltságra nem. Aztán, amikor a közgyűlésen elhangzott a program és hogy többek között kik lesznek a meghívott vendégek, a polgármesternek csak a szeme kerekedett nagyra!

Tapasztalt róka pedig. Észrevehette volna, hogy a Menyemet jobb, ha komolyan veszi. Mert amit eddig a fejébe vett, azt véghez is vitte. Nagyon rátermett teremtés. Sajnos, még egy évet kell várni, akkor lesz hivatalosan 1 éves az Egyesület. Akkor már önállósodhat anyagilag a polgármesteri hivataltól. Pályázhat saját jogon, mindenre, amire csak lehet. Akkor már esetleg még arra is sor kerülhet, hogy egy kis közösségi házat építtessenek, mert az sajnos nincs. Most a valaha volt tejcsarnok kb. 2x3 m-es helyiségét használják összejövetelre, ha szükséges.

Egyenlőre nagy az izgalom a faluban. Régen nem volt ilyen "buli". Mire a cikkem megjelenik, már régen túl leszünk a versenyen. Ha esetleg érdekel valakit, akkor meg tudom írni, ki lett a győztes. Ámbár itt mindenki csak győztes lehet. Emberek, egy falu, mára kissé elidegenedett lakói kerülnek közelebb egymáshoz. Kicsi falu lévén más szórakozási lehetőség sincs. Akkor meg kell teremteni a maguk szórakozását. Lesz zene, tánc, minden, ami kell.

(Közben már meg is írhatom, a falu böllére lett a győztes! Nagy öröm ez!)

És, remélem, írásom minden egyes sorából kiderül, mennyire büszke is vagyok a Menyemre, akivel - nem utolsó sorban - nagyon jó a kapcsolatunk is!:)

Még felmerülhet egyesekben, hogy tulajdonképpen miért is írtam le ezeket? Azért, hogy a mai világban az ilyen kis falvakba is vissza tud térni az élet, csak a módját kell megtalálni. Tucatszám lehetnek szerte az országban hasonlóak, hátha egy ilyen példa kell csak, hogy ők is változtassanak.