Bevállalod? (Ha kiváncsi vagy egy első spontán reakcióra, amit beírnál) :O) (beszélgetés)

Pont ez jutott eszembe rögtön az előző hsz.-nél. Nekem igen is becsületes, ha valaki azt mondja, hogy nem tudom ezt meg ezt, mert nem az én területem, nem értek hozzá, nem is nagyon érdekel. Ettől még lehet kitűnő ebben vagy abban. Az a ciki és a hiteltelen, ha valaki mindent megtud magyarázni, mindent ért és mindenben tud jó tanácsot adni, jó megoldást mondani. Azért már ilyenekkel is rég futottam össze, de most eszembe jutott valaki (volt kollegina).

Vannak hát és nem is kevés... :)

Akkor ezt letisztáztuk. :)

Ja és még egy, merthogy kattogok rajta tovább:)

Szóval mondhatom, hogy egy orvosnak orvosi témában hiteles számomra a véleménye, de ettől még lehet, hogy a magánéletben nem tartom hitelesnek, vagy párkapcsolati kérdésben nem tartom annak.

Viszont lehet, hogy valaki tök gagyin éli a magánéletét, de ennek ellenére, ha őszintén beszél róla, akkor ebben hiteles, amit mond, viszont tanácsot kérni nem fogok tőle, mert annyira mégsem tartom hitelesnek párkapcsolati kérdésekben :)

Szóval vannak itt azért finomságok még :)

Igen, én is így gondolom.

A hiteles véleménnyel kapcsolatban asszem abban tényleg nem nagyon alkotok határozott véleményt, amiben érzem, hogy még nem vagyok kerek, vagy a véleményem még nem az, ami a frankó lenne :)

Ez persze nem zárja ki, hogy néha azt hisszük, hogy valamiben már nagyon kerek, aztán később rájövünk, hogy az még nem a csúcsa volt a témának, csak egy köztes állomás.

A hitelességhez még annyit, hogy lehet, hogy külön a véleményre nem is lehet azt mondani, hogy hiteles, hanem csak az emberre, de egy ember meg nem biztos, hogy minden területen hiteles tud lenni. Ezért nem feltétlenül lesz valaki hiteltelen, ha valamiben az :) És hiteles, ha sok mindenben az.

Ezen még gondolkoznom kell :)

Ezt végképp nem értem, ha abban a témában nem hiteles a véleményed, akkor te abban még homályos vagy és nem hiteles (ettől még nem hiteltelen, csak éppen hiányos). Gondolom arról nem is alkotsz nagyon határozott véleményt, legalábbis ez lenne korrekt.

:) Ha muszáj lesz, akkor úgyis kell majd változni.

Nem hinném, hogy mindig is lenne. Vagyis szerintem idővel vagy tényleg kerekebb lesz az ember vagy elfogadja a pontokat úgy és valahogy azzal együtt lesz kerek. Nálad lehet az első fog történni, nálam azt hiszem az utóbbi.

Nem, mert akkor nem is Hoxáztam, megfelelő kijelentés volt, mivel nem szabtam időkorlátot. Most is érzem, hogy nem fogok én ideragadni és nem fogom túlzásba vinni, mint régen. Már nem kell korlátozni, mert beállt egy normál szintre, ami nem zavar.

Ez szerintem nem is másról szól, hanem magunkról, hogy nekünk mennyi fér még bele.

Na az a nagy-nagy dolog, ha már semmilyen korlát nincs, persze ehhez kell is egy erős, stabil, igaz és tiszta emberke, hogy minden szinten jó legyen ez a nagy szabadság. Jó lenne, ha lenne ilyen és jó lenne, ha én is elérném ezt. :) ELFOGOM!!!

Nem tudom a kettőt ketté választani. Nekem valamennyire meg kell ismernem az embert, hogy a véleménye is hiteles legyen számomra. Persze ezek most elméleti, gondolati dolgok, az életben néha muszáj elfogadni, hogy ő vagy ő valóban hiteles, különösebb ismeretség nélkül.

A világ te vagy! :D Tudod a hülye szöveg, ismerd meg önmagad... Lehet erről már beszéltünk régen.

Azért nem minden dologról tudunk és nem minden dolognak a miértjét ismerjük. Szerintem ebben lehet fejlődni, hogy idővel beérik még pár, ami most még homályos vagy egyáltalán nincs képben.

Persze, hogy nincs valóságosabb, akkor hajrá és legyen 100%! :)

Ja és amúgy van még olyan része a viselkedésemnek, amit nem tartok időtállónak és az valószínűleg még fog fejlődni, csiszolódni, változni. Tehát abban a témában az én véleményem nem hiteles, de én ettől még lehetek benne az, hiszen most azt gondolom, hogy ezt kell mondanom, bár valami súgja, hogy nem ez a végállomás ebben. Az az a megfelelő, ami a valóság és a kiegyensúlyozottság lenne.

De ezek a pontok még nem értek be egy olyan szintre, ahol már annyira zavarna, hogy lépnem kellene. Ezt persze már korábban is írtam és már azóta voltak olyan pontok, de még mindig van egy kettő.

Ja és nem lesz mindig, mert erre persze szívesen rávágja az ember a közhelyet, hogy az mindig is lesz.

Szerintem nem lesz mindig, de ez rajtunk múlik, hogy akarjuk-e, hogy legyen, vagy nem.

Ha korábban azt mondtad, hogy többet nem fogsz hoxázni, akkor valójában egyfajta felelőtlen kijelentést tettél :) Ha már ismered magad és az élet fricskáit, akkor tudod, hogy ezt soha nem tudhatod előre és nincs azzal semmi gond, ha valaki hoxázik.

Én nem tartok senkit többre azért, mert nem hoxázik :) Ezért az egy fejlődés, ha valaki nem állít magának felesleges korlátokat.

Persze a korlátok állításának van a fejlődés során szükségessége, ha valami kényszerünk ellen alkalmazzuk, de az már egy fejlődés, ha nem kell magunkat korlátozni :)

Persze, mert a hitelességet használhatjuk, mint általános jelzőt egy emberre, vagy pedig a véleményére. Az a hiteles vélemény, ami nem fog változni. Ha változik, akkor ő hiába hitte hitelesnek legközelebb az ilyen vélemény után már te is óvatosabb leszel vele, mert ha ebben változott a véleménye, akkor a mostani miért ne változna később? Ez akkor nem egy hiteles vélemény, de az ember ettől még lehet hiteles, hiszen azt mondja és gondolja, amit tesz.

Valójában nem önmagunk megtalálása a lényeg, legalábbis én most az állandó véleménynél nem önmagunkról beszélek, hanem sokkal inkább a világról alkotott képünkről. Ha rájössz valamire, ami a valóság, akkor arról nem változhat a véleményed, max, ha elkezdessz később tévedni.

A dolgok adottak, amit tudunk róluk, az fejlődhet, hogy mennyire azt látjuk, ami van és mennyire vagyunk messze még a valóságtól.

Szóval én nem magamat találtam meg. Az még folyik, bár nagyjából a vége felé közeledik:) de inkább a világról szóló véleményem lett stabil.

Biztos lesz még olyan, amit így hiszek, de úgy van, de azt érzem, hogy ez már elég csekély százalék.

Akkor miért is változna ez az idővel?

A valóságnál nincs valóságosabb. :)

Szerintem ahogy "öregszünk" úgy változnak, változhatnak a véleményeink is, mert többet tapasztalunk, többet látunk. A kiforrott vélemény is alakulhat, én nem hoznám ide a hitelességet.

A hitelességet már letisztáztuk. Azt teszi, amit mond és azt mondja, amit tesz. Ebben azért szerintem nincs nagy szubjektivitás, legfeljebb akit szeretsz, annak elnézed, hogy késik, hogy elfelejt valamit, de most nem is erről volt szerintem szó.

Ez is egyfajta életvitel, amit te folytatsz, ha te megtaláltad benne önmagad, szerintem akkor az oké. Nem is hinném, hogy megrekedés és nem is hinném, hogy azért az évek során ne formálódnál te is még ezek mellett. És nem a hiteltelenség szót használnám erre.

Az a vicc, hogy a szavahihető, egyenes, korrekt ember sem mindig tudja a tutit. És ha esetleg olyan mond, amit ő akkor őszinte jó véleménynek, tanácsnak tart, de kiderül, hogy aki megfogadta valamilyen okból befürdött vele, akkor a korrekt ember hiteltelen? Naaaaaaaaaaa... azért ez túlzás. A politikai szféra meg nekem pont nem egészen hiteles példa a szavahihetőségről. Nem tudom honnan van ez az idézet, de nagyon nem jön be. Olyan, mintha egy agy mosott írta volna, aki nem is élt kint a "szabad" világban. Az ezért találkozunk olyanokkal utánival már nem vitázok.

Akkor boncoljunk. :)

Igen, azt hiszem én is ezt írtam, hogy ugyanaz maga a Nap (laikus szemmel), de mégis más érzéseket vált ki és ez sok mindentől függ. Ez így nekem okés is.

A második bekezdést meg egyáltalán nem értem így. Ez sem igaz mindig minden esetben. Pont az egyik hülye műsor megy most is, nekem nem jön be, de állítólag tanulságos eseteket dolgoznak fel az amatőr színészek. Na most ezt pont azért hoztam fel, mert egy alkoholista, semmirekellő családtól akarják elvenni a kiskorú gyereküket, mert tényleg elhanyagolják. Nekik nem ez a véleményük, szerintük ők jó szülők és nem értik miért veszik el a gyereket. Akkor ők hitelesek a határozott véleményükkel? És ilyen esetben ne is legyen állandó a véleményük, inkább változtasson rajta a hozzáállásán a nézőpontján legyen jó/jobb szülő. Ilyenkor fejlődik és nem megreked.

Mondjuk oké, értem azt is amit írsz, de az olyan emberektől én olyan távol tartom magam, hogy már nem is ugrott be hirtelen olyan eset, amitől rögtön kapcsoltam volna.

Szia:)

A hoxázással kapcsolatos ézések, nem vélemények, így az nyugodtan változhat:) Attól nem leszel kevésbé hiteles.

:)

Sziasztok!

Kezd megint érdekes lenni, mármint a téma. Lenne rá válaszom, ha gondoljátok dumálhatunk erről a témáról, de semmiképpen nem akarok negatív dolgokat ebből. Azt tudom, hogy nem akartam Hoxázni, deeeee mégis itt vagyok és valahogy kedvem is van ezt boncolgatni. Akkor most vajon magam előtt is szava hihetetlen vagyok? Nem hinném, csak a körülmények változtatják a hozzáállásom.

Az is egy érdekes dolog szerintem, hogy vannak, akik pontosan le tudják modellezni, hogy mikor mi fog történni a nappal, hiszen ez fizika, meg kémia, meg mitudomén mi, de ettől számomra sosem lesz kevésbé érdekes és ugyanolyan szépnek látom, mégha mindennap ugyanaz is.

Úgyhogy én nem vagyok a nagy változások pártján, kivéve, ha valaki nem érzi jól magát a bőrében. Akkor érdemes változtatnia. Szerintem.

:)

Egyetértek Irisszel.

Akiknek még nem kiforrott a véleményük, azoknak sokszor változhat :)

De az elején írtam is, hogy vagy megrekedés, vagy hitelesség.

Ami még vicces, hogy ez sem változik és mégis lesz, aki a hitelességet fogja megrekedésnek hinni és akár fordítva. Ez már lehet keményen szubjektív.

:)

Azt hiszem, hogy nekem már nem sok mindenben fog például változni a véleményem, mert a változó időszakomnak már vége. Már megtaláltam a stabil pontokat, így butaság lenne mást mondani, mint ami van.

Hát ez pl. nem megrekedés :)

"A szavahihetőség az egyenes, korrekt ember vonása; az ilyennek ismert emberben megbízunk, véleményét, tanácsát elfogadjuk. Lefordítva napi dolgokra: gondoljuk csak meg, hogy ez mennyire fontos például az üzleti életben, a vezetői munkában, nem is beszélve a politikai szféráról! A szavahihetőséget nem kapja "készen" az ember, e képesség a jellemből, a nevelésből, a jó példa követéséből fakad. Őszinteséggel, bátorsággal és egyenességgel kell kivívni. A jellemhibákkal terhelt gyenge személyiség nem képes arra, hogy kitartson álláspontja, nézetei mellett. Ezért találkozunk olyanokkal, akik - érdekeik vagy pillanatnyi előnyeik hatására - adott esetben homlokegyenest ellentétesre változtatják korábbi nézeteiket. Képesek "megfeledkezni" arról, hogy korábban mást hirdettek. Aki ezt gyakorta megteszi, abban megrendül a bizalmunk, azzal szemben nem tudunk őszintén megnyilvánulni. Bezárkózunk előtte, sőt attól tartunk, hogy az általunk mondottakat esetleg felhasználja ellenünk. Régen a nem éppen hízelgő "köpönyegforgató" jelzővel illették az ilyeneket. Nem vitás, hogy a nem szavahihető embert sehol sem tarthatják hitelesnek, üljön akár egy hivatali szobában vagy netán a parlamentben."

Lehet, hogy másként látjuk a napot(ragyogóan, felhők mögül, stb.), de ettől nem a nap lesz más, hanem az, ahogy mi akkor látjuk.

Nem hiszem, hogy megrekedés, ha valakinek a véleménye valamiről mindig ugyanaz, ez a hitelesség, határozott vélemény, stb. Ugyanis, ha adott dologról a vélemény nem állandó, akkor az szerintem köpönyeg forgatás, kétszínűség, alakoskodás, stb.

Jajj... persze, hogy megint megvan a külön kis véleményem, azt hiszem ebben én sem változtam.

Szerintem a Nap is változik, nem értek hozzá, de tuti változik a hőmérséklete a szerkezete meg mit tudom én mi, ezért gondolom a hatása is, nem feltétlenül észrevehetően nekünk laikusok számára és ilyen rövid idő alatt, amíg mi élünk. Szóval, aki nézegeti, annak lehet nem tűnik az fel, ami benne és körülötte zajlik, de aki foglalkozik vele és ezáltal jobban ismeri az többet tudhat és nem látja mindig ugyanannak.

Amikor azt írtam nem erre gondoltam, hanem arra, hogy a mi helyzetünkből is többféleképpen láthatjuk a Napot. Szabad ég alatt, ragyogóan, felhők mögül, lemenőben, felkelőben... számtalan érzést ad ugyanaz a dolog. Lehet ugyanaz, de mindig kicsit másképp éli meg az ember és ez még a lelki állapotától is függ. Nem tudok egy dologra úgy nézni, hogy csak egy dolgot lássak, ahhoz tartoznak érzelmek, ismeretek stb. Ez ugyanaz az érzés, itt nem változott számomra semmi, mert én is csak épphogy ránéztem az oldalra, de valójában lehet, hogy változások mentek végbe.

Remélem átment. :)

És még eszembe jutott erről valami, hogy ha valakik mindig stabilan ugyanúgy látják a dolgokat, nem változik a nézőpontjuk, akkor vajon nem ők a megrekedtek?

Ez megnyugtat:)

Én benne vagyok a ragyogásban:)

Az úgy volt, hogy :)))

Szóval arra készült a topic, hogy jön valaki és leírja a problémáját, itt meg megengedett, hogy aki olvassa, az leírja az első gondolatát ezzel kapcsolatban. Akármi is az.

első spontán gondolat:

érzelem, szeretet éhségem van volt mindifg is. végre ugy érzem egy hete h senki se kell, csalodtam eleget, végre töltődök most, nem kell senki, magammal foglalkozomn :) ki tudja meddig lesz ez igy, de jó érzés :)

Talán pont ezért is jutott eszembe, hogy vannak, akiknek változik a nézőpontjuk, de vannak' akiknek 10, 20 év múlva is stabilan ugyanaz lesz. Van, akinél ez a hitelesség miatt van, mivel nem lesz a dolgokról más véleménye, ahogyan a nap is nap marad még jó ideig, és persze vannak, akik egyszerűen csak megrekedtek és nem fejlődnek. :)

Azon gondolkoztam, hogy te melyikbe gondolhatták :)

És amúgy milyen az az ugyanolyan érzés?

Na ezek merültek fel bennem :)