Beszélgessünk a társas magányról... (beszélgetés)

33 évesen el akarod temetni magad ebben a posványban? Ez pont addig fog tartani, amíg a pasid le nem lép.

Miért nem vagy ura az életednek? Ha a kapcsolat menthetetlen valami miatt, akkor ki kell lépni belőle.

Oké.

Ti meddig jártatok együtt úgy, hogy a szülőknél laktatok, s mennyi idő alatt sikerült összegyűjteni annyi pénzt, hogy építkezni tudjatok?

Gondolom, havonta tettetek félre...kb. mennyit?

Komolyan érdekel, mert nem tudom elképzelni.

Csak a telek, amit a párod meg tudott venni, rengeteg pénz lehetett.

Szerintem ha látnák a fiatalok, hogy van értelme rakosgatni, megtennék. De az a havi néhány ezer, amit elbuliznak, biztos nem vinné előre őket, így gondolják. Bevallom, én is, ezért vagyok kíváncsi.:))

Pimpa83 Szia 2016-10-04 13:26

Pimpa83 Szia 2016-09-22 19:55

Nem ertem a valaszod: mi sikerult nekem?

Azert kerdeztem ra a kezdeti kommunikaciora, hogy kiszurjuk az elso lehetseges okot.

Egyebkent most latom, hogy te vagy, aki nem valaszolt a privat levelemre, de ennek ellenere ujra es ujra be akarsz jutni a klubunkba. Nincs tobb kerdesem.

Leírtam az én és a férjem példáját, nekünk is sikerült.

Persze ezt csak azokra értem akik még otthon laknak szülőkkel, máshogy nem megy.

Nem akarlak felbosszantani a világért sem :P

Az ismerőseim csak egy példa volt, nem arról volt szó, hogy nekem nem tetszik.

Mindenkinek más a fontos, egyik embernek az utazás, másnak a saját otthon, nekünk az utóbbi.

Ha már ez a helyzet, akkor ebből kell kihoznotok a legjobbat és a legtöbbet.

Szerintem a párodnak sem könnyű, biztosan ezért gubózik be.

Úgy gondolom olyan nincs, hogy valakivel ne lehetne kommunikálni. Legfeljebb olyan van, hogy nem a megfelelő szavakat mondja az ember.

Szóval, csiszold azért a kommunikációdat, lehet érdemes lenne.

ezt csak ezekre írtam:

"A férjemmel nem lehet kommunikálni"

"Nem jár velem sehová." (??)

"Tudom, hogy az alapopció a válás lenne, "

Ne bosszants már fel! Miből tartalékoljon egy huszonéves, és meddig?

Viszont a Görögországba járó ismerőseid jól teszik amit, annak ellenére, hogy neked nem tetszik.

Még valami: most hogy felvázoltad a helyzetet, nem is csodálom , hogy ilyen fásult a férjed, belefáradt mindenbe...nem??

Nem tud kitörni ebből, sztem ez is gond lehet és kihat a kettőtök kapcsolatára.

Szerintem ez a helyzet neki is rossz hidd el.

Azért az durva hogy az egész rezsit ti fizetitek.

Oké hogy "kisnyugdíjasok" de ketten vannak.

Más egyedülálló nyugdíjas kénytelen egyedül megélni és a rezsit fizetni.

Ha a rezsit ti fizetitek és a kaja legnagyobb részét, az ő nyugdíjuk hová megy?

Bár semmi közöm hozzá, de óhatatlanul megfordul az ember fejében amikor elolvassa a soraidat. Érthetetlen ez a felállás....

Mi lenne velük ha másik városban élnétek?

Kénytelenek lennének 2 nyugdíjból kijönni...

Ez csak félig igaz szerintem.

Természetesen nem mindenki, de sokan tehetnek arról, hogy nincs saját otthonuk mikor családot alapítanak.

Egyedül valóban szinte lehetetlen, csak ha örököl az ember vagy nyer a lottón.

Viszont azt is látom a környezetemben ( függetlenül a te történetedtől) hogy a huszonéves fiatalok semmit nem tartalékolnak.

Tegyük fel 10 évig gyűjtögetne mindenki amíg egyedülálló és hozzáteszem azt is hogy sokan a szülőknél laknak, már mindjárt jobban boldogulnának, mire családot alapítanak.

De sokan elszórakozzák a pénzt, külföldi nyaralás stb. pl. egy ismerősömék már bejárták egész Görögországot, minden évben ott nyaral a párjával és albérletben élnek.

Valahogy nem tudom őket sajnálni.

A férjem gyűjtögetett míg egyedülálló volt, sikerült vásárolnia egy telket, én is gyűjtögettem + volt lakáskasszám...így sikerült építkezni, igaz évekig nem jártunk nyaralni, közel 17 év alatt voltunk 2-szer egyszer Balcsi egyszer külföld tavaly...a szülők se tudtak sokat segíteni csak minimálisan.

Elnézést, hogy elkanyarodtam a problémádról.

Mivel ti már bebuktatok egy devizahitelt nem rád céloztam a fent leírtakat illetően, csak eszembe jutott.

Esetleg önkormányzati bérlakáson nem gondolkoztál rászorultsági alapon hátha kapnál?