Bárcsak a Hufnágel Pistihez mentem volna feleségül (beszélgetés)

Igen, a lángolás szükségképpen elmúlik, de nem megszűnik, hanem átalakul azzá, amire már lehet és kell is házasságot alapozni.

De úgy házasodni, hogy nem volt lángolás soha .. azt nem.

Én kimondottan félnék, hogy hozzámegyek egy "lángoláshoz", aztán elmúlik. Mert hogy 20-30-40 évig nem marad az tuti. Aki mégis ezt mondja az hazudik.

Lehet valakit nagyon szeretni, és tökéletes kapcsolatban élni, anélkül is, hogy lángoló lett volna.

Mondjuk nekem is eszembe jutott már párszor, hogy mi lett volna, ha :)

csak azert, mert sok szar ember van, attol meg nalam nem ez lesz a merce

attol, mert elobbibol kovetkezoen sok szar kapcsolat van, attol meg en nem kerek az ilyenbol. nem kell a nagyvilagot nezni. a sajat vilagodat kell, es abban nyilvan olyan merce es olyan elvaras-igeny van, amit te tamasztasz. hogy mas mit csinal, azt ki banja? :D

Normális emberek egy ideális világban...

Úgy őszintén, ha alaposan körülnézel, mennyi ideális kapcsolatot látsz magad körül?

en ezzel nem ertek egyet, mert szerintem egy normalis no vagy ferfi rogton visszautasit barmilyen kozeledest, ha a masik kapcsolatban el. aki kapcsolatban el, nem is tud ugy ismerkedni, programokat szervezni, randizgatni szabadon, mint aki egyedulallo :D

persze most magambol indulok ki, mert nyilvan masnak siman lehet a nagy O-je egy felrekefelos no vagy pasi, csak en azokat nem tartom jo kapcsolatnak (se jo embernek)

Lehet, hogy nem gyakori, de én ismerek ilyen kapcsolatokat. És sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy majd ugyanannyi esély van összefutni a nagy ő-vel akkor ha az ember (nem szerelmi) kapcsolatban él, mint ha egyedülálló. (Ha nem így lenne, nem lenne ez a sok "megcsalt, és itt hagyott a kisgyerekkel" típusú fórum.)

Nekem az is kapcsolatfüggő, aki azért van benne egy akármilyen kapcsolatban, hogy ne legyen egyedül.

hat szerintem ilyen a gyakorlatban ritkan van. marmint hogy ezereve azert el egyutt valakivel, mert nem jon a nagy o. mert ugye honnan is jonne, ha o eppen kapcsolatozik, nem ugy el, mint egy szingli :D ha pedig mar lehuzott valakivel sok-sok evet, es csaladba vagnak, ritkan jon elegedetlenseg, mert hat ezer eve abban elt, megszokta :D

nekem ez nem a kapcsolatfuggo kategoria. az inkabb az, mikor valaki egyik kapcsolatbol a masikba, mindig kell biztonsagi halo, es csak akkor szakit, mikor tuti a masik, nehogy egyedul maradjon

Én csak magamról beszéltem :)

Eszembe jutott ez a gondolat, és megosztottam.

Persze előtte beleképzeltem magam abba a helyzetbe, amiről írtál.

nem, ket kulonbozo dologrol beszelunk. azt senki nem tudhatja elore, hogy mikor lesz szerelmes. gondolod, aki 34 evesen peldaul nem szerelmes meg, az ugy gondolja, lehet, hogy nem leszek szerelmes soha, ezert gyorsan hozzamegyek a szomszed pistahoz es szulok par gyereket :D

arra gondoltam konkretan, hogy ket ember megismerkedik, vonzodik, randizik, kialakul a kapcsolat. sok no nem is meri fel azt, hogy igazabol nem szerelmes a pasiba, azt, amit te irsz, azt plane nem, hogy jo apa es ferj lesz, hanem csak hajtja a romantika eskuvore, vagy mar abban a korban van, amikor nemcsak randi, buli, hanem megallapodas. pasiknal plane gyakori, egyutt van regota egy novel, tudja, hogy az naszt akar, miert ne, hisz jol megvannak. es igy elelnek, nem feletlenul vagynak szerelemre, vagy akar meg sem tapasztaltak, es ugy erzik, ez az igazi, jo kapcsolat

szerintem az nagyon keseru dontes lehet, hogy valaki egyszercsak elhatarozza, o nem var tovabb egy jo kapcsolatra, olyan emberre, akit megszerethet, hanem inkabb hozzamegy ahhoz, akihez tud es szul, mert kell gyerek

nemigazan igy ertettem, amirol te irsz, az inkabb a megalkuvas, lemondas kategoria

arra ertettem, hogy sokan nem kifejezetten szerelembol maradnak egyutt vagy hazasodnak ossze, csak jol megvannak, jo a biztonsag, kell a kapcsolat, es az a fontosabb

ez nem feltetlenul valaki hibaja vagy szegyene. ido kell ahhoz, hogy ket ember igazan megismerje egymast, es ez az ido mindenkinel mas lehet, nincs ra szabaly

es hat valaki tokeletesen elegedett lehet hazassaggal, csaladdal ugy is, hogy nem nagy lamurban el, mert eleg neki, hogy jol elvannak, es eli a mindennapokat

csak azert irtam, mert ilyen elegedetlensegnek, hianyerzetnek altalaban ez az oka

A Hufnágel állandóan átverte a drága okos Paulát, míg Mézga folyton megtett érte mindent papucs módon.

Hátttőőőő .... nekem egyik se kéne :D

szerintem nem a Hufnagel Pistirol van szo, ha tiedet ugy jellemzed, hogy szociopata, aki nem esett igazan ketsegbe, hogy dobtad, es nem is tepert utanad. nyilvan egy ilyen kapcsolat amugy is veget ert volna hamar mindenfele boldogsag es lamur nelkul

szerintem akkor jo egy hazassag, mikor tulvagytok a kezdeti egy-ket even, minden ujdonsagon, es akkor vagytok igazan egy par, egy hullamhosszon, igazi lamurban. a legtobb hazassag, kapcsolat nem ilyen, pont egy-ket ev alatt lecseng, es nem marad mas, mint ket ember, akinek a kapcsolatarol annyit lehet mondani, hogy hat tulajdonkeppen jol megvagyunk, nincs semmi gaz. meg jonnek az igazolasok, hogy a szerelem ugyis elmulik, szeretet marad, aztan elsz valakivel, akivel kisse unalmas is, egyhangu, semmi kilatas arra, hogy visszajojjon a kezdeti lelkesedes, es elgondolkozol, hogy ez lenne a hazassag, ez lesz mar mindig?

a hazassag komoly dontes kene legyen, es nem a papir miatt, inkabb az elkotelezodes miatt. papir nelkul is at kell gondolni, hogy vajon azzal az emberrel kepzeled el a jovodet, ugy akarsz-e elni, mint ahogy akkor eltek. mert sokszor szerintem maga az osszekoltozes, a hazasodas, a csaladalapitas izgalma az, ami hajtja foleg a noket, es nem az, hogy vajon szeretem-e, szeret-e annyira, hogy abbol egy igazan jo kozos elet legyen

ja :)

nekem simán beleférne, ha tényleg annak gondolom