Barátságból szerelem, szerelemből barátság! (beszélgetés)

Én amúgy teljesen őszinte vagyok vele minden más dologban. Sőt ebben is az voltam, mert amíg nem kezdődött el veled ez a beszélgetés, amíg nem kérdeztél rá hogy miért nem kérdezem meg tőle, ügyesen el tudtam nyomni ezt a gondolatot. Most meg a kérdéseid miatt már többet gondolok rá. Ma például már addig fajult a dolog, hogy tényleg hazudnom kellett neki. Úgy alakult hogy meg kérdezte hogy mire gondoltam. Hát persze hogy erre a marhaságra gondoltam! Úgy éreztem elárulom őt, hisz ő nem ezt várja tőlem, hanem egyszerűen csak tanulni akar.

Jó nem azt akartam kihozni ebből hogy a te hibád. :) Persze hogy nem. Csak kicsit vicces hogy milyen kis dolgok miatt be tudom beszélni magamnak ezt az egészet.

Igen, az emberben tényleg van egy ilyen menekülési pánik. Ezt én is tanúsíthatom. Úgy érzi mintha a káosz forrásától tartaná távol magát. Mert a káosz forrásának közelében állandóan történik valami amire nem számít, és ami mély nyomot hagy benne. Ezért már feltételes reflex szinten beépül.

Ha viszont összeszedi az erejét és mégis megpróbálja valaki, a kettejük közötti kommunikációnak nagyon absztraktnak kell lennie, hogy ne legyen félreértés. Ami sok erőt kívánna mindkettejüktől, de a barátság nem erről szól.

Igen erről én csináltam szavazást is meg minden. Szerintem azok mondják ezt akik sosem kerültek igazán ilyen döntéshelyzet elé, illetve így veszítettek el barátot. Nagyon fontos szerintem hogy ilyenkor 2 különböző nézőpont van, és ez a kettő nem összeegyeztethető. Az ember könnyen azonosul a másik nézőpontjával(akár mániákusan, ha szeret valakit), és semmibe veszi magát, de nyilván ez nem helyes út. Meg kell adni magadnak a tiszteletet, hogy tiszta lapokkal játszol, akkor is ha ez a másiknak nem tetszik. Na de értitek mire gondolok.

Vannak íratlan szabályok az emberek között, úgy nevezett mély-kultúra, többek között ez szabja meg hogy mi számít Baráti viselkedésnek, és mi nem. Tehát tegyük fel létezik ilyen normarendszer ami eldöntheti hogy milyen viselkedés elfogatható egy baráti kapcsolatban, és mi nem. A baj ott kezdődik hogy egy szerelmes embernél ez a határ (ingerküszöb) jóval alacsonyabban van, és sokkal több viselkedésformát vél barátin túlinak, mint a másik ember. Na ez az amivel én soha nem tudtam megbirkózni, de már néhány elmebeteg pillanatot, hangulati hullámot eltekintve nem is akarok.

Ja a korlátoltat arra értettem, hogy nem hiszek abban hogy egy igazi szerelem után barátság kialakulhat. És ilyenkor általában jönnek a commentek, hogy jaj dehogynem, stb...

Talán van erre is példa. Hogy szerelemből barátság!

...Ebből azt akartam leszűrni, hogy gyerekkorban általában még nem lesz szerelem egy nagyon jó barátságból. Felnőtt korban már annál inkább előfordul. És igazad van! Az a legjobb!

Korlátolt vagy? Az mit jelent?..:-)

Barátságból szerelem az a legjobb!

Szerelemből barátság abban nem hiszek (korlátolt vagyok)

??

Nem értem mire fől ez a nagy buzgalom. :)

A nők ösztönösen érzik az önbizalom hiányát a testbeszéd alapján. Ha úgy tetszik "olvasnak a gondolatokban". Jó színésznek kell lenni ha valaki ezt meg akarja kerülni, de megbeszéltük hogy előbb utóbb úgyis minden kiderül.

Ha valaki akar valami hosszútávú dolgot akkor belülről kell megváltoznia.

Szerintem ez a lényeg.

Én sose találtam meg az ideális alkohol mennyiséget.

Mert ha túl kevés akkor ugyanúgy ott vannak a gátlások. Ha túl sok akkor meg már nincs is szükségem nőre, akkor már mindegy. :)