Azért vagy itt, hogy mindent láss! (beszélgetés)

Köszönöm nektek a szép szavakat :) a legszebb az egész történetben tényleg az, hogy nem volt szükség kiszínezésre, hanem csak arra,hogy észrevegyem.

Egyetértek. Az élet szépsége mindenhol ott van.

Már egy ideje elhatároztam, hogy tudatosabban próbálom megélni az életet és nem csak rohanni a "majd" és "legközelebb" között a sok cél felé, ami miatt úgy érzem, hogy csak úgy eldübörögnek mellettem a hetek, hónapok anélkül, hogy észrevenném. De nem sikerült eddig. Pedig, tudom, mit és hogy kéne, mégsem sikerül... de ez a cikk a fején találta a szöget, szépen megfogalmazva. Köszi!

nagyon tanulságos.

Nagyon szép, én is éreztem sokszor hasonlót. Pl. amikor eső után kimész az utcára és hallod, ahogy a bokor alatt zörög az avar, lehajolsz és látod a piciny kis kukacokat egyik erre másik arra. Tőlük él az avar. Vagy amikor gyönyörű a hold és mész hazafelé... nagyon kevesen állnak meg és néznek fel, hogy milyen csodás is. Mindenki csak rohan, de nem figyel. Szomorú... De örülök, hogy van még remény :) Köszönöm és Kellemes Ünnepeket Neked!

Nagyon szép a cikked üzenete.A csodák nem a nagy dolgokba vannak,hanem a mindenapok apró csodáiba.Én is igyekszem őket felfedezni.

"Azért vagy itt, hogy mindent megtanulj, hogy az égbe szállj, nehogy a porba hullj!"
Ez a sor ugrott be, miközben próbáltam ráncba szedni a gondolataimat... ha elolvassátok, talán érthető lesz a miértje is!

Ugrás a teljes írásra: Azért vagy itt, hogy mindent láss!