Az egészséges gyermek táplálása

A növekedésben lévő gyermek testösszetétele folyamatosan változik a szervezet folyadék- energia és tápanyagigénye nem egyszerűen lineáris kapcsolatban áll a testsúly alakulásával. Ezért, bár a gyermekek tápanyagigényét mindig testtömeg kilogrammra (ttkg) vonatkoztatva adjuk meg, azonban általában még így sem elegendő egyetlen számadat a gyermekkor egészének jellemzésére. A szükségletek között legalapvetőbb a folyadékigény biztosítása, hiszen a szomjazás már nagyon rövid idő után 12-24 óra alatt a szervezet életfolyamatainak súlyos zavarához vezet.

Az egészséges gyermek folyadékigényét a gyakorlatban a testsúly alapján határozzuk meg. A folyadékigény becslésének legáltalánosabban használt sémáját a következő táblázatban foglaltam össze.

Testsúly Folyadékigény

A testsúly első 10 kg-ja 100 ml/ttkg

A testsúly második 10 kg-ja 50 ml/ttkg

A testsúly minden további kg-ja 20 ml/ttkg

A táblázat szerint tehát egy 30kg-os gyermek napi folyadékigénye=10*100 ml + 10*50 ml + 10*20 ml= 1700 ml

Az átlagos fizikai aktivitású 1-18 éves gyermekek energiaigényét a következő táblázat mutatja.

Életkor Energiaigény (kcal/ttkg/nap)

1-3 év 100

4-6 év 90

7-10 év 70

Energiaigény (kcal/nap)

1300

1800

2000

Életkor Energiaigény (kcal/ttkg/nap) Energiaigény (kcal/ttkg/nap)

Lányok Fiúk

11-14 év 47 55

15-18 év 40 45

1 kcal=4,187 Kj

Energiaigény (kcal/nap) Energiaigény (kcal/nap)

Lányok Fiúk

2200 2500

2200 3000

Látható, hogy a testsúlyra vonatkozatott energiaigény a gyermekkor során folyamatosan csökken, azaz a gyermek energiaszükségletének a növekedése arányában messze elmarad a testsúlyának a gyarapodásától. A pubertás kezdetét követően a fiúk energiaszükséglete meghaladja a lányokét. A különböző betegségek is megnövelik a gyermeki szervezet energiaigényét, pl. egy hosszú csövescsont törése esetén az energiaszükséglet 15-30 %-os polytraumatisatio vagy súlyos fertőzős esetén pedig 30-50%-os növekedésével számolhatunk. Az egészséges gyermek fehérjeszükséglete az életkor előrehaladtával csökken. A gyakorlatban a fehérjeigényt 1-6 éves korban 1,2 g/ttkg/nap, azt követően pedig 1g/ttkg/nap körüli értéknek tekintjük. A fejlett ipari országokban a gyermekek többsége a szükségleténél jóval nagyobb mennyiségben fogyaszt fehérjét. Vegyes étrend mellett általában a fehérjék minőségi összetétele is megfelelő, azaz az úgynevezett esszenciális aminosavak is kielégítő mennyiségben szerepelnek a táplálékban. A gyermekek étrendjének zsírtartalma és zsírsav összetétele az elmúlt évtizedekben azért került az érdeklődés homlokterébe, mert nyilvánvalóvá vált, hogy az arterioszklerózis kialakulására hajlamosakban a folyamat már gyermekkorban elkezdődhet, azaz a betegség megelőzését szolgáló étrendi tanácsokat már gyermekkorban célszerű megfogadni. Ugyanakkor a zsírok az energiában legdúsabb tápanyagok ezért a zsírbevitel korlátozásának szerepe van az elhízás megelőzésében is. Ma azt javasoljuk, hogy az egészséges gyermek zsírbevitele az energia-bevitel 30-35 %-ának megfelelő legyen és az étrend közel egyforma mennyiségben tartalmazzon telített, egyszeresen telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavakat. A gyermekkorban javasolt szénhidrát fogyasztás az energia-bevitel 40-60%-ának felel meg. A gyermek étrendjében szereplő szénhidrátok nagyobb része összetett szénhidrát, elsősorban keményítő legyen. Az egyszerű cukrok fogyasztása legfeljebb az energia-bevitel 10%-ának megfelelő mértékéig ajánlható. A cukorfogyasztás ugyanis egyrészt hajlamosít a fogszuvasodásra, másrészt a bélrendszerből nagyon gyorsan felszívódó egyszerű cukrok az arra hajlamosakban átmeneti hiperglikémiát és annak következményeként hyperlipidémiát idézhetnek elő.