Autisztikus spektrumzavar (beszélgetés)
Egyébként teljesen igazad van. Én is nem egy erőltetett integrációt tartok megoldásnak, hanem eleve egy olyan iskolarendszert, ami elbírja az ilyen, meg az akármilyen gyerekeket is..
Ja, csak a fenekünket is el kell húzni, mert hideg van már mostanában..
Így van.
Ezt arra írtam, hogy sokaknak az első reagciója, meg a második is, - mint ahogy itt is lehetett olvasni - hogy "ne hagyd, hogy ráhúzzák, mert akkor kizárod magad az oktatásból"
(Egyébként nyugi, a nagyon enyhe esetekre nem fogják, és nem is húzhatják rá a diagnózist, mert pont a kórkép definíciója az, hogy gátolja a napi életvitelt.)
A fentit szándékoztam részben cáfolni - azzal együtt, hogy mi is keresztülmentünk ugyanezen a nehézségen, hogy nem volt intézményünk - egyrészt azzal, hogy
- az orvosi diagnózist nem kötelező kiadni, odaadni, a "bélyeg" meg akkortól és, amint azt beviszed a szakértői bizottsághoz, és ők is egyetértenek vele
- másrészt azzal, hogy van ez az új, kb. 1 éves lehetőség, amit írtam, hogy jogi akadálya nincs annak, hogy bárhova beírasd a gyereket
Igen, én is kitaláltam mindent, pont azért, amiért írtad, meg legfőképpen az utaztatásért, elhordásért.. De aztán beláttam, hogy "nem mindig az van, hogy ez van, vagy az van, hanem az van, hogy ez van..." (Főnököm kedvenc mondása volt ellentmondás nem tűrése esetére.)
Ellenkező esetben ki van téve a gyerek a napi cirkusznak, mint ahogy azt sokaknál látom sajna a sorstársak közül, még akkor is, ha elvileg integráló az iskola, és azt jelölték ki. Tök mindegy, a közösség nincs felkészítve a "más"-ságra. Azt várják, hogy majd a sérült fog két hét alatt az egészségesekhez szokni... Még a tanárok jó része se érti, hogy ez nem erről szól, hanem éppen itt a másik 25-nek kellene változni..
Ez meg egyelőre nem a gyerek javát szolgálja, mert az állandó stressztől rosszabb állapotba kerül, és nem fog tudni úgy tanulni, fejlődni, mint egyébként.
Az első, esetenként külső nehézségeket, megmérettetést vállaló kor legkorábban 12, de inkább a 16-17 éves kor. Előtte ennél a nyavajánál ritkán sikeres.
Persze ide el kell jutnia egy szülőnek, ehhez évek kellenek, és sok szülőtréningre, előadásra járás. Ezt se lehet megúszni. Én is átmentem a "nekem ne mondják meg" szakaszon is, meg az "engem nem fognak lehúzni egy fillérrel se" szakaszon is, meg az "én aztán nem fogok semmit adni a jó viselkedésért, ne nézzen má'a gyerek hülyének" szakaszon is... De aztán a gyerek megnevelt, hogy másként nem megy..
-
"Ennek az a módja, hogy szerződést kell kötnöd az iskolával, hogy ő vállalja a gyerek "iskoláztatását", te viszont vállalod a szakfejlesztését. Szóval igazolnod kell, hogy délután megkapja az autistaspecifikus fejlesztést.. "
igaz, de egy autista gyermek délelőtt is az, nem csak a délutáni szakfejlesztésen...
Nehéz dolog megtalálni a legjobbat.
AZt hiszem, Ti jól döntöttetek. És tudom, hogy 4 gyermek van, így biztosan anyagilag nem volt könnyű meghozni ezt a döntést, de biztosan így jártok hosszú távon a legjobban.
köszi :) Havi 40 egyáltalán nem vészes, sőt!!
Amúgy én mindig arra gondolojk, hogy max 20 fős létszám, és állandó kéttanítós pedaszisztenses osztályok kellenének az oktatásba. akkor is, ha egyáltaln nem problémás ygerekekről van szó. ez kéne legyen az alap... Aztán kiveszem a biliből a kezem...
igen értettem,h ogy a második fele a krdezőnek szólt;) (én nem saját ygerek révén vagyok a témában)
Nem titok, a Laborc Suli.
Az eleje még itt is nehéz volt, de aztán azt kell mondjam, hozza mindenki a formáját.
Tök normál tanterv szerint, és a központi tankönyvből tanulnak, mint bárki más.
Amiben más, az a kis létszám, max.12, az állandó pedagógusi asszisztensi jelenlét (soha nem hagyják a gyerekeket egyedül, se szünetben, se pisilésnél, se sehol, akinek kell segítenek), illetve az, hogy a fejlesztéseket itt délután megkapja. Szóval egyébként azt a pénzt kifizetném - és ki is fizettem anno - fejlesztésekre.
És ami nekem nagyon fontos, hogy itt nagyon hasonló gyerekek vannak, nem ömlesztve a különféle problémások. És itt értenek ahhoz, és tapasztaltak abban, amit fejlesztenek, amivel foglalkoznak.
Egyébként havi 40. Én anno az EMU-ban is majdnem ennyit fizettem a heti egy fejlesztésért. Egyébként az is profi hely, de mi valamiért nem szerettük. De van olyan ismerős, akinek meg évek óta oda jár a gyerek, és nagyon bejön..
Tényleg fontos! Mostanság már jogi lehetőséged van arra, hogy normál iskolába írasd a jól funkcionáló gyerekedet, a szakértői bizottság tudtával is. Ennek az a módja, hogy szerződést kell kötnöd az iskolával, hogy ő vállalja a gyerek "iskoláztatását", te viszont vállalod a szakfejlesztését. Szóval igazolnod kell, hogy délután megkapja az autistaspecifikus fejlesztést..
Nem igaz, hogy a diagnózis gátolja azt, hogy felvegyék.
Legyünk őszinték, általában maga a gyerek állapota gátolja.
Ha találsz olyan sulit, aki vállalja, akkor ott a jogi háttér is megoldható. De első lépés az elfogadás.
Anno még ovinál nálunk a régi ovija szemét volt, de aztán találtunk olyat, aki bármit megtett azért, hogy mehessen a gyerek, módosították még a saját okíratukat is...
De itt is az volt a fontos, hogy elfogadták a gyereket.
Az nagyon ritkán jön be, hogy valaki eltitkolja a diagnózist, és gondolja, senki nem vesz észre semmit. Ha ez így lehetne, akkor nem lenne diagnózis... Én azt láttam, hogy egyáltalán nem szórják azt mindenkinek. Láttam én szülőt a Vadasban is könyörögni papírért, de nem kapott... Ez nem cukorka. Aki meg eljut oda, ott már általában komoly gondok vannak.
A Vadas meg a Sote szakmailag rivalizálnak, más a felfogásuk. Én pont ezért elvittem mind a két helyre a gyereket. Mindkét helyen ugyanazt mondták. Akkor már elhittem, és ennek nyomán mentünk tovább..
na igen.. ilyen mindent körbejárunk az alap...
hol van állami fizetős suli amúgy? (ha szabad tudni. jó priviben is)
Ebbe a fórumban egyébként rengeteg történet és infó van, üres óráidban böngészgesd kissé... De már a legtöbben az auti.hu-n vannak.
Mi öt évesen kaptunk diagnózist.
Hagyjuk a "gyanakszanak" szöveget. Az országban 4-5 olyan mértékadó hely van, ahol érdemben tudnak diagnosztizálni. A Vadaskert, a SOTE, a Delej utca, meg még talán 1 vagy 2. Az auti.hu-n tessék tájékozódni.
Ez általában egy egy hetes vizsgálat, bentfekvés után történik pláne olyan esetekben, ahol nem egyértelmű a dolog.
Ahhoz, hogy később menedzselni tudjad az életben a gyereket NEKTEK kell az orvosi diagnózis, hogy tudjad, és tudják a szakemberek, hogy mi a baja a gyereknek. Ugyanis nem mindegy, mitől olyan, amilyen..
Egy lázas gyereknél sem mindegy, hogy víusos hasmenéstől lázas, hogy tüdőgyulladása van, vagy vakbélgyulladása van. Mert nem mindegy, hogy hogyan kezelem az okot!!
Szóval az, hogy vannak tünetek, az valóban lehet autizmus spektrumzavar, de lehet esetleg más ok is. ADHD-tól a Heller szindrómáig bármi.. Ezért kell a nagyon szakértő pszichiátriai orvosi vélemény..
Az már más kérdés, hogy azt valóban nagyon meg kell gondolni, hogy mikor és hol lobogtatod a diagnózist. Ha elviszed a gyereket, megkapod a diagnózist, de beteszed a fiókba, és nem közlöd az óvodával, akkor azt megteheted, ha per pillanat úgy látod jónak..
De hosszú távon, bár nagyon nehéz, és nagyon költséges mégis az őszinteség, a valódi megoldás megtalálása az út. Mi öt évesen kaptuk a diagnózist. Most egy fizetős, de állami iskolába jár a gyerek, szuperul fejlődik, jól érzi magát. A közvetlen ismeretségi körömben, akik "normál" iskolába járnak általában rossz a tapasztalat, bántják, cikizik a "furcsa" gyereket. Akár tudják a diagnózist, akár nem..
Bármennyire is "nem tűnik elsőre súlyos fogyatékosságnak" ez a dolog, mégis az. Napi szinten hátrány éri a gyereket, és nehéz is megérteni a mibenlétét a dolognak. Mert mi az, hogy egyszer tud valamit egyszer nem?? Ezt egy kívülálló nehezen érti. Meg hogy nem azért nem tudja mert hüle, hanem mert az idegpályája telítve van... Nehéz ezt elmagyarázni idegeneknek. És elég, ha a 30-ból 3 nem érti meg...
Szóval azt gondolom, hogy előbb-utóbb eljutnak oda valóban, hogy tudnak együtt élni másokkal, de ez általában nem a kisiskolás kor. Később kéne csak őket a teljes integrációval terhelni. Persze minden eset egyéni, és lehet tündéri tanítónénire, meg közösségre akadni, és akkor megy a normál suli, de sajna ez a ritkább..
És pont azért van veszély, mert ha bántják se igen képesek azt érdemben elmondani. Én is évekkel később tudtam meg dolgokat az első ovijáról, hogy miket csináltak a fiammal..
Szóval nem könnyű ez, de ami nagyon fontos, PROFI HELYRE VINNI nehogy férrediagnosztizálják, hülyeséget mondjanak. A Vadas meg a Sote szakmailag rivalizálnak, más a felfogásuk. Én pont ezért elvittem mind a két helyre a gyereket. Mindkét helyen ugyanazt mondták. Akkor már elhittem, és ennek nyomán mentünk tovább..
Ha rám hallgatsz, nem hagyod, hogy szakvéleményt adjanak erről!!! Onnantól kezdve nem írathatod normál iskolába, még ha jó is lenne neki. Szakvélemény nélkül viszont ugyan úgy tudod speciális iskolába íratni, ha akarod!!!
Ezt járjuk a fiammal....
24-es hozzászólással egyetértek, "valami van".
Egyik lányom fejét kiscsoportban egy óvónéni a csap alá tartotta és megmosdatta. (a gyerek sírását/hisztijét "kezelte") Iskolás volt már amikor elmondta, addig annyira félt az óvónénitől, hogy nem merte elmondani. Csak onnan tudtam, hogy baj van, hogy már szombaton el kezdte mondani, nem akar oviba menni. Óvodát váltottunk.
Te gyerekednél nem történhetett valami, akár felnőtt, akár valamelyik gyerek miatt?
bentfekvéses vizsgálatra mentek?
amúgy a legjobb helyen lesztek, jó szakembereik vannak
nincsenek fura témái, szokásai sem?
a leírásod alapján nekem nem a spektrum jut eszembe
otthon megy az öltözés, evés, mosdás?
az jó, ha fejlődött, jó, hogy részt vesz a feladatokban
elektív mutizmus- kivel beszél a gyerek és kivel nem?
oviban gyerekekkel? egy-egy felnőttel? vagy senkivel?
otthon milyen a beszédkészsége?
Itt vagyok, bocsi. Köszönöm az eddigi hozzászólásokat.
Szóval én már rég gyanítom, hogy nem stimmel vele valami, de az oviban türelemre intettek mondván csak visszahúzódó a gyerek. Tavaly vittem el én magam a nev.tan.-ba, ahol szelektív mutizmust gyanítottak. Most már az ovi is elküldött, mert elkezdtek ők is aggódni, most gyanítják ezt, de még nincs diagnosztizálva.
erről beszélek. Mondjuk a 30 as korosztályban, vagy 40 esben, még sehol se spektrumoltak állt kishazánkban. Voltak az autisták, és kész.
Mostmeg van a széles spektrum... Amibe bizony egész családok belefrnek...
Én amúgy (nem csak én, szakemeber véleméynt is halottam már ilyet) azt gondolom, felesleges ennyire széles spektrumon zavarnak titulálni.