Átok introveráltnak lenni? (beszélgetés)

Nem. Ha nem teszel ellene, a korosodással ez csak rosszabb lesz.

Történt valami, amihez kötni tudod, amiből ez kialakulhatott?

Mitől lenne? Nincs muníció, amit "használhatnál", izolálod magad a külvilágtól, nem érnek ingerek, persze hogy nem tudsz reagálni.

Ha már bedobtad a témát, gondolom változtatni szeretnél. Még ingyenesen is rengeteg anyagot találsz a youtube-on, podcastekben.

Ezért keress valami "önfejlesztő" modalitást, pszichológust, ahogy Srcrss is írta. Egy olyan emberrel házasodtál, akinek igénye lenne a társasági életre, te pedig nem tudsz ebben sem partner lenni. Nem hiszem, hogy van, aki szeretné a teljes életét így, kettesben leélni.

Nem kell folyton bulizni, de egy céges csapatépítő fontos, nem véletlenül tartják. És ha ez csak a közös bebaszcsiról szól, akkor nagyon rosszul szervezik. Az a célja, hogy jobban megismerd a munkatársaidat, mert könnyebb együtt dolgozni egy olyannal, akiben bízol, akit kedvelsz, mint azzal, aki csak egy név az e-mail listádon.

Semmi baj nincs a hozzászólásoddal.

Lehet, hogy félre értettem ezt: 'Az introvertáltság nem átok, hanem érték, csak megvan az ára, mert nemegyszer okoz nehézséget ebben a harsogó, extrovertált világban. De akkor sem adnám semmiért.'

Hol olvastad a hozzászólásomban, hogy az introvertáltság értékesebb, mint az extrovertáltság??? Mivel ilyet nem gondolok, ezért le sem írhattam. Azt viszont a saját bőrömön tapasztaltam, hogy sok ember vagy embercsoport nem tud mit kezdeni az introvertáltsággal, és azt hiszi, azon javítani kell vagy kezeltetni. Azért is írtam, hogy introvertáltnak lenni IS értékes.

Az meg nem baj szerintem, ha az ember besorolja magát valahova. Nekem kifejezetten jó, mert megnyugtat, ha tudok nevet adni valaminek, és tájékozódási pontot ad. Pl. szívből felnevettem, mikor egy cikkben azt olvastam, hogy csak az introvertáltak érzik azt az örömet, ami egy amúgy jó program váratlan elmaradásából fakad :) Magamra ismertem, bár így sosem fogalmaztam meg.

Azt pedig manapság mindenki tudja, hogy senki nem tisztán introvertált vagy extrovertált, hanem különböző mértékben keveredik a kettő. Bennem is van extrovertáltság, de túlnyomórészt introvertált vagyok, ennek a hétköznapi, egyszerűsített változata, ha csak annyit mondok, hogy introvertált vagyok.

Szóval továbbra sem értem, mi a gondod a hozzászólásommal.

Fi!

Szerintem nem vagy introvertált, így átok sem lehet.

Megfelelési kényszered van és nincs önbizalmad.

Ha nem akarsz ilyen lenni, akkor tegyél ellene. Azaz, járj társaságba, olyanba, ahol jól érzed magad. Ha neked elég 1 ember, akkor legyen annyi. Kit érdekel, hogy másoknak a társaság több embert jelent?

Ha nem szereted a csapatépítőket, akkor ne menj. Nem mindenkinek való. Ha viszont rész veszel ilyeneken, akkor legyél olyan, amilyen akarsz lenni. Nem kell hülyére innod magad azért, mert a többiek ezt teszik;) És a beszólogatásokat sem kell eltűrnöd! Légy férfi!

Pont annyit érsz, mint a többiek! Ne érezd magad kevesebbnek semmiért!

Nagyon nem szeretem ezt a két szót, azt meg főleg nem, hogy manapság annyira fontos, hogy besoroljuk magunkat valahová. Mi a fenéért kell ilyen jelzőket aggatni emberekre?

És miért érték introvertáltnak lenni és miért nem érték az, ha valaki extrovertált?

Miért kell feltétlenül beárazni azt, hogy melyik típus értékesebb?

Szerintem FI agyas, és az is, aki azt gondolja, hogy egy kasztba sorolás értékesebb, mint az amilyenek a másik van. Legyünk bármilyenek is, de egyforma az értékünk.

Ha te azt mantrázod, hogy értékesebb vagy azért, mert introvertált vagy, akkor te sem introvertált vagy, hanem van némi kishitűséged. Hiszen, ha valaki jónak gondolja magát, akkor nem árazza be magát, nem kezd versengeni senkivel.

Én elvileg extrovertált vagyok e két kaszt közül, és nem versengek senkivel, mert senkit nem tartok ellenfélnek.;)

Az introvertáltság nem átok, hanem érték, csak megvan az ára, mert nemegyszer okoz nehézséget ebben a harsogó, extrovertált világban. De akkor sem adnám semmiért.

Lehet, hogy nem a megfelelő emberekkel találkozol. Azon mondjuk nem csodálkozom, hogy egy ilyen csapatépítőnek álcázott részegségi versenyen nem érzed jól magad. És furcsa, hogy olyan emberekkel találkozol folyton, akik lehülyéznek.

A feleséged barátnőinek a férjei közül egyikkel sem tudtál jót beszélgetni? Mert azért jó lenne olyan embereket találni, akikkel szívesen vagy együtt. Pl. ha érdekel valami (mondjuk kirándulás vagy madarászás), akkor érdemes lenne valami ilyen csapatba eljárni, ott biztos, hogy találsz olyanokat, akikkel szívesen beszélgetsz, esetleg többesben is. Én is jól érzem magam egyedül, úgy pihenem ki magam, de tudom, hogy szükségem van időnként emberek közé menni. Akkor viszont megnézem, kikre szánok az értékes időmből, és kikkel érzem jól magam. (A munkahely más, ott nem lehet válogatni, de azzal is szerencsém van, jó a társaság, nem néznek hülyének.)

Esetleg azért lenne jó szakemberrel beszélned, hogy tisztába jöjj önmagaddal, és meg tudd határozni, mi ez, ami veled van. Lehet, hogy semmi gond nincs, csak nagyon introvertált vagy, és mindenki igyekszik elhitetni veled, hogy ez nem normális. Lehet, hogy van valami, amin változtatni kell a saját érdekedben, és akkor a szakember segít ezt megtalálni. De akkor nagyon nézd meg, kihez mész, mert a mai világban a legtöbb tanácsadó azzal kezdi, hogy dehát járj társaságba, oldódj fel, mesélj te is, mosolyogj, és minden rendbejön, blablabla... Mintha csak extrovertált emberek léteznének a földön. Az ilyen szakember nem segítene rajtad, azért nézz utána alaposan, kitől kérsz segítséget.

Fura egy társaságba jársz, sosem sikerült egy beszélgetés közben egyfajta "versenybe" keveredni.

Én csak azt tudom elképzelni, hogy iszonyú kisebbségi koplexusod van, és senki nem akar leuralni, csak te veszed annak, mondjanak bármit is...

Tehát igen, egy pszichológus segíthet felhozni a probléma gyökerét. Fiatal vagy még, hogy így burokban élj...

Nincs veled semmi baj. Nem olyan vagy, mint az emberek nagy része, de olyan akarsz lenni. Ez itt a probléma.

Fogadd el magad olyannak, amilyen vagy. Ha megszűnik benned ez a görcs, ki fogsz nyílni. Ez biztos.

Ez nem introvertáltság. Az introvertált emberek is szeretnek a barátaikkal lenni, sőt, bulizni, beszélgetni, kimozdulni is. Az a különbség, hogy amíg az extrovertáltak ezekből az emberi interakciókból "töltekeznek" energiával, addig mi introvertáltak bár nagyon szeretjük a barátainkat, meg a társaságot, addig nekünk energiába _kerül_ ez a fajta időtöltés, és otthon, egyedül "töltekezünk". Valamiért utálom ezt a töltekezés szót amúgy 😅

Az hogy irtózól az emberektől, nem mersz megszólalni társaságban, mert úgy érzed hogy leuralnak meg versengeni kell, az egyrészt rossz társaság, de ha mindenkivel ezt érzed az tényleg az önbizalom hiánya, kisebbségi komplexus stb lehet...

Egy szakember? 😅

De azt ne itt keresd 😄