Apró gesztus a hálád kifejezésére (beszélgetés)

Ez így más!

Ha ők a barátaid is, akkor teljesen más tészta.

Nekem a kollégáim csak a kollégáim, bár nagyon jóban vagyunk, járunk együtt szórakozni is, stb., de nem a barátaim. Nálam a barát fogalom mást jelent:)

Semmi extra, csak az jutott eszembe, hogy ha ajándékot kanék a kollégáktól a segítségemért, akkor nem tudnám hova tenni egy idő után és azt gondoltam, hogy biztos valami pici, esetleg család cégnél vagy, ahol én is másként gondolnám.

mi is kevesen vagyunk az irodába és van olyan, hogy csak úgy meglepek valakit pl. egy kakaós csigával, mert jól néz ki és tudom, hogy az egyik kollégám nagyon szereti, de azért nem rendszeresen, mert azt gondolom, hogy nem kell annak lennie vagy, ha külföldi szabin van valaki, akkor hoz onnan egy doboz kekszet vagy kapok egy sport szeletet mert magának is vett, de ez sem rendszeres.

Lehet félre értettelek, de úgy éreztem, hogy rendszeres ez nálad, de miért?

:)))

Félnek?

Nem tudnak szeretni, a szeretettől félnek, azt hiszem.

Igen, egyszerűen "olyanom van", meglátok valamit, és megveszem annak, akit szeretek. Ilyen vagyok.

Miért fontos, hogy hol dolgozom?

Értem:)

Tehát akkor a kollégától elvonatkoztatva bármi belefér. Ez mindig adott szituációtól és természetesen a kapcsolódó embertől függ. Van akinek elég ha időnként meglátogatom vagy beszélgetek vele telefonon, személyesen, illetve lehet valami apróság (csoki, egy ebéd meghívás családi körben, vagy segítség szintén, ha neki van rá épp szüksége vagy akár anélkül is).

Ezek mind-mind attól függnek, hogy az illető milyen habitusú. Én nem szeretem ha az általam nyújtott segítséget túlértékelik. Mondok példát is:)

A ismerősöm nem tud varrni, én igen, így megkért, hogy hajtsak fel egy szoknyáját. Nagyon szívesen megcsináltam. Kb. 10 percet vett el az életemből, tehát semmit, de ő ezt egy tábla csokival köszönte meg. Nem kellett volna, mert nekem ez semmi volt, de ő úgy érezte, hogy ezt kell tennie.

Én úgy gondolom, hogy miért ne segíthetnék, ha én arra képes vagyok, de általában ezt úgy teszem, hogy nem várok el semmit azért, csak azt maximum, hogy egyszer majd a jövőben nekem is szükségem lehet az ő segítségére. Pl. pont ezzel az ismerősömmel kapcsolatban volt is. Nem éreztem jól magam napok óta, beszélgettünk róla és neki eszébe jutott a vérnyomásom. És igaza lett. Ez nekem pont egy akkora segítség volt, mint neki az, hogy felhajtottam a szoknyáját:)

Inkább leszűkíteném még ennél is jobban. :)

Szoktam a szomszédasszonyomtól egy csomó mindent kapni. Kenceficék, ruhák, ilyesmik-veszi, nem használtan- mert neki nincs lánya. Apróságként szoktam vinni neki palacsintát(azt mondja nem tudja úgy megcsinálni ahogyan én, hiába a recept), az összes újságomat neki adom, vagy veszek neki boltban csokit, kölcsön adom a kukámat, ilyenek...:D

Nem játszunk nagyban.

Hol dolgozol? Szép lenne, ha ajándékozgatnánk együtt.

Persze az más, ha csak úgy, mert épp olyanod van, nagyon ritkán megleped valamivel, de én ezeket pont karácsony környékére tenném.

Vagy ha kapok valamit, ami nekem nem kell és senki közeli hozzátartozómnak sem, akkor talán eszembe jutnak. Pedig mi jó kollégák vagyunk.

Ötleteket gyűjtesz!

Kollégát nem ajándékozunk azért, mert segített a munkánk elvégzésében, hiszen ez normális esetben oda-vissza működik. Ha minden segítségemét kapnék egy kávét, akkor már kávé mérgezést kaptam volna. Én nem ezért segítek, hanem azért, hogy ne nekem egyedül kelljen elvégeznem az összes munkát, mert ugye az információ visszatartása miatt a többiek esetleg nem tudnak elvégezni mindent, így kénytelen lennék én elvégezni.

Nem értem milyen új szokást akartok bevezetni a munkahelyre. Hálapénz kollégának? Nem elég a dokinak adni?

Ja, persze, hogy beszélgetünk, akár munka közben, akár szünetben, vagy utcán ha találkozunk. Sok munkahelyen köttetett barátságom van, évek óta működnek. :)

Amúgy én abszolút segítőkész vagyok, bárkihez, nem várom a viszonzást. Bár legtöbbször visszakapom valamilyen formában. Ha nem is azonnal, de visszakapom.

Raccsolós Teriről sokat tudnék mesélni. Oltári nő. Imádom! :)))

az emberek szeretik ha jó szível adunk valamit nekik. a három nagy szavunk

kérem

köszönöm

bocsánat.

én ötleteket szerettem volna gyűjteni...

Végül is nem rossz ötlet amit írtál. Ha tudod, hogy szereti a kollégád a kávét, akkor adhatsz neki.

Azonban én azt gondolom, hogy egy munkahelynek arról kellene szólnia, hogy egyszer Te segítesz a másikon, egyszer a másik rajtad.