Altassak hordozókendőben, vagy ne? Pro-kontra! (tudásbázis)
Szerintem meg mindenki maga döntse el, mi a jó neki. Körülöttem minden anyuka át tudta szoktatni nagylányos/nagyfiús ágyba szoktatni sírás nélkül a gyerekét, amikor úgy gondolták.
A lényeg hogy egyetértés legyen a szűk családban.
Szia!
Szerintem is ez a kettőtök dolga legyen a férjeddel.Nálunk az a helyzet,hogy van egy 15 hónapos kislányom,aki nem igazán szereti a kiságyat.Persze cicin alszik el kb.este 7 körül aztán beviszem a kiságyba.Amíg mi a nagyszobában még elvagyunk addig ott alszik de ha fordul akkor gyakran felébred.Ha pedig mi is bemegyünk a hálóba aludni,és felébred,akkor ott alszik velünk.Szerintem rendes ágyon simán elaludna reggelig,de sajna amíg nem költözünk nagyobb lakásba/már csak 3 hónap/nincs hova tenni az ágyat.Persze mi is megkapjuk,hogy majd nem alszik nélkülünk stb.de a délutáni alvásnál soha nincs gond,amikor a mi ágyunkon alszik egyedül.Sajnos soha nem bírtam az éjszakázást,nem tudnék kb.2-3 óránként fölkelni,hogy visszaaltassam,a épp fordulás közben felébred a kiságyban.Másnak mindenki meginná a levét....
Sziasztok!
Én úgy gondolom,nem helyes a gyereket a szülők közé szoktatni,mert onnan nincs visszaút,öcsém 7évig aludt anyuék között,ismerősöm lánya 14 évig aludt a szüleivel!
Az pedig,hogy hordozó kendőben altatni....az sem a legjobb megoldás...utána mi lesz?hordozó a hátadon és ugy főzöl,mosol,takarítasz?Szerintem egy gyereknek meg kell szoknia,hogy Anya rajta kívül ellátja a háztartást meg ilyenek,meg kell tanulnia kicsit Anya nélkül el lenni,mig elmosogatsz,porszívózol.....
Nekem egyedül alszik mindkét gyerek,külön szobában,ilyenekkel sosem kellett foglalkoznom,hogy nem alszanak egyedül...és nem azért,mert rossz anya vagyok,ez csupán szoktatás kérdése....de kérdezz meg egy védőnőt,nem hinném hogy tapsolni fog...(bocsika,ha kicsit kemény lett)
Szia Diveron!
Éjszaka elalszik egyedül?
Egy vagy külön szobában alszotok?
Mekkora a Gyermek??
Szia!
Megrökönyödve olvasom kedves rokonaid véleményét.
".. és sorra olyan reakciókat kapok vissza, h EZ NEM NORMÁLIS, h így altatom. EZ BETEGSÉG. Ekkora gyereknek már kell annyira ÖNÁLLÓNAK lennie, h egymaga elaludjon.
A párom pedig egyetért ezzel .. nem akarja a közös ágyunkban látni a gyereket. És a hordozókendőről sem akar hallani, mert ez nem normális. Szerinte hagyni kell sírni a gyereket, az jót tesz neki, attól önállóbb lesz. És hogy 100 emberből 97 így csinálja .. ezért biztos, h ez a jó megoldás. "
Az én nagyfiam már 5 és fél éves. Még mindig igényli, hogy a délutáni alváskor és este valaki ott feküdjön mellette. Az oviban viszont minden gond nélkül elalszik egyedül. Volt kiságya, de nem sokat aludt benne, inkább csak napközben, éjszaka köztünk aludt. Most, hogy októberben megszületett a kisöccse, apával alszik a franciaágyban, én meg a picivel a gyerekszobában :-). De én ebben nem látok semmi rosszat, pedig biztos meglenne erről is a véleményük a rokonaidnak. Nekünk ez így kényelmes, a gyerekek hamar elalszanak így, szerencsére a férjem is egyetért velem.
És amúgy hordozókendőzöm is, napközben abban is szoktam altatni.
Kitartás! Szorítok neked, hogy legalább a férjed jobb belátásra tudd bírni. Mutasd meg neki a véleményeket!
Én hordozós anyuka vagyok, de szerintem ekkora babánál már nem olyan jó ötlet abban altatni. Szerintem az lenne a legfontosabb, hogy a pároddal egymás között tisztázzátok, mi lenne a legjobb: én elhiszem, hogy ő elutasító a te érveiddel szemben, de nyilvánvaló, hogy te se nagyon fontolod meg, amit ő mond. Valószínű, hogy ha ti ketten megegyeztek valamiben, a babátok is szívesebben alkalmazkodna "nagyosabb" alvási szokások kialakításához, gondolok itt altatási rituáléra, saját ágyikóra, stb.
Minél nagyobb a gyerek, annál jobban ragaszkodik ahhoz, amit megszokott, annál nehezebb változtatni rajta.
Hozzátenném: én semmi kivetnivalót nem találok a közös ágyban alvásban, csak azt tartom bajnak, ha ebben nincs megegyezés.
Pl hogy így nem csak lábakat és fenekeket lát séta közben, hanem arcokat, normális kommunikációt. Nem szívja a kipufogógázt olyan mennyiségben.
Azzal pedig ha hagyod sírni a gyereket"szerintem" csak betörni tudnád a kicsit, nem megváltoztatni az igényeit.
Az anya testközelsége jót tesz a babának, 1,5 évesen nem kell rákényszeríteni az önállóságra, hanem olyan közeget kell teremteni, h biztonságban érezze a baba magát .. és egy idő után már ő akarja felfedezni a világot .. lényegében magától önállósodjon.
Szted mit hozhatnék még fel érvként?
Értem. Bocsi!
Mivel próbáltad meggyőzni?
Egyébként lehet, hogy ez csak egy átmeneti állapot, fejlődési ugrás vagy ilyesmi. Szerintem a lényeg, hogy a kicsi jól érezze magát:)
Ja egyébként mi is családi ágyban alszunk. nálunk apa nem is engedné, hogy kitegyem onnan. De Lányom sem:)
Nem tudom, mi még csak 4 hónaposak vagyunk. Én a babaaszobában alszom a babával egy ágyban. Nélkülem sajnos nem alszik el, csak a papasan hintájában. Azt pedig nem szeretem, ha abban alszik napközben, olyan furcsán áll benne a kis buksija.
A párom megértő, sőt szeretné, ha egy közös ágyban aludnánk mind a hárman, már hiányzom neki. De sajnos Lili nem alszik nélkülem. Ha megérzi, hogy felkeltem mellőle, azonnal felébred. Én is vettem mei tai-t nem szereti. Nem tud benne mozogni, abban reménykedem, hogy majd később megszereti.
15 hónaposan én azért szeretném, ha már aludna majd külön, de ha nem fog, nem fogok kétségbe esni, alszik majd velünk. Az én férjem nem lesz ellene, tudom.
Sajnálom, hogy mások bele akarnak szólni a dolgodba, szerintem rájuk ne hallgass, viszont a férjeddel beszéld meg a dolgot, nehogy válás legyen a vége. Hallottam már hasonló esetről.
Igen, én sem használtam babakocsit .. :)
Nem szerette a gyerek, nem maradt meg benne.
Sziasztok!
A következő a helyzet: kislányom egészen pici baba korától kezdve nehezen alszik. Most 15 hónapos. Vettem hordozókendőt, nagyon jól elalszik benne. Lényegesen könnyebb őt így elaltatni, mint bárhogy máshogyan. Megnyugszik tőle, és 10 percen belül elalszik.
Délben 1,5 órát alszik. Este 8 körül teszem le, éjfélkor és hajnali 4-kor megébred, akkor kap egy kis tápszert; majd 7-kor kelünk.
Külön ágyban alszik, de a mi szobánkban. Ha éjfélkor, vagy hajnalban viszonylag hamar nem sikerült visszaaltatni, magam mellé veszem.
Én ebben nem látok semmi kivetnivalót. Nekünk így jó, és működik .. én kipihenve érzem magamat, gyerek is kiegyensúlyozott.
DE ..
...
A párom kissé másképp látja ezt a helyzetet. Az ő és az én családomban is mindenki meg van rökönyödve a hordozókendőn .. és sorra olyan reakciókat kapok vissza, h EZ NEM NORMÁLIS, h így altatom. EZ BETEGSÉG. Ekkora gyereknek már kell annyira ÖNÁLLÓNAK lennie, h egymaga elaludjon.
A párom pedig egyetért ezzel .. nem akarja a közös ágyunkban látni a gyereket. És a hordozókendőről sem akar hallani, mert ez nem normális. Szerinte hagyni kell sírni a gyereket, az jót tesz neki, attól önállóbb lesz. És hogy 100 emberből 97 így csinálja .. ezért biztos, h ez a jó megoldás.
Nekem meg ott vannak az anyai ösztöneim .. azok nem ezt sugallják. Elég rossz így két tűz között.
Van valakinek tapasztalata? Került már vki közületek hasonló helyzetbe?