Álom havának 24. napja, Karácsony

A kimondott szó hallatán mi jut eszükbe leghamarább, ami kizárólag ehhez a naphoz kapcsolható? A karácsonyfa. Villogó fények a meleg- sötét szobában, színes üveggömbök, csillogó arany-ezüst boák-diók, selyembe öltöztetett szaloncukor. Mindez egy égbe nyújtózkodó, kecses, szúrós levelű fán elhelyezve, ami gyantától ragad, fenyő, gyertya, alma illata lengi körbe.

Micsoda pompás látvány. Évente egyszer, mindig ugyanazon az egy napon.

Hajdanság, s ma ismét a Jézuska küldi, göndör hajú angyalkák hozzák, pille szárnyaikon repülve. Arcocskájuról a mosolyt a hóesés nem mossa le, lenge ruhácskájukban nem fáznak. Vidámak, mint az ünnep. Az én gyerekeimnek még a Télapó hozta. Neki nem kellett segítség, férfiember lévén, megbirkózott egyedül a feladattal. Akkori beceneve fenyőfa volt.

Minden ünnepnek, a karácsonynak is megvan a maga rituáléja. Az idők folyamán ez sokat változott. Eltérő szokások övezik koronként, országonként, sőt, egy adott országon belül is vannak tájjellegű sajátosságok. Mi az, ami mindegyikbe közös? A karácsony a család ünnepe: a szeretetről, összetartozásról, gyermekről szól. Nem véletlen, hogy keresztény szimbóluma a Szent Család, amit szebbnél szebb festmény, dal, vers örökít meg.

Milyen nálunk a karácsony? Családias, meghitt és gyönyörű. Szokásaink ahhoz kapcsolódnak, hogy hajdanság, mikor gyerekeim még kicsik voltak, karácsony napján dolgoztunk. Ez az egyik meghatározó; a másik, úgy kell beosztani az időt, az ünnep minden mozzanatát, hogy az a gyerekről szóljon. Nagyon fontos az ünnepi vacsora, de azt úgy oldom meg, hogy szinte mindent előző nap már összekészítek, csak tálra kell rendezni. A hal az egyetlen, amit frissen sütök.(kora reggel bepanírozom) Mindig az csinálja, aki éppen ráér, sütjü egyszerre három lábasban, hamar elkészül. Asztalra kerül még, töltött libanyak, csirke máj sütve, sajtok, olajbogyó és krumpli saláta. A desszert sütőtökből készült püré (olyasféle, mint a gesztenyepüré.) Az ünnepi asztalt igen egyszerűen oldom meg. Vannak halvány füst jénai tányérjaim,(átlátszóak) mindig az ünnepeknek megfelelő. igényes papír tányérokat teszek alájuk. Ezeket évekig használom. Az asztaldíszek is az ünnepnek megfelelőek. Hajdan népes családom mára megfogyatkozott, ma már csak 10 en üljük körbe az asztalt.

Az ünnep már délelőtt kezdődik a fa díszítésével. Ezt mindig én csinálóm, mert mindenki szeret „meglepetést kapni” Hosszú évekig arany volt a domináns szín a fán, múlt évben váltottam és szalma díszek kerültek a rá. Nagy sikerem nem volt, mindenki a megszokotthoz ragaszkodott. Mivel ma már fűzér világítás a szokás, úgy csinálok hangulatot, hogy 5 db almába lyukat fúrok a csutkájánál, akkorát, hogy a gyertya beleférjen, a fa mellé állítom. Ha kész vagyok, beindul a csomagolás. Az ebédlőasztalt lepakoljuk és elővesszük a papírokat. Évközben minden érdekes papírt, zacskót, madzagot elteszünk, s most elővesszük. Zacskókat, dobozokat, díszeket készítünk, mindenből. Előfordult olyan is, hogy újságpapírt is felhasználtunk. Van itt élénk beszélgetés, tippadás, segítés és közben serényen dolgozunk.(az ajándékok egy részét is mi készítjük) A névre szóló kártyákat titokban csempésszük a csomagokra. Ahogy elkészültünk egy-egy darabbal, visszük a szobába, a feldíszített fa alá. Ez 70-80 kisebb nagyobb csomagot jelent. Bőven eltelik 2 -3 óra, mire elkészülünk.

Asztalterítés, készülődés,a bekészített fát meggyújtjuk a kandallóba, átöltözés. A férfiak öltönyt, mi nők elegáns „színházi „ruhát veszünk fel. Ritkán használt ékszerek is előkerülnek. A család legidősebb férfi tagja szólaltatja meg a csengőt, délután 4 órakor, ezzel a karácsonyi ünnep megkezdődött. (a csengő ősrégi darab, már anyámnak is ezzel csengettek gyerekkorában.) Valamennyien bemegyünk a szalonba, a férfiak bekapcsolják a világítást a fán, meggyújtják a gyertyákat (az almában), közben a zene feleső, valamilyen karácsonyi számot tesz fel a másik szobában. Mindenki kap egy csillagszórót, meggyújtja. Csendben vagyunk, azokra gondolunk, akik már nincsenek velünk. Mikor a csillagszóró leég, felkapcsoljuk a világítást, s kellemes ünnepeket kívánunk egymásnak.

Vacsora következik. Mi nem imádkozunk az asztalnál, hanem rövid köszöntőt mondok, megköszönöm, hogy együtt a család, hogy segítjük egymást és elkerült a szegénység minket. (nem mindenkit), Elég hosszadalmas a vacsora, mivel beszélgetünk közben. Kihasználjuk, hogy együtt a család, örülünk egymásnak, elmeséljük, mi-minden történt velünk az utóbbi időben. Ennél az asztalnál boldogság ülni! Vacsora végén kristálypohárból pezsgővel koccintunk (van alkoholmentes is,). Mindenki megköszöni a vacsorát. Átmegyünk a szalonba, elfoglalja mindenki a megszokott helyét,(a két legkényelmesebb fotelban ül az anyám, aki 100 éves, Ő a legidősebb nő és én, mint háziasszony) és kezdődik az ajándékosztás. Ez mindig a legkisebb leány feladat. Abból áll, hogy a fa alá rakott rengeteg ajándékból kiválaszt egyet, megnézi, kinek szól, azt bemondja. Akié a csomag annak meg kell tippelni, kitől kapta. Ha eltalálta, kap egy szaloncukrot. (a végén a cukrokat megszámoljuk, győztest hirdetünk. ) Megvárunk mindenkit, míg kicsomagolja, amit kapott és vele örülünk. Közbe fényképezés, dumcsi, zűr és zavar és boldogság. Előkerül régi karácsonyok története.

Megvárjuk, míg leég a tűz a kandallóban kikapcsoljuk a fán a világítást és szétszéled a lakásban a család. Mindenki, a megszokott helyére kerül. Kisebb csoportokban még folyik a beszélgetés, éjfél fele elcsendesedik a ház, sötét lesz.

Boldog karácsony csak ott van, ahol szeretet van.