Ahogyan Anya lettem (beszélgetés)

Nem olvastam végig minden hozzászólást. Már én is írtam egyet régebben. Remélem, előbb-utóbb rendeződik a fórumindítóban a dolog, és szintén remélem, hogy szépen kinövi a dolgokat a pici is. Itt a hoxén trapiti írta az örökbefogadott kislányáról, hogy oxigénhiánnyal született, és hetekig alig lehetett bepelenkázni, olyan feszesek voltak az izmai, alig lehetett megmozdítani a végtagjait. Jósolták is nekik, hogy lehet, hogy tolókocsiba kerül. A Dévény torna rendbe hozta, szuper értelmes kislány, folyton pörög, meg sem áll... Szóval, bizakodj!

És - lehet, hogy furcsán hangzik - de inkább azon legyél elkeseredve, hogy császárral született, mint azon, hogy megszületett természetes úton, de olyan súlyos oxigénhiánya lett, amit már nem lehet kikezelni. Láttam olyan embert, már felnőtten... úgyhogy örülj, hogy nem lett nagyobb baj! Ehhez képest az se baj, ha le van maradva, majd behozza!

Azt hiszem, az is baj, hogy mostanában mindenki ilyen dolgokkal van elfoglalva: van-e tej, hogy született a gyerek, mit csinál... Persze, jó dolog érdeklődni egymás iránt, de másra kellene helyezni a hangsúlyt. Volt, aki itt azon szörnyülködött, hogy a cigányasszony nem tudta, hény foga van kint a gyerekének - mert ők mást tartanak fontosnak, azok is, akik szépen gondoskodnak a gyerekükről. És valljuk be, nem lesz semmi baja a gyereknek attól, ha nem tudom, 9 vagy 10 foga bújt már ki. Szóval, valami nincs rendben mostanában, abból kiindulva, mennyi minden esik rosszul - jogosan - a kisgyerekes anyukáknak. Meg másoknak is...

Köszönöm a hozzászólásokat! Uhh vannak még érdekes és egyben bunkó beszólások másoknál is ahogy olvastam...

Próbálok pozitív maradni, de nem könnyű. A fiam szinte mindenben le van maradva. A plafonon vagyok mikor megkérdezik mit csinál már... Inkább hagyjanak minket békén! :S

Neken orvosnal volt ilyen tapasztalat, baromi rosszul esett; ikreim vannak, tehat 2 nem is annyira kicsi gyerek volt a hasamban, plussz egy adag extra magzatviz. Szal akar 3 gyereknek elegendo... Es ehez nem vagyok tul magas sem, 164cm. Lenyeg, h baromi nagy hasam volt es sajna meg is maradt. Mar teljesen visszafogytam, sot, kevesebb vagyok, mint terhesseg elott, de a hasam nem ment vissza. Es jojjon a story: allergia vizsgalatra mentem. Mar a telefonos egyezteteskor megbeszeltuk, h nem vagyok terhes es nem szoptatok. Amikor beleptem, a 60+-os asszisztens no kozli, h en nem reszesulhetek a tesztben, mert terhes vagyok. Mondtam neki, h amint ezt elore megbeszeltuk, nem vagyok... Erre o csak eroskodik, h de, hat latja... Mondom neki, h higgye el, h tudnek rola, ha a volnek, azert ilyen a hasam, mert nemreg szultem es nem ment vissza... Erre o: - mikor? En: - 14 honapja. O: - es meg mindig ekkora???? Na itt mar en ereztem a helyeben kellemetlenul magam es en akartam a bunko megjegyzese elet elvenni a kovetkezovel: - igen, de ikreket! :) erre o bevitte a kegyelemdofest: - es hanyas ikreket?

Es ez egy notol, az egeszsegugyben... Baromi rosszul esett, gondolhatjatok, utana milyen derusen folyt le a fel oras vizsgalat. :(

Egy másik sztori a sok közül: a három hetes (!!!) kisfiamat tolom a babakocsiban, amikor találkozunk a 90 éves szomszéd nénivel. Megnézi a gyereket, aztán végigmér és megkérdezi:

- Nahát, és már úton is van a negyedik?? - (Mert persze nem ment vissza a hasam szülés után...)

- Nem.

Továbbra is meredten nézi a hasamat:

- És nem kapott a hasára homokzsákot, hogy visszamenjen?

- De.

- Hát nem ment vissza.

- Nem.

Erre rámered a cicimre:

- De teje azért van elég, ugye?

A hölgyek ne olvassák tovább:

annak, aki beszól egy császáros anyukának, hogy később depiben ússzon, leverném péklapáttal a ...

Igazatok van, tényleg nem az a lényeg HOGYAN született a Fiam, hanem hogy most kihozzuk a mozgásfejlődéséből azt amit csak lehet.

Nagyon szeretjük, és sokat "foglalkozunk" vele, biztosan ez is hozzájárul a fejlődéséhez :)

Én majd helyrejövök, az idő sokat fog segíteni, illetve a hozzászólások is segítettek.

Nem kizárt persze hogy HA lesz számomra legközelebb akkor könnyebb szülésem lesz, meglátjuk.

Szia Zelka!

Az ilyen beszólások sajnos tényleg mindennaposak. Amikor az én nagylányom megszületett, a férjem még aznap éjjel eufórikus állapotban írt egy kör-e-mailt minden ismerősnek és rokonnak, valami olyan szöveggel, hogy "ma éjjel császármetszéssel megszületett Zsófi lányunk ilyen és ilyen paraméterekkel", fényképek mellékelve. Erre jött egy rokon válasza (55 körüli nagynénim), hogy hát gratulál gratulál, DE MIÉRT CSÁSZÁR??? Na hát a szülés utáni hormonzavarban én ezen a "gratuláción" napokig bőgtem, hogy még szülni sem tudtam rendesen. Most már, a harmadik császár után csak vállat vonok, ha valaki érdeklődik. Nem hiszem, hogy olyan jól végződött volna, ha hüvelyi úton engedik megszülni a 4070 grammos, 37 cm fejkörfogatú, farfekvéses babámat!

Ne hallgass senki véleményére. Éltek mindketten, ha a kisfiad a Dévény torna segítségével behozza a lemaradását, akkor tényleg minden kerek. Tökmindegy, hogy hogy született meg. Azt, hogy milyen ember lesz belőle, az elkövetkező 18-20 év nevelése fogja meghatározni. A diplomaosztóján a kutya nem fogja megkérdezni, hogy hogy született, mikortól bilizett és meddig szopizott.

Sok boldogságot a kisfiadhoz!!

[link]

Ebben vannak reszek amik a kotodes kialakulasarol es megerositeserol is szolnak.En pont ezt irtam itt le elobb, hogy azert alakult ki nehezebben mert elvittek egybol, meg sem foghattam stb.Ahogy a babanak, nekunk sem jo ez... Tudom hogy szukseg volt ra, remelem nem okozott neki maradando traumat.Most ossze-vissza puszilgatom meg olelem ot folyton, szerintem a sokadik utan mar nem orul xD

Kell kis idő mire a fórumindító elfogadja a történteked, de aztán már csak legyinteni fog a történtekre.

Igazság szerint ezt a "sablont" rá lehetne húzni másra is. Ilyen pl a szoptatás. Ugye aki nem tud vagy nem akar szoptatni az szar anya, ha a gyereked fél évesen nem jár, akkor az gáz, ha 1 évesen nem szaval az gáz.

Egymást stresszelik az anyukák ezekkel a marhaságokkal és sajnos tapasztalatom szerint sokszor még kamuznak is a látszat fenntartásáért. Csak nem tudom, hogy az mire jó.

18 óra vajúdás után én már könyörögtem a császárért, de nem kaptam meg, mert már nemsok volt a végéig. Nem szégyenlem, bár már én is kaptam a pofámra emiatt.

:)

Hat, az biztos, hogy kihagyott euforiat emlegeto (irigy) osanyak, meg fejcsovalo vedonok-dokik nem sokat lenditenek a dolgon. Komolyan, nem is ertem az ilyen embereket, foleg a szakembereket, ok igazan tudhatnak, min mennek keresztul szules utan a nok. Tovabba nem mindenki olyan nagypofaju hazisarkany, mint szerenysegem, hogy azonnal derekban harapja kette a bezzegeloket. Pedig ezt kellene tenni.

Igy van :) 4 csaszaros anyukaval talalkoztam a korhazban (plusz jomagam), es mindenkinek lett teje 2 napon belul. Ha 5 hete szultel, akkor te meg nagyon az elejen vagy, helyre fogsz razodni hamar, meglatod :) Csinald ugy, ahogy neked es a picinek a legjobb, mindenki mas meg le van sz@rva. Foleg, ha ennyi okostojas van a kornyezetedben, akik tapintatlanul majd megmondjak a tutit... pfff.

Jo babazast!

Pontosan errol beszelek en is :) Hozhato peldanak az osszes orokbefogado anyuka, vagy a szamos olyan, akik hetekig csak uvegen keresztul nezhettek az inkubatorban fekvo koraszulott babat.

A szules utani depresszio is normalis, de egyreszt fuggetlen a szules modjatol, masreszt meg napokig, legfeljebb hetekig tart, nem honapokig. Ha jol emlekszem, a cikkiro babaja mar 8 honapos, ennyi ido alatt mar lenyugszanak a hormonok, es helyre kellene zokkennie a dolgoknak. Ha meg nem, egy jo pszichologus sokat tud segiteni. Ebben nincs semmifele leiras, reszemrol legalabbis.

Hát a tej dolog szerintem genetikai, mert császár ide- oda, depi ide- oda, hogy nem jó élmény a szoptatás ide- oda... van tejem rendesen. Hiába nem szeretek szoptatni a gyereknek ez a jó, így kitartottam az elején is, meg most is. Szerintem az, hogy kitartottam a szoptatás mellett segített könnyebben kilábalni a depiből is, meg kötődni a fiamhoz. És hiába császár ugyan úgy indult be a tejem, mint annak aki simán szült.

Nem tartom az orvosok gonoszságának a császárt, megváltásnak éreztem akkor, hogy az ügyeletes döntött, hogy akkor futi- futi, mert ez így nem fog menni. A szülés utáni hormonzavarban kissé nehezen tudtam azokat a dolgokat feldolgozni, a helyükre rakni. És megborultam pár hétre. Mostani állapotomban, bárkit agyonvernék, aki ilyeneket szól be. Nem konkrétan a császár okozta nálam a kötődési problémát, inkább a körülmények...

Az teny, hogy nem ismerlek, de magamat igen, es azt tudom, hogy ha a kornyezetem az altalad felsorolt baromsagokkal jott volna, elkuldok mindenkit a halalba. Igaza van dominosnak, hulyekre ne hallgass.

Ha figyelmesen elolvasod a hozzaszolasokat, rajossz, hogy mi arra reagaltunk gotoau-val, hogy nehanyan a csaszarra fogtak a szules utani depressziot, gyerekhez valo kotodes meg a tej hianyat, ami nyilvanvaloan baromsag. Egyikunk sem mondta, hogy a csaszart szeretni kell. A csaszarmetszes egy szukseges rossz, nem pedig az orvosok ordogtol valo, szandekos gonoszsaga.