Adni nehéz (beszélgetés)

Elnézést kérek előre is, de a cikkiró is megjegyezte, ha valaki olvassa a szentirást és meg van irva milyeneknek kell lennünk igazából és mire sarkallja ez az embereket igen legyünk segitőkészek a másikhoz, mert sosem tudni, hogy az aki segitett rajtad, ő is kerülhet nehéz helyzetbe. Ő önzetlen volt és példamutató szállást adott és még ajándékot is Ez manapság bárkivel előfordulhat jobb adni, mint kapni a jószive inditatta erre a helyes cselekedetre.

Figyeljünk oda, hiszen nagyon sokan élnek szegénységben, akik igazán rászorulnak.Velem megtörtént, hogy egy otthontalan alkoholra kért tőlem pénzt, de mondtam neki neharagudjon nekem nincs, de helyette adtam neki édességet fogja el tőlem és azt is megköszönte. Elég szomorú, hogy idejutottunk és ezeknek a számuk egyre jobban szaporodik. Kedves 15.hozzászóló megértette itt mindenki ennek a lényegét és mondanivalóját.

Amikor a melegedőben, ami csak nappal működik és csak 3 órát elmentem megnézni, elszörnyűlködtem, hogy zsiros kenyérre sem telik igazán és olyan keveset adnak belőle az éhezéshez sok, de a jóllakáshoz igen csak csekély. A rászorulók nem mernek bemenni, az éjszakai menedékhelyre, mert

egymással verekednek és a holmijaikat is elveszik a másiktől. Inkább az aluljárókban méltatlan körülmények között élnek pontosan emiatt. Én a BLIKK Nők ujságban olvastam nagy része nem meri bevallani mennyire beteg, az egészségük emiatt tönkrement. Kérdezem én mit tesz ennek érdekében a kormány, hogy ezeket felszámolja, vagy enyhitsen? üDV.Ágnes

Kösz a hozzászólásokat, úgy látom, sokakhoz eljutott a cikk valódi üzenete... :)

Egyszer olvastam egy cikket a NL-ban. Egy "szervezetről" szólt, vagyis pár fickókról, akik a pesti aluljárókban grasszáltak napról napra és kaját, takarót, ezt-azt vittek a hajléktalanoknak, leültek velük sakkozni meg beszélgetni... Az alkoholistákhoz is... Egy fickó azt mondta, ő mindig ad pénzt ezeknek az embereknek. Pontosan tudja, hogy piára fogja költeni, nem kenyérre... De a fickó azt mondta, soha nem akarja megtapasztalni, hogy mi az, ami idejuttatta, hogy már csak így bírja ki és nem hajlandó változtatni sem...

Az emberek alapvető vágya a kaja, meleg és a társaság - szerintem ez tény... Minek kell történnie ahhoz, hogy ne a kaját, hanem a piát válassza, ne a meleget, hanem a hideget, ne a társat, hanem a magányt...? Minek kell történnie ahhoz, hogy az alapvető (biológiai) szükségleteit feladja?...

Adni, jó dolog, csak nem mindig szabad!

Az a baj, hogy az utcán, aluljárókban kéregetők azért nem akarnak dolgozni, mert eleget kapnak, hisz még a fölöttük lévő maffiának is megéri!

Nem szabad adni az ilyen embernek!

Én is munkanélküli vagyok már több mint egy éve és mégis keresem a lehetőséget, hogy hogyan tudnék dolgozni! Mert energia befektetés nélkül nincs nyereség!

Igazságtalannak tartom, hogy azért mert mind Isten gyermekei vagyunk feljogosít embereket arra, hogy kihasználja a "kereső ember jóhiszeműségét"!

A keleti kultúrák is azt mondják, hogy annak segíts, aki kéri és igazán rászorul!

A piás, részeg kéregetőnek nem fogok adni pénzt, azért, hogy eligya!

Lásd, hogy miről beszélek!

Egy ismerősöm anyja az egyik önkormányzat szociális osztályának a vezetője. Mesélte, hogy Gipsz Jakab sok X éve segélyből él és az aktuális hónap segélyét már megkapta, majd ment, hogy az kevés volt adjanak neki pénzt (hangsúlyozom, hogy ez a Te pénzed is kedves adófizető), mert éhen hal a család (5 gyerek),mire nagy nehezen összeszedtek neki 10.000 Ft étkezési utalványt.

Erre a kedves "éhező" az egészet összetépte és azt mondta, hogy mindenkit feljelent, mert diszkriminálják! Ő pénzt kért és ezzel a sz...ral akarják kiszúrni a szemét!

Szóval, ha valóban adni akarsz az ilyen embernek, akkor add azt, hogy segítesz neki belátni, hogy ha nem dolgozik ne várjon semmit! Ez egyébként a természet törvénye is! Hányszor látod természetfilmekben, hogy az éhhalál szélén álló állathoz odamegy egy másik és enni ad neki?!

Az ilyen embereket igen is munkára kell fogni, mert akkor adod neki a legnagyobb dolgot újra értelme lesz a létezésének! Isten is a dolgos embereket támogatja jobban! "Segíts magadon és Isten is megsegít!"

leírnak*

S persze ezzel nem azt mondtam, hogy én vagy más ember nem sajnálja az így járt embereket. De higgyétek el, amíg nem ülsz le a másikkal egy asztalhoz és hallgatod végig, hogy ő miért nem ad ilyenkor, könnyű bíráskodni felette. Őszintén szólva már nagyon untam az efféle szavazásokat, hogy "adtál-e már"...miért volt ez? Statisztika, hogy ki mennyire adakozó? Szánalmas.

SZIASZTOK!

Nagyon örülök a cikkednek! :))

Nagy érték számomra,hogy valait,ilyen és ehhez hasonló témák foglalkoztatnak,időt energiát szánnak rá,nem pedig említésre sem méltó,(nem sorolnám..)dolgokra fordítják az energiáikat.

A téma címével ugyan nem értek egyet,számomra nem igaz. Az,hogy nehéz e adni,függhet attól is,hogy ki-milyen társadalmi-anyagi helyzetben van,gondolkodásmód,rossz negaív berögződések,előítéletek stb.

Nekem nem okozna gondot bármilyen szélsőséges anyagi helyzetben is lennék,ha az adásról-adakozásról lenne szó,így -vagy úgy ,de megoldanám.

Én inkább úgyérzem,az elfogadás az ami sokkal nehezebb az adásnál,ezt tapasztalom. Adni olyan természetes nekem,ha van valami "feleslegem",legyen az ruha,cipő,bármi,nem csak tárgyi dolgokban,-dolgokkal lehet segíteni,mindég tudom kinek adjam,vagy kit kérdezek meg arról,hogy ki az akinek tényleg sokat segítene az pár számomra felessé vált dolog.

Be kell látnunk,hogy a tárgyi dolgoknak,nincs értékük,nem számítanak,mindaddig,amig az alapvető szükségeink megvannak,de mi van azokkal az emberekkel,akiknek ezek nincsenek meg??

Ezúton bíztatok mindenkit,akinek feleslegéssé vált,de még használható "dolgai vannak",amiket szívesen elajándékozna,ne gondoljon,csak arra,hogy valahol van egy család,egy gyermek,egy szülő,aki-akik ezeknek nagyon fognak örülni. Az örömszerzés célja lebegjen csak a szemetek előtt,szinte még "köszönetet se várjatok cserébe".

Kérdezzétek meg a helyi pl. védőnőket,gyerekorvosokat,ki azok akik szerintük örülnének,szükségük lenne a segítségre. A helyi családsegítőt is érdemes megpróbálni,de a védőnő az aki rendszeresen látogatja a családokat,kisgyermekek esetében a leggyakrabban. Sok mindent látnak,lehetne tippük arról,hogy kinek hasznos adni. Vagy,nekem,pl. egy tanárnő ismerősöm mesélt egy rossz sorsú családról,akiknek azonnal,vele is küldtem valamit,majd később több zsák ruhát stb.fuvaroztam el nekik. Nagyon örültek neki.

ADNI JÓ!

"Ha boldogok akarunk lenni, szépítsük meg mások életét. Szerencsés a rossz ember is lehet, de boldog csak a jó."

"Az a fontos, hogy mindenki megtegye, amit megtehet."

"A szeretet kemény döntést jelent: "adni" akar az ember valakinek valamit."

"Adni nehéz, mert, ahogy repdes az örömtől és könny szökik a szemébe, amikor odaadod, az nem semmi! "

és mert ha adtál és látod, hogy örül, ez olyan, mintha megnyitottad volna a szíved egy ismeretlennek, ez pedig a mai ember számára érthetetlen :( sajnos.

Adni mindenki titokban szeret, mert mi van, ha az illető megköszöni és akkor ahogy mondod, közösséget kell vállalnom az illetővel.

Ez az egész pedig olyan butaság. Nem kell félni az adás boldogságától, és ha kap valaki attól sem.

A szegénység ritkán az illető hibája.