A terhesség alatti stressz kihat-e a baba egészségére? (tudásbázis kérdés)

Az én tapasztalatom eddig (két esetben) az volt,hogy valami belső nyugalom telepedett rám amint teherbe estem.Boldog- ,kiegyensúlyozott- szeretetteljes nyugalmat kaptam és még a kollegáim sem tudtak belőle kizökkenteni!Pedig anyagilag nem mondhatnám,hogy fényesen állunk...

De valószínüleg a baba is átéli azt a stresszt,idegességet amit az anya megél!Mert ha már megszületett a gyermek akkor is érzi ha valami nem jó az anyával!Rá is kihat!

szia!

hát sajnálom a történeted, nem lehetett egyszerű, de azért a végén csak jól sült el :)

én erre az égész témára annyit tudok mondani, hogy szerintem a stresszben hatalmas szerepe van önmagának a babának is.

Úgy értem nem kell ahhoz mindenáron dolgozni (nekem olyas sz--r volt az első 3 hónapom h a wcre alig bírtam kimászni nemhogy dolgozni menni), a baba iránti aggódás, az hogy megtaláljuk az arany egyensúlyt és ne hanyagoljuk el a párunkat, családunkat, kutyánkat (!!!) sem a baba miatt, az a tudat, hogy tökéletes anyának kell lennünk hisz annyi szemét éri a gyerekünket a nagyvilágban stb, az mi lesz a szülés után, ..mit utána, maga a szülés milyen lesz, találgatunk, a vizsgálatok, jaj ugye egészséges e...

én ebben a csapdában voltam kb a 4-5. hónapig, és komolyan mondom, ahogy egy-két dolog a felsoroltak közül az eszembe jutott, kimondottan éreztem ahogy hirtelen eláraszt az a fránya sztresshormon (javarészt adrenalin szabadul fel ilyenkor), és akkor azt mondtam h elég, nem készítem ki magam és a környezetemet a maximalizmusom miatt (ami manapság úgy gondolom szinte minden felvilágosult nőt érint, ha bevallja ha nem), és főleg a babámat nem teszem ki ennek.

elmentem pszichológushoz, jártam jógára, és elvégeztem egy 3 napos önismereti-tanfolyamot is, és komolyan, tényleg nem viccelek, csodát tett.

Tisztába kerültem önmagammal, átértékeltem a környezet elvárásait, főleg a sajátjaimat, és ezáltal megváltozott minden.

Nem voltam hisztis, ingerlékeny, izgulós se nagyon (nyilván a végefele már azért sokat rágódtam a szülésen),

de ebből kiindulva azt mondom, nem ciki segítséget kérni, kinek milyen lehetőségei vannak,

és ez főleg azokra a nőkre, anyákra érvényes, ahogy az egyik előttem szóló is írta, akik alapvetően rosszul kezelik a stresszhelyzeteket, maximalisták, tökéletességre vágynak, bizonytalanok, vagy hasonló.

A munkahelyi stressz csak pont az i-re...

jah, és ne felejtsük hogy a babának a szervei, agya, idegrendszerének nagy része az első 12 hétben alakul ki, ergo ez a legfontosabb és legkritikusabb időszak, érdemes hát ezzel a stressz kérdéssel még a babtervezés idejében elkezdeni foglalkozni a későbbi gondok elkerülése végett...

sorry ha hosszú lettem :)

ja és segíthetnek még ilyesmi témájúó könyvek is, a lényeg mindig az hogy nyitott légy a világra, a kritikára, önmagadra és főleg a babádra!!

Szerintem erre nincsen válasz. Vannak, akik hajlamosabbak arra, hogy könnyebben felkapják a vizet, és vannak, akik nyugodtabban tudják a bosszantó helyzeteket is kezelni. Hogy kinek mi a stressz, az személyfüggő. Ebből kifolyólag egy stresszhelyzet kezelését is másképpen nézi minden ember. Tökmindegy, hogy mekkora a nyomás, a kisebb nyomásnak is lehet hatalmas feneket keríteni. Ehhez hozzájön az, hogy a kismamák érzékenyebbek, mostmár a mindennapos gondon felül ott van a bébi miatti aggódás is, így a kis gondból is nagy lehet néhány perc alatt.

Megoldás? Könnyű ezt mondani, de tényleg csak az marad, hogy az ember megpróbál arra gondolni, hogy nyugodtnak kell maradnia, ez a legjobb a babának és saját magának is. Meg kell próbálni kicsit kevésbé beleadni magunkat a munkába, egy kicsit már távolságtartóbbnak lenni, tudni fontossági sorrendet felállítani, amelyben nem a munkahely áll az első helyen.

Sziasztok! Most csöppentem bele a terhesség és a stressz kérdésébe. Szeretnénk babát és foglalkoztat a téma. Sajnos olyan munkahelyen dolgozom ( talán manaság nincs stresszmentes munkahely) ahol kapok bőven. Elég egy telefon és elönti az agyamat a stressz. Egyszerűen nem is tudom elkerülni !! Mit tehet ilyenkor az ember? Csak nem mehetek el rögtön táppénzre a terhességem 1-3 hónapjában? De a babát meg nem akarom stresszelni. Sajnos fog eleget kapni, ha már felnőtt lesz.

Van valakinek ötlete ?

sziasztok

Ebben biztos lehetsz,hogy kihat a babára a stressz.

Ezért ne legyél ingerlékeny és próbálj nyugott lenni.

Sziasztok!

Én határozottan állítom, hogy az anya által átélt stresszeket a magzat is átéli, és ezek okozhatnak akár magzati károsodást, szülési problémákat, gyerekkorban, sőt sok esetben felnőttkorban is lelki, egészségügyi problémákat.

NE KEZDJETEK PÁNIKOLNI!!! Azért nem ennyire egyszerű a dolog. Sok mindentől függ, hogy kialakul-e vmi probléma. A jó hír az, hogy a természetes stresszoldó lehetőségeken kívül(pl. sok pihenés, kirándulás, sport, tánc, jóga zenehallgatás stb) van jó pár alternatív terápia, amit kismamaként, vagy gyerekeknél, ill. felnőttkorban a saját magzati stresszünk oldására alkalmazni lehet. Ilyen pl. a Diapozitív Metódus (stresszoldás),hasonló technika a Metamorfózis, segít a kineziológia, ill. a Bach-virágterápia.

Állítólag igen. Ő is ugyanolyan nyugtalan lesz, mert megnő az anyában valamilyen szint, ami rá is kihat.

Ezért nem szabad semmin sem idegeskedni vagyis legalább elkerülni az idegesítő tényezőket.

Az anyai stressznek a babára gyakorolt hatásairól végzett kutatások igen ellentmondásosak, de lehetséges, hogy a tartós, komoly stressz hosszabb szülést, alacsony születési súlyt és születés utáni egészségügyi problémákat okozhat a kisbabánál.

Ha életünk tele van stresszel, akkor nagyon fontos, hogy különböző módszerek segítségével próbáljunk ezt oldani.

* Étkezzünk egészségesen! Az egészséges ételek hatására jobban fogjuk érezni magunkat.

* Végezzünk rendszeresen testmozgást!

* Fordítsunk elegendő időt alvásra: ha lehetséges, 7-8 órát.

* Beszéljük meg a stressz okait egy családtaggal vagy egy barátunkkal.

* Gondoljuk végig a stressz okait és próbáljuk meghatározni, mit lehetne megváltoztatni, és hogyan lehetne a változtatásokat megvalósítani.

* Fordítsunk magunkra naponta 15 percet és próbáljunk lazítani: mély légzéssel és/vagy vizuális fantáziákkal. Ha ezek a módszerek nem segítenek és úgy érezzük, hogy a stressz egyre inkább fokozódik, kérjünk segítséget védőnőnktől vagy orvosunktól.

www.pampers.hu