A könnyebb boldogulásért... (beszélgetés)

Szia Meli:-)

Olvasgattam a naplód...vannak benne érdekes dolgok.

Kitartást és eröt kivánok Neked.

Andi

Szia!

Nem is hinnéd, mennyire örülök ennek a fórumnak! :))

A kisfiamat 3 hónapos korától egyedül nevelem, az apja gondolt egyet, és sarkonfordult.

Azóta albérletben vagyok, nagyon nem könnyű manapság egyedül fenntartani egy lakást! De gondolom nem kell neked ecsetelni, néztem az adatlapod.

Az lenne a kérdésem, hogy esetleg megtudnánk beszélni egy személyes találkozót?

Várom mihamarabbi válaszod!

Üdv.: Kata

Nagyon aranyos a babód! :)

Valójában azért is indítottam ezt a fórumot, mert bizony a neten hiába kerestem rá ilyen, vagy ehhez hasonló oldalra, abszolut de nem találtam!

Örülök hogy ráleltél, és annak mégjobban, hogy miskolci vagy!!! :)

Én az avason lakom albérletbe. Ugyanis Miskolcon is baromi nehéz úgy albérletet találni, hogyha már van gyermeked. DE sikerült! :)

Szeptemberig énis kapcsolatban éltem, de úgydöntöttem inkább egyedül folytatom, minthogy állandó stresznek tegyem ki a gyermekeimet.

Mivel GYES-en vagyok, még nem dolgozom, úgyhogy nekem is csak ennyi a havi befolyó összeg, meg a családi, plussz a két gyerektartás.

Pontosan ezért kerestem csak másfél szobás lakást.

Bár ennek sem ingyen van a rezsije, de azért csak nem annyi mintha nagyobbat bérelnék.

Sokat gondolkoztam azon, hogy valakit kellene keresnem albérlőtársnak, így a költség sem lenne annyi, amennyi. De ki jönne albérlőnek egy fél szobába?! Ha lenne rá jelentkező, én csak örülnék!

Megyek meglátogatom a naplóidat! :)

Szió

Szia!

Nem, sajna még én sem kaptam meg :(

Nem tudom a postás mikor hozza, mert én kártyára kapom.

De tudod Januárban minden olyan döcögősen indul be...

Szia!

Örülök ennek a fórumnak mert sajnos én is hasonló problémákkal küzdök.

Sajnos még a párommal lakok,mert nem tudok máshová menni,vagyis anyához mehetnék de ott meg ott van a két hugom is.ÉS velük sajnos nem bírnám hosszútávon mert mikor pár napot ottvagyok akkor már a végére kikészülök teljesen.Velük lakni?Nem bírnám.

A párommal nagyon sok problémánk van,ő már nem szeret rég,és már én sem őt!DE ő ezt ki is használja!"csúnyán" beszél velem,állandóan elmegy inni- szinte mindennap.A haverok mindig fontosabbak voltak neki,minket állandóan semmibe vesz.

Én csak a gyest kapom és a családit így nem tudok egyedül albérletbe menni,pedig nagyon jó lenne már lépni.De már kezdek belenyugodni h majd csak akkor szabadulok ha a gyereket bölcsibe adom, és mehetek dolgozni.

Egyébként fodrász vagyok,egy lányom van-Amina aki 8hós,és a Selyemréten lakunk!

Nekem nincs barátnőm,mindig egyedül vagyok itthon AMival,ha megyünk si valahová,csak a szinvába sétálunk el a Dm-be megvenni a cuccait!

Egyenlőre mást nem írok,két naplót vezetek az egyik babás,a másik a páromról és rólam szól-ha van kedved beleolvashatsz h hogy is telnek a napjaim!

Üdv:Kriszti

Sziasztok!

Arra gondoltam, hogyha vannak olyan egyedülálló gyermeket nevelő anyukák/apukák, akik lakásproblémával küszködnek, anyagilag nehézkesen jönnek ki (ami a mai világban sajnos már egyáltalán nem ritkaság), és megoldásokat keresnek erre a helyzetre, mit szólnátok ahhoz, hogyha közösen próbálnánk megoldani, mi sorstársak.

Hátha tudnánk egymásnak ebben segíteni. Gondolok itt pl.: közösen bérelni albérletet, stb...

A könnyebb boldogulás érdekében.

Várom a jelentkezőket és persze a további ötleteket! :)