A felnőttek világa (beszélgetés)

Én néha már igen!

Fene az elégedettlen formámat!

(Épp most döntöttem romba a útkeresésem bölcseleteit:DDDDDDDDDDDD)

:oDDDDDDDD

Ez így van! Mindig azzal vigasztalom magam, hogy azért engem/minket "választottak", mert mi tudjuk nekik megadni azt, ami a fejlődésükhöz szükséges - mindenféle szinten, síkon. :o))

Na, ott azért még nem szeretnék tartani! :o))))))))

Tök mindegy,így vagy úgy felnőttek lesznek ,a lényeg ,hogy kikupáljuk őket,mégha ideig -óráig gyűlölni fognak is érte!:)))

Majd megértik,amikor az első unokádat a kezedbe veszed!:DD

Oké! :o))

Na, az jó móka lesz, vagy szép baleset? :oDDDDDDDDD

Majd sűrűbben fogynak a cseppek! :o)))))))))))))

??:))))

Majd telefonos segítséget kérünk a feljebbvalótól!:D

Igen, igazad van. Ami az egyiknél működött, nem biztos, hogy a másiknál is működni fog, és ami az egyiknek rossz volt, a másiknak lehet, hogy épp arra van szüksége.

Az ember ebben a korban mindig rühelli a korlátokat, de mindig bebizonyosodik az is, hogy a gyerekek, kamaszok mégiscsak igénylik őket, nyilván az életkoruknak, habitusuknak megfelelően. Az ő számukra is rossz, zavaró, ha nincs mihez tartaniuk magukat, persze ez csak akkor derül ki, ha nincs mit szidni. Szóval a két véglet kilőve! Az egész kamaszkor egy nagy tudathasadásos állapot lehet esetenként. Egyrészt ugye feszíti őket az elkülönülés, az önállósulás vágya, másrészt meg meg is ijednek ettől, hiszen még azért lelkileg abszolút nem érettek erre. Szóval nagyon nem egyszerű a kamasznak sem, meg a szülőnek sem.

Lassan mi is belecsúszunk ...

Elég nehéz dolog ez:))

Ő azt mondja ,figyeljek már jobban rá,én azt mondtam annak idején,hagyjanak már békén!!

Szóval ezért mondom mindig,hogy elképzelni egy nevelési elvet,hogy én majd így ,megy úgy fogom csinálni,nem éppen célra vezető.

Mindenki magából indúl ki, és azt hiszi ,az a tutti,próbálha el nem követni azokat a hibákat ,amit Ő annak érzett a szülei révén.

Csak abba felejt el belegondolni az ember,hogy a gyereke bizony nem Ő,hanem egy másik ember,akinek lehet pont az a nevelés érne célt ,amit ő hibának tartott.....

Egyenlőre igen!:))

Már a fejemhez vágta,hogy nem kellett volna akkora szabadságot adnom neki,amekkorát és szigorúbban kellett volna fognom kislánykorában!:))

Még ilyet!

:o)))))))))))))))

ssssssimán!

Igen, úgy látom, tényleg megettük! :o))

Egészségünkre! :o))

Lehet, hogy már megettük! :o(

:o))))))))))

Na hol van az a tizenéves fruska???

Megesszük reggelire,aztán mindjárt optimistább lesz "felnőtt " ügyileg:)))

"Jól,csak a szívével lát az ember, ami igazán lényeges az a szemnek láthatatlan"

(Saint-Exupéry)