A buszsofőr (beszélgetés)

Ha más mesélné, el sem hinném.

A "poén" az egészben, hogy a fiát kiskora óta ismerem, és a legtisztelettudóbb, legudvariasabb legnormálisabb srác, akivel életemben találkoztam. Ha anyukámmal a "mai fiatalokon" kesergünk, "bezzegnek" mindig ez a srác jön fel témának.

A másik történetem már buszsöfőrről szól:

Volt egy fél év, hogy naponta kellett a városunk járatával közlekednem.

Minden reggel felszállt egy nagyon idős, 90 felettinek kinéző néni, + sok más idős ember, hiszen a végállomás a temetőnél volt.

Volt egy iszonyatos bunkó sofőr, aki mindenkivel eljátszotta, hogy felszállás után fékezget, és azt lesi a visszapillantóba, mikor zakózik egy nagyot.

De ez semmi, mert azon szórakozott jókat, hogy ha már mindenki megvette a jegyét, indult volna, de látott valakit futni a buszhoz (lehetett idős is), megvárta amíg odaér, és akkor csukta be az ajtót, és indult el.

Ennek a szerencsétlen néninek sem kegyelmezett, alig hogy felszállt, már indult is, pedig rendszerint igyekezett valahol a legközelebbi helyre leülni. Amikor nekem fékezgetett, hátranéztem, és láttam, hogy bámul a visszapillantóba. Vigyorogtam, és odakiabáltam neki, hogy ez nem jött össze.

Később megfenyegettem, hogy ha nem tiszteli az időseket, kénytelen leszek feljelenteni, mert ennyire paraszt nem lehet. Az összes kollegája felpattant a 90 feletti néninek segíteni, csak ez a szadista majom szemétkedett.

Nála az is természetes volt, hogy megállt minden reggel a kisboltnál, se szó se elnézést, bezárt minket, és ment vásárolni, majd szó nélkül visszaült, és mentünk tovább, nem nagyon érdekelte, ha valaki munkába siet esetleg.

Ne haragudjatok, hogy ezt kell leírnom, de annyi hülye ember van, hogy el sem hiszem.

Majdnem mindig megállok a zebránál, ha várakozó gyalogost látok, viszont van, amikor nem.

Gyakori ugyanis, hogy én megállok, a gyalogos hálásan biccentget rám a fejével, de a másik irányba nem néz, hogy vajon nincs -e olyan közel a másik autó, hogy már nem tud fékezni.

Ilyenkor ijedten kapok az arcomhoz, és akkor végre odasandítanak, a másik sávba is.

Rengetegszer fordult velem elő ilyen, azóta csak akkor tessékelem át a gyalogosokat, ha szemből tiszta a terep.

Ha én vagyok gyalogos, persze senki nem enged át.

Egyszer átadtam egy buszvezetőnek egy irattartó bőrtáskát amibe pénz és iratok voltak.Másnap reggel megkérdeztem, hogy mi lett a táskával, a válasz mi volt?

-Milyen táskával?

Ennyit a becsületről.

Néha tényleg nem értem ezeket a dolgokat... Hiszen a munkájuk tényleg felelősségteljességet és odafigyelést igényel, "emberéletek" vannak a kezükben, a hátuk mögött, és tudom, hogy milyen nehéz ezt csinálni. (van buszsofőr ismerősöm)

És természetesen mindig van jó példa (kivétel).

Olvasva a történeteket:háááát,jómagam is buszsofőr vagyok-B.K.V.-,és tudok dolgokról.

De az, hogy egy idős ember, vagy kismama....

Sokkal nagyobb odafigyelést igényelnek.Nem

beszélve a babakocsival közlekedő anyukákról.

Sajnos a mai fiatalokban is elég sok a hiba,

legtöbbjük nem tud viselkedni.Persze itt is tisztelet a (kevés!!)kivételnek!Nem csak a

tömegközlekedésben....

nos rossz nekem is több van,ép ezért irtam az egy szuperjót:))

a negativakhoz külön fórum kellene...

Szerintem a buszsofőr felcimkézés,mert valószinüleg ez az ember bármilyen járművön egyszerüen bunkó lett volna,de nem kivánom szítani a felcimkézés-nem felcimkézés dolgot.

Volt sok tapasztalatom buszsofőrökkel,jó és rossz is,kismamaként,anyukaként is.Mivel rossz példákbol több van,kiemelnék egy ellenpéldát is:

Debrecenből próbáltam hazajutni,két gyerekkel,babakocsival különféle holmikkal felszerelve.Közeledett a busz,én így "csapatosan vonulva" nem szoktam beállni a tömegbe,mivel azok többynire megindulnak amint közeledik a jármű,sodorva mindenkit:(.Oldalt álltam meg,főként azért mivel az első ajtón úgy sem fér fel a babakocsi,a jegyvásárlász ezért mindíg igen bonyolultul sikerül csak megoldani,de túléltem már máskor is:)

Szóval:autóbusz közeledett,a sofőr amint mellénk ért,kiintett hogy oda várok e,visszaintettem hogy igen.És most tessenek figyelni!!Beállt a megállóba,de nem nyitotta ki az első ajtót,ellenben kinyitotta a középsőt,odajött,leszállt,segített felvinni a babakocsit és a másik gyereket,megkérdezte jó e ott ahová pakolta a cuccot,megköszöntem és előre akartam menni jegyért,de elvette a kezemböl a pénzt,visszahozta a jegyet és a visszajárót,leültem,és EZUTÁN nyitotta csak ki az első ajtót!!!meglepődtem,hisz általános szokás,hogy mindenki felszáll,majd aztán nyitják ki a babakocsinak,nehogy valaki jegy nélkül ott felsurranjon...lám létezik más megoldás is....

Nem címkéztem fel, mert tényleg buszsofőr volt. Ha nem konkrét esetet írtam volna le, szerintem akkor lett volna címkézés. Akkor mire is vonatkozott az a 'kijelentése', hogy mi van, ha elszakad a fék? (Már nem voltunk a zebrán, mikor utánunk szólt.) Jelzem még egyszer nem egyedül voltam a zebrán. :)

Igazad van elítélendő, és el is ítélem!!!!!!

Elolvastam a cikket, és úgy látom, hogy ebben a történetben teljesen mellékes, hogy az illető buszt vezetett,vagy teherautót, esetleg személyautót. Szerintem fölösleges a moderálatlan sofőrt felcimkézni azzal, hogy buszsofőr. És az udvariatlanságot sem a munkakörével kapcsolatban követte el, így irreális is lett volna őt emiatt a munkahelyi főnökénél feljelenteni.

Valamint a történetben az is másodlagos, hogy gyerekkel voltál-e vagy sem.

Teljesen lecsupaszítva a dolgot, bármely ember ilyen durva udvariatlansága bármely más emberrel szemben elítélendő.

Amikor babakocsival közlekedtem ,ha láttam ,hogy nem lassít egy autó,nem ,hogy egy busz ,akkor nem toltam ki a gyerekemet a zebrára,magamban szentségeltem ugyan ,de inkább megvártam ,míg tiszta a pálya.

Azért mert zebra a zebra,ott is figyelni és vigyázni kell,ugyanúgy az autók is ott közlekednek,és nem feltétlen azt jelenti,hogy azonnal át mehetünk rajta,akár sietsz mert nyűgös a gyerek akár nem.

Lehet ,hogy a sofőrnek be kellett volna fogni a száját,de az is lehet ,hogy neked kellett volna megvárnod ,amíg nem azzal a veszéllyel lépsz le a zebrára,hogy elsodorja a babakocsid egy busz.

Sajnos ilyen a magyar közlekedési morál. Sokan azt gondolják, hogy ők vannak egyedül ez úton, és bunkó módon viselkednek. Tisztelet a kivételnek. ezekből lesz a legtöbb baleset.

A buszon viszont én már sokszor tapasztaltam, hogy az emberek többsége segíteni akar, segítenek a babakocsival közlekedő kismamának. Ezt mindig jó látni.

Felháborító, ami veled történt, szörnyű, hogy ilyen emberek vannak! És még ők sztrájkolnak! Hangsúlyozom: vannak pozitív benyomásaim is!