A bnőm találkozni akar a sráccal, aki fél éve vagy hogy felültette. Most szerintetek? 22F (tudásbázis)

jaj,van,hogy korlátozni kell a párod.szerintem ez így természetes,és jó,hogy nem engeded el.szerintem jól is esik neki,hogy félted.(nekem is jól szokott esni,ha félt a párom)

nem kiengesztelned kell,hanem megmutatni,hogy jobb vagy,hogy még csak ne is akarjon más pasival találkozni.

Sikerült megbeszélnem a dolgot a párommal! Nyugodtan, ő is és én is elmondtam mit gondolunk. Elmondtam, hogy nem örülök neki, hogy nem tetszik, azt mondta nem fog vele találkozni. Nem azért mert én kértem rá, hanem mert nekem nem tetszik. Lényegében tehát miattam, de mégsem ugyanaz a kettő!

Ennek örülök, de most én érzem úgy, hogy kicsit korlátozom a párom. Elmondása szerint ő csak havernak, barátnak tekinti a srácot, de megérti azt is, hogy fordítva neki se tetszene a dolog, ha én taliznék egy lánnyal.

Szóval most nem tudom. Jó így, hogy nem megy el miattam, vagy mondjam el neki, hogy bízom venne, menjen el nyugodtan?

Olyan mintha az oroszlán barlangjába küldeném a párom, szar, de az is, hogy miattam nem megy el, mikor lehet ártalmatlan a gyerek.

Ami viszont megint aggódásra adna okot, hogy a párom elmondása szerint rajtam kívül még abba a gyerekbe volt nagyon nagyon szerelmes.

A férjem csak abban a barátomban bízik, aki olyan meleg, hogy egy darab papír a kezében épp nem gyullad meg. Amúgy mindenki, aki érintkezik velem, és pecke van, gyanús. Szokott féltékenykedni így is, de vannak határok, amik be vannak húzva. Nekem is, mert ezzel kizárom a kísértésbe esés lehetőségét, meg neki is, mert ezért nem rinyálhat. Találkozhatok barátokkal, haverokkal, találkozhatok innen-onnan ismert pasikkal, de pl. nem megyek fel egyikhez sem kétszeményes bormámoros vacsorára. Egy étteremben vagy kávézóban nyilván nem fog egyik sem felcsapni az asztalra, a város meg elég kicsi. A korábbi szokásaimhoz képest én is engedtem, meg az önző akaratából ő is.

Állandóan meg én sem foghatom a kezét, én is csak bízok benne. Tegnap is pl. mikor éjjel 3kor hazajött tudtommal a haverjaival volt. Egyszerűen elhiszem, mert jobb nekem így. A munkabeosztása nem fix. Elhiszem, hogy tényleg dolgozni megy, tényleg épp onnan jött. Ha meg akar csalni, úgysem tehetek semmit.

Szerintem ez a bizalom, és nem az, hogy miért ne mehetnék bárhová vele.

Én értem, hogy kire írtad. Egyszerűen nincs az a Don Juan, akitől egy nőt félteni kellene, ha a nő hűséges akar lenni.

Én nem hiszem egy nőröl sem, hogy á, ő biztos nem kezdene az én férjemmel. Én csak abban bízok, hogy az én férejem hűséges akar lenni hozzám.

Sok közünk nincs egymáshoz, úgyhogy elég lazán el tudom nézni :) Még ha 100an mellétek állnak, és Ti vagytok a többség, akkor sem változtat ez semmin. Pl. kissebbségben van a vállalkozó szellemű ember, többségben az, akit irányítani kell. Mégis a vezetők viszik előre a világot.

200 éve még be lehetett a konyhába szorítani a kussaneved nőket, a világháborúk után már egyre kevésbé ment. Mivel az dívik manapság, hogy addig határolódik be időben a kapcsolatok része amíg az önzés ki nem szorítja a folytatást (az ember meg nem arra született, hogy egy embernek éljen), erősen ott van az emberek tudatában, hogy ha kell meg tudjak állni a saját lábamon. Ha meg már nem vagyunk a másikra utalva, akkor milyen alapon dirigáljon. Sok embernek megfelel a másodrandűség. Soknak meg nem.

Mikor olyan okfejtést hallok, hogy azért ne találkozzon egy másik eltérő neművel X párja, mert úgyis "az" a vége, bennem mindig felmerül, hogy X azért feltételezi, hogy Y úgyis összefekszik Zvel, mert ő csak egy puncit vagy kukit látott mindig a másik nemben, és képtelen valami emberi miatt érdeklődést mutatni egy személy irányában. X nem tud az "ártalmatlan" flörtnél megállni, és ezért azt hiszi, hogy senki más sem tud.

A pofátlansággal sikert lehet elérni. (Meg jó modorral meg önzéssel. Meg cslással, hazugsággal.) Felhívja a jányt aki elmegy a találkozóra (Ha útálná, biztosan nem menne el. Gondolom.), jól érzik magukat egymással, majd odapártol a jány. Aztán persze valamikor szakítani fognak (vagy nem), de az már a jövő titka. Megtiltani nem lehet. Mégis milyen jogon? Nem iszlám világban élünk. Nem mondom, hogy így lesz, de benne van ez is.

Valaki javasolta, hogy hősünk kísérje el. El lehet, de a találkozón ne vegyen részt, maradjon tisztes távolságban. Ha nem marad tisztes távolságban akkor egy más alkalommal már titokban fognak találkozni. De a titokban találkozás aműgy is bekövetkezhet, ami a többedig találkozásnál már nem lesz titok, hanem a jány bejelenti szakítását. Jól elmagyaráztam. (:D)

Eredetileg is azt javasoltam, hogy engedje és bízza az időre, hogy mire alakul a dolog.

Ezt egyértelműen érzelni zsarolásnak hívjuk. Kiválóan alkalmazható azoknál az embereknél, akik szeretnek minket, mert ők ugye nem akarják, hogy fájjon nekünk valami. Legjobb az egészben, hogy mi nem is mondtuk, hogy ne tedd, a saját lelkiismerete fogja kimondani a végszót.

Szerintem meg Ti "vezetitek félre" szegény srácot. Nekem ha beverné egy kávé melletti beszélgetésnél a durcát, repülne, mint szaros macska. Egy 18 éves csajt, főleg, ha tényleg szerelmes lehet befolyásolni. De majd csak pislog, ha később más nő kiteszi a szűrét. Az én álláspontom is egy valós, és annyira én sem vagyok egyedi. Sőt, elhagyva 2010-et egyre több emancipált punci van, aki nem kalitkába zárt díszpinty akar lenni.

Ha félt, akkor üljön le otthon, és higgadjon le. Még olyan 18 éves korom körül hajlandó voltam, hogy ne találkozzak ezzel, meg azzal se, mert a párom féltékeny. Meg is lett az eredménye, jól szétverte az ismeretségi köröm. Ha nem lettem volna olyan rohadt szerelmes, akkor úgy járt volna, mint előtte más. Dirigáj anyádnak, aztán le is út, sel is út.

Az én párom nem kolonc, de nem is lóg folyton a nyakamon.

Tényleg azt hiszed, hogy az ajánlat tevésben vissza lehet fogni a srácot? Ugyan mire alapozod ezt?

Vannak megbízható meg megbízhatatlan emberek. Ha nekem egy barátom, haverom elmond valamit, akkor úgy gondolom, nekem mondja el, nem nekünk (nekem és a férjemnek).

Elég, ha tud a lépéseimről, nem kell, hogy ott lihegjen a nyakamba. Egy beszélgetés négy szem közt vagy hármasban tök nem ugyanaz. Ráadásul ha a kolonc egy gennyládának tartja a az egyik illetőt milyen beszélgetés sülne ki? Lehetne jó nagyokat hallgatni.

Szerinted igazságtalan?

Neked van önálló véleményed?