4 éves fiam kikészíti a családot:( (beszélgetés)

Nagyon sajnalom hogy 2 beteg gyerekeid vannak, DE azert NEM SZEGYELEM MAGAM hogy a "nem rendes viselkedessel" kiboritotaqk mert csinaltak. Mikor megkezdtek az iskolat 8 orat a hazon kivul dolgoztam a masik 8 orat meg ithon hogy mindent amire szukseg volt meg tudjam teremteni mert hiaban volt apuci gepesz mernok es jol kereset elita a penzt es elvendeglozte. CSAK anyit foztem amenyit a 2 gyerek es en meg tudtunk enni. NEM stresz nelkuli elettem volt. DE AKOR SEM engedem hogy gyerekeim labtorlonek hasznaljanak !! NEM, en SOHA nem vertem meg oket EN buntettem, megigertem nekik azt amit szerettek volna nagyon, be is tartottam mig ok betartotak az o igeretuket.

Ez NEM egy kifogaz hogy valakinek beteg vagy egeseges a gyereke ! Rendet is HUMANITAST es EMPATIAT kell tanitani nekik !

Pld. ITT tengeren tul, azt csinaljak az amcsi szulok (szemtanuja voltam nem is egyszer es sok ismerosomnel) oda teszik a babat a TV ele alig tud meg ullni szegenyke de a krimi filmet kell nezni mig anyuci foz VAGY baratokkal telef. stb...

Europaban is nezik ezt az itteni rohat, dog beteg ures lelku filmeket. Az emberek kicsi korukban deszintetizalodnak. Nincs benuk empatia, es SAJNOS ez anyafoldemen is megtalahato surun. A baratnom eleset es elmentek melette vigyorogva es mondtak neki : nem szegyeli magat oregaszony lettere iszik, ven diszno. Majd egy korabeli nagy nehezen folsegitette, korhazban van comb toressel. NEM volt reszeg, hiaban kert segitseget sokan elmentek melette. Csak engedjetek a gyerekeitek SZEMET minosegu filmeket nezni. MAR soknak keso, senki nem tud a lelkukon agyukon segiteni ! Sokszor azon gondolkozok hogy nem e keszakarva volt a vilagra kenyszeritve az iljen mocsok imoralis gonosz filmek. Sok szulo meg nem torodom orulnek ha a gyerekek csendben vannak. Adig megy belejuk a szemetseg az undorito filmekbol. Nalunk tiltva voltak a filmek. Megis mi volt a baj ? Hat a tobbi gyerek az iskolaban akinek minden meg volt engedve. Szerencsemre mindketten elvegeztek magnum cum laude az egyettemet. De, elibem csapjak mindketten hogy mas gyerek audi-val meg merci-vel mentek suliban es oket meg en vittem mindennap kocsival, es nem kaptak 120$-os hulye gusztustalan torna cipoket ami NEM is utcara valok igazabol hanem torna es sportra + 90$ farmer gatyak amit Levi annak idejen erosre csinalta hogy a banyaszok meg a parasztoknak sokaig eltartson. Az sem utcara valo hanem munkaheljekre. Egyiket sem kaptak meg mert 1) SOKBAN KERULT, szerintem nem kellemes a szemnek, 2) NEM akartam azt sem hogy UTANOZANAK masokat ! Csak azert, mert a reklamok kimosak az agyukat, minden kellet volna nekik. De, nem engedtem a "21-bol" ! Europai stilusban oltoztettem mindkettojuket, szerencsemre meg is tudtam varni nekik, job minosegu volt mint az uzletekben. AKOR meg "nacik voltunk" a kornyeken mert NEM voltunk hajlandok ugy jarni mint ok: AKARHOVA nezet az ember, torna cipo es farmer, reklam trikoval rajtuk. Hat nem ! Megtartottam azt amivel folnevelkedtem, rendesen es tisztan. ITT meg a kopot tornateremre hasonlito "szinhazakban" is farmer+torna cipo egyik sem nez ki tisztanak. Az itteni ember eleteben EN SOHA NEM SZOLTAM BELE. A szmenek NEM kellemes, igy minek csinaljam ? Sajnalom az itteni 18 eves gyerekeket, ahogy elvegeztek a XII oszt. meg azon a nyaron kb. 1 ho. mulva MUSZAJ a csaladi hazat vagy lakast OTT hagyni ! Meg kell alljanak a sajat labukon ! Sokan prostika valnak, fiuk lanyok egyforman, drogosok, aztan igy elnek meg. EN tamagottam mindenben a gyerekeimet NEM is engedtem hogy elkoltozenek csak mikor meg tudtak engedni mar maguknak. NORMALIS embereke valtak. KAMASZ KOR sehol nem konyu. A szulok MUSZAJ erosek legyenek NEM a gyerekek a szulok heljet ! En hagytam hagy mondjanak rank tucskot bogarat, a vegen mi nyertunk !

Mindenesetre nehéz okosnak lenni,és igazán jó tanácsot adni.Nekem két egészséges 17 és 18 éves fiam van,akik igencsak szemtelenek,és azt hiszik ők szarták a világot,mindenkinél okosabbak,mindent jobban tudnak,és egyébként is ők a világ legtutibb pasijai.Szerintük.-)))

Viszont van egy 14 éves beteg gyerekem is,akit sohasem cserélnék el egy egészségesre.Minden szeretetből és mindenből sokkal többet kapok,mint a bátyáitól.

Szóval lányok,kitartás,ne adjátok fel,nyelni egyre többet kell,ahogy telnek az évek,a gyerekek egyre elviselhetetlenebbek lesznek,és a szülőnek kell elfogadni,hogy egy jó kapcsolatot tudjon fenntartani.

Hajrá,nézzétek az élet szép oldalát,és ne állandóan a gyerek legyen a középpontban,próbáljátok ki azt,hogy kicsit leszarjátok,vegye észre az a 4 éveske,hogy senki nem figyel rá....és abba fogja hagyni,mert rájön a 4 éves eszével,ez így már nem is buli!!!

Próbálkozzatok,megéri,bejön:-)))

Sajnos tudom miről beszélsz.

Pedig hidd el, hogy még most próbáljmeg valamit tenni, mert később még rosszabb lesz, tapasztalat.

JÓ tanuló, másban is jó erdményei vannak az én lányomnak, de eltökélte, hogy kicsinál:):):)

Felesel, semmi nem jó neki, nem segít,csak puffog......

Verekedni szerencsére nem verekszik, de ez a stílus hidd el rosszabb..

ja nálunk is nagyon csúnyán beszél és sokszor csak unalomból mond csúnyákat. ekkor megkérdezem hogy ugyan miért mondtad ezt? hát nem tudom, csak úgy.

a dadás sorozatokat én is néztem párszor, de semmit nem lehet azokból megvalósítani nála, mert csak kiröhög.

Nagyon sajnálom és hidd el őszintén együttérzek veled. Semmi nem lehet borzasztóbb a világon, mint ha a saját gyermeked hiányt szenved valamiben, legyen az testi vagy lelki hiány , netán fájdalom.

A mi problémánkat az érti meg,akinek van úgy ahogy te mondod egy egészséges és okos gyermeke és mégis néha úgy érzed, hogy nem tudod kezelni. Biztos, hogy ez javarészt a szülők hibája, de lehet hogy egy ilyen fórumon keresztűl tudunk egymásnak tanácsot adni, hogyan lehetünk még egészségesebb, kiegyensúlyozottabb család.

Visszaolvastam.

...és bőgtem...

bár nekem lenne kiborító a 2 vagy akárhányéves gyerekem..mit nem adnék érte...

ehelyett tudjátok meg van két 17 éves fiam,tény soha nem borítottak ki,mert az egyik süket a másik vak

soha nem írtam és mondtam azt a szót hogy kiborítanak,lefárasztanak,vagy bármit

szégyelljétek magatokat,mind akiknek egészséges,okos gyereke van és úgymond kiborítja!!!

szia! hát az én nagyobbik fiam 4 és fél éves, de egyre rosszabb amiket kitalál. persze az oviból sok rosszat átvett, de attól még nem kéne mindent átvennie. sajna nagyon akaratos, hisztis, semmilyen bünti nem használ, ordít, durcáskodik, csapkod, püföl mindent ami az útjába kerül. a párom szerint rá lett hagyva minden, de ez azért annyira nem igaz.

mindig rá lett szólva, ha olyat csinált ami nem helyes.

szia!

Nkem ugyan már 10 éves a lányom, de kiborító tud lenni. Az elmúlt években nem emléskszem lyan évre, amikor valami ujjat nem produkálna. Ez részben a neveletlenség is, ami beismerek. Nállad mi az ábra??

hahaó!!!!

van valaki ebben a fórumba????????

Tudom, hogy parancsszóra könnyebb érvényesíteni az akaratomat. Azt is elhiszem, hogy ha valaki feljebbvalójának fogad el, akkor nekem könnyebb a helyzetem.

De hidd el, hogy a tiszteletet nem csak akkor lehet kivívni, ha feljebbvalójának ismer el valaki. Tisztelni lehet másért is az embert. Pl. a gyermek tisztelje a szüleit azért, mert tudja, hogy mindig a legjobbat akarják neki, tudja, hogy szeretik őt, bármi is történik, hogy mindent megtesznek az ő testi és lelki fejlődése érdekében.

Hidd el nem kritizálni akarom mások módszereit. Nincs is jogom hozzá. Ez mindenkinek a magánügye. És nem lehet minden szülő-gyermek kapcsolatot általánosítani. Különböző generációk, szokások, helyzetek, és különböző emberi természetek.

Nekem 2 felnőtt gyermekem van. Imádom őket. Soha még csak meg sem legyintettem őket. Pedig voltak helyzetek, amikor a legkönnyebb megoldás egy kiadós verés, kiabálás lett volna. De valahogy nem éreztem a késztetést, hogy egy gyengébb és kiszolgáltatottabb embert, - legyenek azok akár a gyerekeim- megüssek. És mégis minden, mindig megoldódott. Igaz, hogy soha eszükbe sem jutott kirohanni az úttestre. Ennek veszélyességével már 2 éves korukban is tisztában voltak. Nem hisztiztek a közértben csokoládéért. Igaz, hogy tudták, választhatnak valami kisebbet magudnak, ha akarnak. Voltak feltételek és határok mely között szabadon mozoghattak. És soha nem csaptam be őket. Ha valamit megígértem, akkor akár esett, akár fújt, de betartottam. És szerintem ennek köszönhetem, hogy amikor jött az igazi nehéz korszak, a kamaszkor, akkor is minden lépésükről tudtam. Amikor más szülők arról panaszkodtak, hogy nekik semmit nem mond el a kamaszgyerekük, hogy teljesen ki lettek rekesztve a gyerek életéből, az enyémek megosztottak velem minden örömöt és bánatot. Mert nem a büntetésre, a kritikára gondoltak, hanem arra, hogy segítsek, ha tudok. Persze finoman azért elmondtam a véleményemet. De arra vigyáztam, hogy ne legyen sértő és megalázó.

De tisztelem szüleidet, nagyszüleidet, mert rendes ember lett belőled. Ők is jól csinálták a dolgukat saját meggyőződésük szerint. És valószínű, ha te is így gondolod, neked is ez fog bejönni.

Hát nem tudom...

Én a hetvenéves nagymamámat máig magázom:)

Egyébként anyu akkor is az anyukám lesz, ha ő nyolcvan, én meg hatvan leszek, és mindig a feljebbvalómnak fogom elismerni...(Hellinger szerint jót is tesz:) ) előbb a tapasztalata miatt, utóbb az iránta való tisztelet miatt.Igaz, manapság ez már nem divat, tisztelni a szülőket (habár a legtöbb nem is ad rá okot.) Kereskedelemben dolgozom, és hosszú évek alatt annyi de annyi "elrontott" gyereket láttam, hogy az hihetetlen.

A mai szülők azt hiszik, hogy a gyerekük lesz a legszuperebb a világon, és adnak neki valamilyen extrém vagy nevetséges keresztnevet, aztán ezzel ki is merül a közreműködésük abban, hogy a gyerek legalább az átlag szintet elérje.

Partnerként tekintenek egy néhány éves kisgyerekre, holott ő csak éppen annyiban lehet partner, amennyire a szintje engedi (az pedig ekkor még nem sok.Mondjuk annyi, hogy melyik színű pólót vegye fel reggel.)

Olyan szinten képtelenek a konfrontálódásra, hogy egy ötéves parancsol a családban, és zömmel csak nyavalyognak, hogy "hol rontottuk el".

Valamiféle iskolát kellene indítani, ahol a gyereknevelést tanítják.. a velük való kommunikációt, a testbeszédük értelmezését, és akkor talán nem lenne ennyi verekedés az iskolákban, nem köpnék le az eladót a boltban, és nem indítanának ilyen fórumokat... mielőtt még félreérthető lenne, a keserűség beszél belőlem:)

Ezt lehet nyugodtan kritizálni - valamelyik nap olvastam a Nők Lapjában Vekerdy Tamás rovatát, és én magam is elgondolkodtam az általam helyesnek tartott módszer követendőségén. De ezt, amit tanácsolsz, talán már a legelején kell elkezdeni, egy randalírozó négyévesnél visszaszerezni a "feltétel nélküli bizalmat és szeretetet" nem olyan könnyű, mielőtt legközelebb csak úgy kiszaladna az útra.

Ui.: ez persze nem jelenti azt hogy hadseregbeli fegyelmet kel tartani, az ezoági-írta megkérdezés is nagyon fontos.

Viszont amikor azt írtad,hogy kiszalad az útra, kivert a víz... és mivel nem hallgat rád, mert nem tisztel, mert nem adsz rá okot, ki is fog még szaladni.

Az élet egyéb területein, ha idő van rá (és kell hogy legyen) persze meg kell kérdezni hogy ő hogy gondolja a dolgokat, a kommunikáció sok mindenben segíthet. Szerintem.

Azért kíváncsi vagyok, mit mondanak a nevelési tanácsadóban:))

Szia Adrienn,

én ott látom az alapvető problémát, hogy "haverkodsz vele". Az én anyukám sose volt a haverom, még az hiányzott volna, az ember anyja AZ ANYJA, nem a barátja, nincs egy szinten vele.

Te a feljebbvalója vagy, aki kiszabja a határokat, aki felelős (az életéért!!) ezért rettenetes büntetést ad ha a gyerek kiszalad az útra. Vagy most, vagy megvárod, míg magától bűnhődik egy tolószékkel?... Jó lesz az valakinek?...

Nem kell hogy nagyon rettenetes legyen az a büntetés, csak ő annak érezze.

Gondolj bele, mi felnőttek is hányszor érezzük azt,hogy "miért ver enegm az Isten" aztán meg utólag kiderül, hogy célja volt vagy tanultunk abból az időszakból valamit. Fel fogja dolgozni, ne aggódj.

Ha te nem adsz neki határokat, amiken belül biztonságban érezheti magát, akkor honnan vegye azokat?

Megvan a napi rutinotok? Minden reggel és este monoton ugyanaz? Ez is fontos lenne a biztonságának.. ezekbe lehet kapaszkodni... a csokival való jutalmazás lerázás!

A nagyobb lányod segít neked valamiben egyébként? Próbáld szövetségessé tenni a középsőt a naggyal. A nagynak meg kell értenie a helyzetet, a négyévesnek nagyon hiába vársz a belátására és a jóindulatára:))

Ja, és a mai öregek által emlegetett "drága jó anyám" nem azt jelenti, hogy "eléggé szét volt csúszva a csaj de azért jó fej volt" hanem azt, hogy szigorú volt, de szerető és igazságos. Pedig öt meg tíz gyerek volt akkoriban.

Úgyhogy szerintem nem barátkozunk, hanem következetesek vagyunk, ha valami nem, akkor akármennyire ordít, az NEM. Kicsit később díjazni fogja.

Ne a büntetésre, hanem inkább a jutalomra helyezzétek a hangsúlyt. A jutalom megvonása is végeredményben büntetésként éli meg a gyermek. Itt most nem csokoládéra meg cukorkára gondolok. De legyen egy kis időtök, amit csakis egymásra szántok. P. az oviból mikor jöttök beszélgess a kisfiaddal, érdeklődjél mi történt vele az nap. Szedjetek közben színes faleveleket, virágokat, tobozokat. Magyarázd el miket lehet belőle készíteni, és legközelebb otthon együtt a többiekkel megcsináljátok. Így érzi majd a fiad a közelségedet, érzi, hogy szereted, és közelebb hozod a többiekhez is. Érezze, hogy fontos neked, mi történik vele, hogy melletted biztonságban van. Ha pedig a kezedet nem akarja megfogni, illetve ki akar szaladni a kocsiútra, mond, hogy szükséged van rá. Mert nem csak te vigyázol őrá, hanem ő is rád. Érezze, hogy összetartoztok testileg-lelkileg. Bízzad meg fontos feladatokkal, de ne érezze rajta a parancsot. Kérdezd meg tőle, miben segítene szívesen. Hagyd őt kibontakozni.

Figyeljétek meg, a legrosszabb magaviseletű gyerekek a legokosabbak. Mert ők már pici korukban nagyon jól érzékelik a problémákat, és állandóan próbára tesznek minket. Ezek az okos kis gyerekek már magukban filozofálnak. Ezért kell velük sokat beszélgetni. Ha rosszat csinálnak, kérdezd meg miért tette. És mond el neked ez miért nem tetszik. Ha sokat beszélgetsz vele meg fog nyílni,és ha érzi te mit szeretnél, neked mi a fontos, úgy fog viselkedni. Nincs rossz gyerek. A gyerekek a mi tükörképeink. Bármilyen nehéz elfogadni. Olyanok lesznek, amilyenné mi formáljuk őket. És ez nem személy szerint neked szólt, hanem mindnyájunknak. Te jó anya vagy, hiszen 3 gyereket nem vállaltál volna fel. Csak még neked is van tanulni valód, nem csak a fiadnak. De ez nem baj. Ilyenek tesznek minket is jobbá.

Igen is be kell vonni őt feladatokba igényeld a segitségét foglalkozz vele, ahogy tanácsoltam töltsétek el együtt hasznosan a szabadidőtőket, ha tehetitek szervezzetek programokat, hagyd, hogy elmesélje hogyan zajlott egy napja az óvodában milyen foglalkozások voltak mit tanultak őt milyen énekeket, verseket tanitott velük az óvonéni, mit rajzoltak és nekik az öröm, hogy a munkájukat kiteszik a faliujságra jelükkel ellátva. Már ilyen kiskorban önállóságra szoktatják őket. Otthon is vond be feladatokba és

meglátod a helyezeted sokat fog javulni és nem fogja érezni, hogy különbséget teszel köztük.

Szeretné, ha figyelemmel kisérnéd. A szülői feladatok ellátása bizony nem kis feladat, de felelősséggel jár, de vállaltad, igy végig kell vinni, egészen felnőtt koráig. Én csak azért iron szeretettel ezeket, mert én is keresztül mentem ezeken, nekem már felnőttek a lányaim, de mellettük voltunk mindvégig, amig önálló keresettel nem rendelkeztek. Fontos a jó kapcsolat kiépitése egy családban, mert nem mindegy az sem milyen környezetben cseperedik fel a gyermeked. Szánj erre több időt és tapasztalni fogod a javulást meglásd és szurkolod neked sikerüljön véghezvinned.

még annyit a büntiről egyszer muszáj végigcsinálni visszavinni amig ott nem marad ,tudom jól nehéz dolog én végig csináltam igaz a végén már én is bőgtem( nem látta)de azóta jobban halgat ránk es ha mégis bünti van ott marad.Azért is muszáj hogy tudj ki a főnök(nem ő).Próbáld +.Kitartás és türelem kell hozzá. Ha nem teszed akkor tovább csinálja veled mert tudja h megteheti veled.

És az is igaz hogy többet kell vele foglalkozni,igy jelzi hogy figyelj rá.