4 éves fiam imád társasjátékozni, de üvölt ha ő veszít. Mit tegyek? (beszélgetés)

Mire kisiskolás lesz megtanulja:)

2x írtam bocsi :)

én így szoktam le a sakkról:( öcsém vesztésre állt és rám borította a táblát:(

szóval nincs ötletem, ma is nehezére esik a vesztés:(

Életkori sajátosság, hogy még nem tudnak veszíteni.Ez a természetes.Fokozatosan kell rávezetni évek alatt, hogy ő is veszíthet.Mire kisiskolás lesz megtanulja:)

Az én 5 évesem is hasonló :)

De érdekes mert egyik nap mikor mentem érte az ovivba pont társasoztak, megvártam míg végeznek, és ott nem lett ideges mikor valaki megelőzte!

Mire kisiskolás lesz megtanulja:)

Beszéld meg vele amikor leültök játszani,hogy lehet,hogy most is fog veszíteni.Szerintem a "hagyd nyerni" nem jó megoldás.

Gyerek közösségben sem fognak mindent ráhagyni,csakhogy ne sírjon,sem később.

Mondd meg neki,ha nem tudja kezelni legalább annyira,hogy ne sírjon ha veszít,akkor nem játszatok.Amikor nem tartja a szavát,akkor kell eltenni a játékot.

sziasztok!

Néha hagyd nyerni mondjuk 5-ből 4x, és fokozatosan kezdj te is többet nyerni, előbb- utóbb tudtok normálisan játszani.

Ha hisztizik én ráhagyom és mondom neki, ha végzett a hisztivel szóljon és kezdjük a köv. kört.

Vagy, én is utánozom ha én veszítek és nem tud mit kezdeni a helyzettel. Látod ugyan ezt csinálod?- ez tök bevált próbáld ki.

Az nem jó megoldás! Meg kell neki magyarázni, hogy ez egy játék!De hát ezt gondolom, már próbáltátok!

Én csak ,akkor ülnék le vele játszani, ha megigéri, hogy nem lesz hiszti! Ha megint hisztizik, akkor viszont legközelebb nem mennék játszani!

Az életben sok keserűség fogja érni, ha egy játéknál nem birja a stresszt, hogy fogja ezeket a traumákat később feldolgozni!

Lehet, hogy most úgy gondolod, ez túlzás, mert ez egy játék, ő meg még kicsi! Pedig ennyi évvel a hátam mögött , én úgy gondolom , jól tettem , hogy annak idején nem engedtem győzni!Ezt is meg kell tanulnia, mint annyi mindent!

Próbáltam már 1000 féle módon elmagyararázni neki, hogy nem lehet mindíg nyerni,és csak játék, a szerencsén múlik, 1x ő nyer , 1x más, látszólag megérti, de a következő játéknál már újból sírva játszik, ha véletlenül megelőzöm, a nyerésről nem is beszélve.

Már szinte szorongok, ha játszunk, hogy mi lesz ha én nyerek majd, de azt se szeretném, hogy mindíg hagyjam nyerni, mert az se tesz jót.

Nálunk a kislányommal én is 4 éves korában kezdtem társasozni. Ő nem üvöltött, de nyekergett, ha veszített.

Én úgy oldottam meg, hogy én is elkezdtem nyekeregni, ha én veszítettem. Nagyon nyavajogtam, rá is játszottam, és simán leszokott róla.

Mondtam neki, hogy ugye, milyen nevetséges ez? Ha te csinálod, akkor is pont ilyen.

Persze, kinevetett, de többet soha nem nyavajgott:))