Három nővér... (beszélgetés)

Amelyik nem húz, azt kiveszik.

Így történik az összes pályán.

Tévedsz! Az a záradék a büntetőperes bírósági eljárásra tanúkénti meghallgatás céljából való idézésnél van.

Emlékezz, biztosan hallottál már olyanról, hogy egy törvényes örökös kimaradt (a közvetlen családtagok "jóvoltából") a hagyatékból, és amikor jelentkezett, és lefolytatták az "hagyatéki eljárás újratárgyalását". Senkit sem büntetnek azért, mert az először lefolytatott eljáráson nincs ott! Nem hogy rendőrségi elővezetés!!

Amihez nem értesz, először nézz utána, vagy ne szólj bele!

Kokretan en mar nem emlekszem... En inkabb meghagyom ez ugyvedem, es eljar helyettem.

Nem tudok barmikor par ezer km-rol pattani.

Szerinted.

Figyelj, nem kell olvasnod. 😉

További szép estét!

Aki egyke, az tudja, hogy a szülei minden gondja, baja az ő problémája.

Ahol több testvér van, ott sokszor vannak a f.i által leírt gondok.

Mi lenne, ha egyke lennél, mint pl. én? S ha a szüleid magatehetetlenek lennének? Mikor még nem volt beteg anyu, akkor is naponta beszéltünk, 2 naponta elmentem, mert ő pl. "szégyellt" 2 zsömlét vagy kiflit venni, én meg nem, így nem került kidobásra 4-5 darab. Vagy csak sétálni egyet, mert nem mindig volt kedve barátnővel menni, de velem igen. Ha valamit, a karácsonyi vásárt nagyon utálom. De november közepétől dec. 22-ig 2 naponta végigjártam vele az egészet.

Volt képed anyukádnak mondani, hogy ez neked sok, most komolyan! Őt kihagyhattad volna ebből, a helybeli testvéreddel kellett volna megbeszélni.

Majd ha beteg lesz, nem tudja ellátni magát, visszasírod ezt az időt.

A 30 km azért nem olyan nagy távolság...

Kolléganőm úgy oldotta meg az ilyen korú édesanyjának a segítését (nem teljes gondozásra szoruló néni volt),hogy hetekre osztották, ki mikor csinálja,így mindenki tudta csinálni a saját dolgait is,tudott tervezni.Persze nem volt tilos azon a héten segíteni,amikor éppen a nővére volt a soron.

Előtte csak ő gondozta és nem az édesanyja jelentette a terhet,hanem a testvérek nem törődömsége,illetve nem is ez a jó szó.A testvérek azért nem csináltak semmit,mert természetes volt, hogy ő úgyis csinálja.

Szóval én ezt javaslom,üljetek le és beszéljétek meg!

Nem.

Semmi használhatót nem írsz, csak vagdalkozol, mint rendesen. Akkor inkább ne írj semmit.

Van, amit igenis csinálni kell, akkor is, ha senki nem mondja. Hála Istennek a fórumindító ezt érzi. Attól még bánthatja a testvérei hozzáállása, de nyilván nem fogja otthagyni a szüleit, ha nem oldódnak meg a dolgok. Tanácsot kért, nem ilyen vagdalkozásokat, mint a hozzászólásaid. Szerencsére másoktól kapott is, remélhetőleg valamelyiket tudja is hasznosítani. Annyira más minden család, minden emberi kapcsolat, hogy az objektíve jó tanácsok se mindig segítenek.

Aki azt hangoztatja, hogy mindegy ki mennyit tölt el a rászorulóval, hozzátartozóval, jelenesetben szülővel, az a büdös életben nem tapasztalta meg még, hogy mennyit vesz ki az emberből még akkor is, ha a világon a legeslegjobban szereti azt az embert akiről gondoskodik, akit ápol.

Ahány gyerek annyinak kellene egyenlően kivenni a részét az ápolásból.

Ha távol lakik, akkor anyagilag, ha nem tud segíteni se anyagilag, se fizikailag, akkor bizony beáldozhatná az örökségét, mert a válláról hatalmas terhet vettek le.

Aki nem ápolt idős beteget, nem tudhatja, hogy nem akkor megy az ember, nem akkor pihen, amikor szeretne, nyaralás kizárva. Szabadidő szinte szintén.

Itt szerencsére még nem kell pelenkázni, etetni. Viszont gyakran megesik, hogy ezt is kell.

Egyik ápolásin otthon van esetleg, mert erőt, anyagiakat nem sajnál, a másik meg éli az életét vígan, nyugodtan, mert tudja az a másik olyan lelkiismeretes, hogy ápolja, gondozza. Aztán mikor eljön a halál, éppen úgy tartja a markát, mint aki feláldozta a pénzét, szabadidejét. Na aki ilyenkor tartja a markát attól kell hányni, hozzáteszem nem mindegy ez 1 hónap, 1 év, vagy 10 év.

Igenis ülj le FI. a testvéreiddel és beszéld ezt meg velük.

Igen, kell némi protekció, hogy hamar bekerüljön valaki. :)

Ne bolondozz! Hova sietsz!??? :D

Már rég nincs egyensúly...

Felgyorsult" az élet, mindenkinek más a fontos, vesznek az értékek. Mármint ami szerintem érték.

Sok esetben visszaélnek a helyzetükkel. :/

Külső ember okés, és ez is múlik sok tényezőn. Jót találnak-e, vagy hogy az idős befogadja-e.

Mert van sok makacs kisöreg", akik nem akarnak idegen segítséget.

Az a baj, hogy nálunk idősotthonba kerülni több éves tortúra. Már én nézegettem magamnak, nem árt előzetes információ :D :D

Soron kívüli elhelyezést a legócskábba lehet intézni, és csak annak, akinek nincsenek hozzátartozói. Krízishelyzetben van, pl. meghalt az őt gondozó társ, teljesen egyedül maradt.

Jó lenne megtartani azt az egyensúlyt, amivel a kisöreg otthonában maradhat, de ne kelljen senkinek belegebedni...

Járható út még, hogy összedobják a pénzt, és megfizetnek külső személyt.

Ki mondta, hogy neki ezt csinálni kell?

Mindenki azt csinál, amit akar.

Ez elfogadható?

Az örökséget én hoztam szóba, emlékeztetőül. Kismillió esetet hallani, hogy több testvér esetén kibújnak a szülőkről való gondoskodás felelőssége alól azzal az indokkal, hogy nincs idejük, messze laknak, stb. De még egyetlen egyszer sem hallottam olyat, hogy a hagyatéki tárgyalásra ilyen indokok miatt nem tudtak volna elmenni.

Azt mondják: mindenkinek arra van ideje, amit fontosnak tart!! Csak ennyi!

Anyam annyit volt az apjaval, amennyit tudott, foleg miutan a Mama meghalt.nem kotelessegbol. A masik orszagba elo tesoja ment, ahogy tudott. De mint tudjuk, volt itt par ev, ami nem volt egyszeru.

En is a kezem-labam tornem, ha a szulenek bajanlenne, es nem lenne mas magoldas.

Regen a nagyanyam furdettem. Huszonevesen hazamentem megfurdetni ot, es visszamentem bulizi. Elotte egyutt laktunk "az o lakasaban", es hazsartos volt, mast nem fogadott el segitsegnek.

Kaptam utana egy budos fillert? Nem. Nem is vartam. Ha o meghal, apam es a tesoja az orokos.

O is furdetett amig baba voltam. Es annyi mindent meselt, ami visszaadhatatlan. 3 nagyszulom tett igy.

Az utolso nagyszulom meghalt kb 2 hete, es engem mar a buntudat, hogy nem vettem ki szabadsagot, ahogy terveztem, akkor meg lattam volna.

Tulajdonképpen mi a kérdés?

Semmi közöm bárki örökségéhez, mindenki úgy osztja el, ahogy akarja. Akkor is, ha ez egyeseknek baromira nem tetszik.

És rohadtul nem számít, ki mennyi melót adott bele.

Mert az dönt, akié a vagyon.

Ezt így el tudod fogadni?

En reggel 9-tol ejjel 10-11-ig vagyok altalaban a meloban. Ha van 2 ora szunetem, hazajovok (10 paper ide-10 perc oda), es alszok, ha tudok, de legalabb lefekszek, meg itthon kinyujtom a hatam, mert ez sok fizikailag. Es a munkahelyemen nincs megalllas.

Halas vagyok a szuleimnek, hogy eszhez teritettek, es nem csinalom ezt 6 napon, vagy szabadnap nelkul.

Azert a oroklessel kapcsolatban: anyagilag es idoben is sokkal-sokkal tobbet segitettek a gyerekes tesomnak, mint nekem. Ami szerintem teljesen rendben van. De utana meg orokoljek kevesebbet, mert en messzebb lakok? Hol szamitanak be az eveket, amig en voltam a hazvezetono, amig egyutt laktunk? Ez nem ilyen egyszeru szerintem. A most gyerekes noverem vegtelenul rendetlen volt mindig es a pasija is, akit hizzank vitt.

A "kicsi" tesomnak minden cart megvettem, en nyaraltattam a sajat penzembol, mert o gyerek volt, en meg kereso felnott. Hogy a pantlikaba lehet ilyet kifillerezni?