3 éves kisfiam egyik napról a másikra elkezdett dadogni (beszélgetés)
Jelentem, elmúlt a dadogás! Folyamatosan, fokról fokra maradt el, mostanra szinte már semmi nyoma! :-)
Beszéltem a bölcsis dadus nénivel, ő a 27 év daduskodása alatt sok ilyen gyereket látott, azt mondta, hogy egyelőre nem kell aggódni, szerinte el fog múlni néhány héten belül. Köszi mindenkinek a válaszokat.
És a fiam is három éves volt, amikor rákezdett azt mondta, hogy aaaanya. nem ismételte a szavak elejét, csak megnyújtotta az első betűt. Aztán abba hagyta, és néhány hónap múlva újra kezdte. Manapság 24 évesen már szinte nem dadog, de ha nagyon stresszes, akkor igen. Nekünk is azt mondták először, hogy kinövi, majd utána azt, hogy gyorsabban gondolkodik, mint ahogy ki tudná mondani.
Nem a nem foglalkozás miatt maradt meg. Én a fiamat hordtam logopédushoz (ahol sosem dadogott), pszichológushoz, pszichiáterhez és így is megmaradt, bár már tudja kezelni. Ő is akkor dadog, ha stresszes.
Én 5 évesen kezdtem dadogni, addig folyékonyan és sokat beszéltem, gond nélkül. A szüleim végig jártak velem mindent. Voltunk pszichológusnál, aki rögtön azzal jött, hogy biztos balkezes lettem volna és átneveltek jobbkezessé, ami nem volt igaz. Végül azt mondta, hogy elpre gondolkodik az agyam és mindent túl gyorsan szeretnék kimondani. Egy ideig jártam, de utána azt mondta az orvos is hogy nem látja értelmét. Jártam logopédushoz is. Légzőgyakorlatok sokat segítenek, de ott sem jött elő a problémám. Jellemzően nálam csak stressz helyzetben jön elő, amikor izgulok valami miatt, vagy ha hirtelen felszólítottak az iskolában. Például ha megtanultam egy verset, azt folyékonyan eltudtam mondani. Most 26 vagyok, stressz helyzetben még mindig előjön néha, egyetemen vizsgákkor, de megtanultam kezelni.
Fiam is dadogott. Én is megkaptam a "néhány hónap és kinövi"-t, ez nálunk majd' 3 év lett. Nála a logopédus szerint az történt, hogy az agya sokkal gyorsabban forgott, mint amennyire a beszédkészsége fejlődött. Hetente kétszer járt logopédushoz, az nagyon sokat segített. És bár az óvónők odafigyeltek, sokat csúfolták... De túl vagyunk rajta. Azóta is nagyon megfontoltan, lassan beszél, de túl lettünk rajta. Most 7 éves.
Én pszichológushoz vinném.
Nagyon valószínű, hogy a betegsége (és a kísérő körülmények) "hozták ki" a kisfiadból a dadogást. Ha orvosnál voltatok, s nem talált szervi okot, akkor az a legjobb, amit már írtak itt előttem: sok figyelem, szeretgetés, és - ha van rá mód, készség, kedv - sok-sok énekelgetés, mondókázás. (Persze erőltetés nélkül!!)
(A felmenői között van dadogós? Nem vettetek észre véletlenül olyat, hogy balkezes?)
Egy logopédus sokkal kompetensebb a témában. Minek vinné gyerekorvoshoz?
Köszönöm a válaszokat mindenkinek! Ha nem látok rohamos javulást, akkor irány az orvos. Sajnos nála egy orrmandula-műtét is kilátásba van helyezve, ill. mostanában volt 2-3 apnoés ájulása, ezeknek a kivizsgálását is most kezdjük el, mert megérett rá a helyzet. Szerintem mindhárom dolog összefüggésben van egymással valamilyen módon, bár nem vagyok orvos...
Szia! Én is ennyi idősen kezdtem el dadogni, de velem nem foglalkoztak,nem vittek logopédushoz, a mai napig tart, igaz már nem annyira, de ha valami felhúz akkor nagyon tudok dadogni. Semmiképp se hagyd annyiba, beszélj védőnővel, gyerekorvossal és ők majd gondolom ajánlanak valamit logopédust vagy nem tudom még mit szoktak ilyenkor.
a gyerekorvos szerintem nem sokat ért ehhez... az egyik a szokásos: "majd kinövi" -szlogent mondja, a másik agyonvizsgálgatja a gyereket, hogy az tényleg érezze, valami baja van, és anyukával nyíltan , a gyerek előtt beszél a dadogásról.
A nagyobbik fiamnak is volt egy ilyen időszaka és magától kinőtte.
Igaza lehet Zebracsikónak, de azért a gyerekorvos tanácsát nem árt kikérni. Lehet, hogy csak egyszerűen (akár tudatalatt) így akar továbbra is több figyelmet kapni.Szóval, türelem! Mindkettőhöz!:)
AZt javaslom, észre se vedd! Ha nagyon megakad, guggolj le hozzá, fogd meg a kezét és várd meg, amíg elmondja. Utána ismételd meg a tartalmát annak, amit mondani szeretett volna, szépen lassan. Vedd többször öledbe és mondókázzatok meg énekeljetek.
Beszélj hozzá egy kicsit lassabban és mindig felé fordulva.
Ez még élettani dadogás, ahogyan jött, úgy el is mehet néhány hét múlva. Oktasd ki a rokonságot is, nehogy produkáltassák a gyereket vagy jelezzék neki, hogy dadog, vagy siettessék!
Ne aggódj, nagyon sok gyereknek van ilyen átmeneti beszédnehézsége.
Arra gondoltam, hogy a betegség, ill. az azzal járó gyengeség, valamint az ikertesó ilyenkor elkerülhetetlen dominanciája (a fejünkön ugrált, és vagy a beteg tesót gyógyítgatta, vagy ő is betegnek tettette magát) miatt alakulhatott ki nála a dadogás. Sajnos elég súlyos, és már őt is zavarja. Mi mindig türelmesen kivárjuk, mire kimondja, amit akar. Már a bölcsiben is rákérdeztek, hogy mi lehet vele... Járt már valaki hasonló helyzetben?
2 hete volt egy súlyos hányásos betegsége, amiből csak napok alatt tudtuk kikúrálni, épphogy elkerülve a kórházi infúziót. Meggyógyult, de elkezdett dadogni.
3 éves kisfiam egyik napról a másikra elkezdett dadogni.
További ajánlott fórumok: