2 tanús esküvő - vélemények? (beszélgetés)

tehat a fotostol kezdve minden lesz, csak a szulok nem latnak benneteket...

remelhetoleg a valasotk meg egyszerubb es csendesebb lesz majd;

Nem olvastam az elejéről a topikot, de amit most leírtál, azt simán lehetne egyben tartni.

Kihelyezett anyakönyvvezetővel polgári szertartás párod szüleinél vidéken, utána bográcsozás, torta és a szülők is láttak megházasodni benneteket...

Bármilyen támogatók is a családok, tuti a szívük szakad meg, hogy nem látják, ahogy összekötitek az életeteket...

Az biztos, nekem is. És én lennék olyan , hogy 1-2 hét, hónap múlva nem "ünnepelném " a semmit, s ahogy magamat ismerem, a képekre sem lennék kíváncsi.

Ha magánügy, magánügy....

Majd megertik, ha a sajat gyerekuk ugyanigy kot hazassagot.

En csak azt nem ertem, ha amugy is lesz egy osszejovetel, miert nem lehet aznap? Es akkor mar a szuk csalad is jelen lenne az eskuvon is. Nem kell feltetlen etteremben zenekarral elfogyasztani az unnepi ebedet.

Sziasztok,

köszönök minden véleményt, kicsit azért elgondolkodtam a dolgokon, de a véleményünk változatlan maradt, maradunk a 2 tanús esküvő mellett.

Mindkét oldallal meg lett beszélve a hétvégén, sehol nincs sértődés, szerencsére mindenki támogat minket, és örült a bejelentésnek. Megbeszéltük, hogy amint jó idő lesz, tartunk egy nagy családi összejövetelt a párom szüleinél vidéken, ahol lesz házi süti, bográcsozás, torta meg minden és mindenki akiket szeretünk.

A pénzből, amit pedig megspórolunk a zenekar, díszítés, terembérlés...stb árából, elmegyünk egy szép nászútra külföldre.

Köszönöm, hogy mindkét véleményből olvashattam, egyik megoldást sem ítélem el, megértem, ha valaki másképpen gondolkodik, de mi mos jelenleg így tartjuk a legmegfelelőbbnek.

Ja, és egy fotóst azért hívunk, aki csinál néhány szép képet rólunk a szertartáson, és utána is, egy szép helyen. És fehér ruhám is lesz, szép csokorral. :)

Üdv.

Áhhh... én már vénasszony vagyok. a mi időnkben nem igazán volt gyerek esküvőkor.

De ha ma lennék fiatal, azt hiszem, kihagynám az esküvőt.

Miénk sem volt semmi!

Oké,fehér ruhám volt,csak polgári.Anyóséknál egy korai vacsora.Akkor volt 18 hónapos a lányunk,és 20óra fele jelezte hogy álmos.Mi megfogtuk magunkat és közöltük hogy a gyerek álmos,köszönjük a részvételt,jó éjszakát...

A család persze maradt piálni!

Ennek tükrében azért mégis érdekes esküvőnk volt. És ha akkor morogtam is, ma már szép emlék, nevetünk rajta.

A polgárira - egyházi nem volt - eljöttek a kollegák is. Nem is lehetett volna távoltartani őket. Nekem egy botrányosan piros ruhám volt, sem azelött, sem azután nem hordtam pirosat, ma sem értem magam. A kezdeti értetlenkedés után anyám vásárolt nekem egy gyönyörű piros cipőt, mondanom sem kell, sosem volt piros cipőm, és a mai napig nem értem az én konzervatív anyámat.:) Amúgy a hajam is piros volt.:)))

Szóval a polgári után meghívtuk az amúgy nem meghívottakat egy sörözésre.

Estére volt 20 meghívottunk egy étterembe, este 8-tól éjfélig.

Legnagyobb meglepetésemre senki nem ment haza, anyu, és anyós ott suttogott a vendégekkel, akik simán csatlakoztak hozzánk...mit mondjak, nem voltam túl boldog.

Otthon aztán kiderült, hogy van töltöttkáposzta és süti, és pia, amit a násznép lelkesen el is fogyasztott az éttermi vacsora után, és ott mulattak reggelig részben bent, részben a kertben. Végülis nem volt rossz.

Sokan vagyunk, sokfélék...és mindenkinek más a fontos.

Én sosem szerettem a nagy felhajtást, utálom a felesleges dolgokat, a cicomát. Na jó, azt amit én cicomának érzek. Fehér menyasszonyi ruháról sosem álmodoztam, és ha fel kellett volna vennem, alighanem sosem megyek férjhez.

Nagy esküvőket végigülni és végigenni kimondottan kellemetlen számomra, ezért ha egy mód van rá, kivonom magam belőle, ha nincs, kb. úgy megyek, mint a fogorvoshoz.

De, ha nem is értem meg, elfogadom, hogy mások másként látják, más embernek más a fontos, mint nekem.

Merem remélni :D

Bár sosem lehet tudni,valakinek ez szörnyen fontos,hogy a fb társadalom azonnal értesüljön minden történésről.

Én tök sokáig amúgy nem is akartam esküvőt.Aztán most meg már egyre többet gondolok rá,mert az igaz szerelmemmel úgy gondolom,hogy talán spirituálisan egy magasabb szintre juthat a kapcsolatunk,hisz ez az eskü erősíti az összetartozást.De ezt én senkivel nem akarom megosztani,mert ez rólunk szól,nem pedig arról,hogy anyám elégedett e tortával,vagy minden "tökéletes" volt e.

De mondom én más vagyok,fel nem vennék egy fehér esküvői ruhát,a mulatós meg egy egyéb zenéktől hánynom kell,az ittas emberektől is rosszul vagyok és gyűrűre se adnék ki max 10000-et a kettőre és akkor már kiköltekeztem :-)

Az örömteli eseményt jó megosztani másokkal. Ez az ünnep lényege.

Ha más nem Facebookon osszátok meg majd, hogy azért mások is osztozhassanak az örömötökben, ha már nem mehetnek oda! :)

Szia!

Ha eljön a mi időnk,mi is ilyet szeretnénk,ebben biztos vagyok.Ez a szerelmespár napja,én mondjuk pont lesz@rom,hogy a rokonság mit gondol.

Az idegen emberek vacsoráztatása árából inkább elmegyünk egy egy hónapos nászútra.

Bár én roppant "igénytelen" vagyok ilyen szinten,egy sima ezüstgyűrű is tökéletesen megteszi,kéne a francnak több tíz,vagy százezer forintos cucc,olyan fölöslegesnek tartom.

Az esküvő egy szép családi, társadalmi esemény, egy ÜNNEP

A két tanús esküvő olyan mint az egyedül tartott születésnap.