2 éves baba állandóan sír (beszélgetés)

Köszönöm mindenkinek a hozzászólást.

Próbálok még türelmesebb lenni velük.

Bár már nem hiszem, hogy a jelenleginél türelmesebb tudok lenni.

Remélem, ha már tudnak beszélni, akkor könnyebb lesz.

:DDD

Már bocs, de az ismerősöd nem normális!

Egy kisgyerek nem egy mélynövésű felnőtt! Sokmindenben ugyanúgy "működik", de sokmindenben teljesen máshogy. Amíg nem tudja szavakban kifejezni magát kellőképpen, addig meg főleg!

Teljesen normális,ne ijedj meg.Hiányzol nekik,szerintem ez az egyszerű magyarázat.

Sajnos a kényszer nagy úr,majd megszokják.

Szeretgesd Őket amennyit csak tudod amikor hazaértek.

Nem tudom elhozni őket ebéd után, mert dolgozok.

Mindenkinek köszönöm a hozzászólásokat.

Azért az megnyugtató, hogy nem vagyok egyedül ilyen problémával.

Egy ismerősöm azt mondta, hogy vigyem el őket orvoshoz, mert ez a viselkedés nem normális.

Szerintem is erről van szó.

Az én 2 kisebbem is ilyenek voltak,vagyis a kicsi még most is.

Tedd amit tanácsoltak,szerintem ez bejön.

Nálunk velünk van apa,minden nap hazajön,és mégis engem tartanak,hogy úgy mondjam a "főnöknek".

Nem ettek esznek mással,nem öltöztetheti pelenkázhatja más...stb.A középső még a cumiját sem szokta mástól elfogadni,csak tőlem.

De elmúlik ez a korszak is,csak türelem.

Nem megoldható,hogy ebéd után elhozd őket a bölcsiből?Biztosan szeretik,jó társaságban lenni,csak talán sok nekik.

Azért egy négy éves gyerek már kommunikál, duzzog stb. Tudtam hogy haragszik, a viselkedéséből.

Nem biztos, hogy épp jó a tévé, lehet, hogy csak simán összebújni is elég. És kell a fél óra, én is úgy gondolom. Addig ne is akarj elmozdulni mellőlük :) Azért írtam, hogy egy próbát mindenképp megér. És csatlakozom ahhoz a véleményhez is, hogy el kell nekik mondani, mi vár rájuk, mikor mész értük stb. Minden nap.

Hogy ikrek, azért nehezíti a dolgot, hiszen egyszerre kettőt kell szeretgetni és megnyugtatni. De szerintem a fél óra megéri, ha utána nyugalom van.

Honnan tudod, hogy haragudott rád?

Mondta?

Jó lenne, ha már az én babáim is tudnának beszélni.

Ez az állandó ordítás már kezd kiakasztani.

Én is bekapcsolom a mesét mikor hazaérünk, de még mikor leülünk a TV elé akkor is ordítanak, lökdösik egymást, hogy csak az egyikőjükkel foglalkozzak.

Így kb egy fél óra mire megnyugszanak, de nem lehet mellőlük elmozdulni, mert akkor újra rázendítenek.

Ebben van valami.

Már volt úgy, hogy a bölcsi után még elmentünk ide-oda, szóval később értünk haza. Akkor nem volt olyan vészes a helyzet.

Szia!

Én nagyon fontosnak tartom a kommunikációt a gyerekkel.Nem tudom megbeszéled-e velük mindennap, hogy ma bölcsibe megyünk,várnak a gyerekek,alvás után jövök értetek,fogtok játszani a többi gyerekekkel....stb Nálunk ez működik,hogy mindennap nyomom neki a szokásos "dumát" és így nincs baj.:)

Sztem meg egész egyszerűen az van, h míg otthon középpontban vannak (hisz mégiscsak ők anyuci, apuci szeme fényei), a bölcsiben csupán egyek a sok közül. Nincs kivételezés, stb. Így aztán a hiszti csupán azért van, h minden figyelem rájuk irányuljon, addig is kizárólag velük van foglalkozva, mert nincs az a szülő, aki előrébbhelyezné a háztartást, mint a síró csöppségeit. A gyerekek nagyon rafkósak, mindig tudják, h hogyan pozícionálják a legjobban magukat, és hogy irányítsák a szülőt!

Apát meg, h nem fogadják el? Hogy fogadnák, mikor pár havonta látják csak (kicsik még a srácok ahhoz, h értsék, miért nincs ott az apjuk a mindennapjaikban)? Ráadásul sejtésem szerint, féltékenyek is rá, mert mikor nincs itthon, akkor anya minden figyelme az övék, de mikor megjön apa, akkor bizony osztozni kell a figyelmen, a szereteten, a törődésen vele. De ezt végképp ne hagyd, h ők irányítsák, hacsak nem azt akarod, h kihüljön a kapcsolatotok a férjeddel!

Nem lehet ,hogy estleg te neheztelsz tudat alatt az apukájukra amiért úgymond nem veszi ki a részét a gyermeknevelésből mert nincs sokat veletek?

És ezt érzik a kicsik?

Szia

Az én fiam négy éves elmúlt, mikor közösségbe került. Ő már nem sírt, hanem haragudott rám. Hisztizett, dühöngött. Sok félét kipróbáltam, és a végén az jött be, hogy az ölembe ültettem és néztünk mesét. Te hiányzol nekik. Gondolom, mikor hazaértek, akarod az otthoni dolgodat csinálni. Adj nekik egy negyed-fél órát, amikor az öledbe ülhetnek. Olvass nekik, vagy bújjatok össze, bármi olyat csináljatok, ami bensőséges, amit szeretnek. Egy próbát mindenképp megér.

Biztos jól érzik magukat a bölcsiben, hiszen ők azért már igénylik a változatosságot (az én kicsi lányom is két éves, most szokik éppen), de azért az otthoni és a bölcsis környezet más.Sok inger éri őket, amit még nem tudnak elmesélni. Az öledben megnyugszanak, átállnak otthoni üzemmódra és utána szerintem rendben lesz a hangulatuk.

Eszembe jutott még valami:

Lehet, hogy otthon a nyüzsgés hiányzik nekik? Mert hiába vannak ketten, azért az mégsem egy egész csoport. :)

Ezt valahogy úgy tudod megnézni, hogy bölcsi után nem haza mentek, hanem pl. a játszótérre, és egész addig maradtok, míg el nem múlik az az idő, amikor sírni szoktak. Vagy ha játszótérre nem is tudtok menni (tél van még sajna), akkor is vidd el őket valahová. Sétálni, vásárolni, mittomén.

Ha eközben nem sírnak a megszokott módon, akkor lehet, hogy inkább tényleg az van, hogy nem megy az átállás az otthoni "nyugira".

Passz...

Szerintem nem a bölcsivel gondjuk, hanem azzal, hogy nem vagy ott velük. Ez valahol érthető is, és persze az is, hogy neked meg dolgoznod kell.

Nehéz helyzet, az biztos. Légy türelmes, még ha nehéz is, aztán majdcsak elmúlik.

Én nem hiszem, hogy bármi más lenne a háttérben. Ha a bölcsiben történne valami rossz dolog, akkor nem akarnának menni, reggel, készülődés és indulás közben menne a műsor.

Most megyek lefeküdni. Nemsokára kelnek.

Mindenkinek köszönöm a hozzászólást, holnap jövök.

2010. november 15-én kezdtük beszoktatást. Be is szoktak rendesen.

Ott is aludtak, ezzel nem is volt baj.

Meddig tarthat ez a büntetés?

Nem tudom miért esznek még éjjel, , de mindig fel kellnek. minimum egyszer, de inkább kétszer.

Amikor mondtamm a házi orvosunknak,, akkor ő azt mondta, hogy nem baj mert nincsenek elhízva. 10-11 kg.-ok.

Tápszert esznek.

Mióta bölcsisek?

Lehet, hogy ez a "bűntetésed", amiért otthagyod őket a bölcsiben.

Hát nem egyszerű a helyzet, idő kell míg megszokják apát. Mindenhol azt olvasni hogy az ilyen kicsik életében milyen fontos az állandóság. Majd megszokják hogy apa is van a képben és lassan el is fogják szerintem fogadni.

Bocsi de mért esznek még éjjel?

Biztos jól érzik magukat a bölcsiben, mert ott mindig énekelnek és táncolnak, azt nagyon szeretik.

De ha az egyikőjük nem akar táncolni itthon, akkor a másik ordít.

Nem hiszem, hogy a bölcsiben volna valami.

Igazából az van, hogy a férjem eddig külföldön dolgozott. Kb 2 hónaposak voltak a babák, amikor elment külföldre dogozni.

Szóval hol itthon van, hol nem.

De egyszerűen a gyerekek nem fogadják el.

Nem esznek mikor ó eteti őket, (éjszaka)

nem engedik, hogy bepelenkázza őket.

És még ilyen alapvető dolgok.

Nem tudom, hogy mit kellene tennem.

Egy ismerősöm azt mondta, hogy vigyem el őket másik gyerek orvoshoz.

De szerintem az orvos ssem tud velük mit csinálni.

Ilyenkor nem tűrnek meg maguk mellett senkit.

Még az apukájukat sem.

Őt is "ütik-verik", hogy menjen innen.

Sziasztok!

Volt már valaki ilyen helyzetben:

Ikreim 2 évesek lesznek márciusn 12-én.

Miután a bölcsiből hazaérünk, kb 1 órát sírnak.

A bölcsiben a gondozók mindig azt mondják, hogy nagyon jó gyerekek.

Nem tudom mi lehet a sírás oka.