Vonz a jogsi, de tartok is tőle (beszélgetés)
Én elkezdtem, de még csak az elméletnél tartok. Eddig én is féltem, de most már muszáj megtanulni.
Milyen jó, hogy van, aki kinyilatkoztatja a megfellebbezhetetlen igazságot...
Tőlem jobban senki sem félt szerintem.:-) Eleinte egyszerre volt gyomorgörcs,kézremegés, és férjem szerint úgy vettem a levegőt,mint akinek rohama van.:-/ Ma már semmi ilyen nincs. Idő és gyakorlás kérdése.
Én is féltem a vezetéstől,de ma már imádok vezetni. Elmúlik egy idő után.Ha megteheted,tanulj meg vezetni.
Sziasztok! Én 9 éve,19 évesen tettem le a jogsit! Alig vártam,hogy túl legyek rajta, utáltam az egészet. Onnantól nem is vezettem semmit. Persze mindenkitől hallgattam a beszólásokat,hogy"Mi van,kocsival jöttél?" meg hogy nincs érzékem hozzá,stb. Már én is elhittem,hogy én vagyok az,aki nem tud megtanulni vezetni. Béna vagyok hozzá. Sokszor görcsbe rándult a gyomrom,amikor láttam az ismerősöket,akik mind kocsival jártak.Én persze gyalog. Nagyon bántott a dolog, egyfolytában ez járt a fejemben.:-( Volt egy-két gyenge próbálkozásom,persze sikertelenül.Tavaly betelt a pohár, felhívtam a régi oktatómat,hogy menni akarok vezetni! 3*2 órát voltam,egy pici új autóval mentem,és akkor megkérdezte,hogy mit keresek én nála. Ha sok a pénzem és nincs mire költeni,akkor menjek,amúgy meg üljek be a kocsinkba,és vezessek! Képzeljétek,azóta szinte minden nap használom a kocsit, és végre elmondhatom azt,hogy én is meg tudtam csinálni! Már van felelősség érzetem,mert hátul ül a két gyerekem,nyugodtabb,megfontoltabb vagyok! Nekem kellett 8 év,hogy megérjek rá! Ja,és imádok vezetni!:-)Az tényleg igaz,hogy a sok gyakorlás,a rutin a titka! Nagy,5 méter hosszú kocsink van,de imádom! Olyat tessék elfelejteni,hogy idős vagy hozzá,nem fog sikerülni,stb...
Csak amit az 50.hsz.-ben írtam. :)
Jó, bár tény, h vezetésnél nincs idő ilyenen gondolkodni :)
Megszokás, megelőzés, ki minek hívja. Végülis, kéthetente utazom majdnem 200km-t, az oda-vissza már 400. Olyankor van ideje az embernek elmélkedni, gondolkodni...nyugodtan...
aztán ha tudom, hogy épp olyan témát kell magammal megbeszélni, ami elég rázós téma, akkor B6, már előre. Érted ugye ?
A téma meg a szokásos...párkapcsolat, jövő, megfelelni vágyás, stb. :)
Ezt nem tudom...Próbáld meg és meglátod;)
Én csak az utazásra értettem a B6-ot, azt is csak akkor,ha pánikolok vmin. Azt szerettem vna megtudni, hogy ez a "kifordul a gyomrom" érzés előjöhet-e vezetésnél.
Szerintem sehol sem mondtam egy tanácsot kérőnek, hogy bele se vágjon;)
De tudod az aki megijed attól hogy felbőg a motor, vagy csak B6-al tud beülni vezetni, annak tényleg elkel gondolkodnia azon hogy alkalmas e a vezetésre...
hát nézd, ha nem te voltál hibás, akkor azt gondolom, teljesen mindegy, hogy a volán mögött ülsz vagy sem...aki egyéb helyeken ül az autóban, sokkal nagyobb veszélynek van kitéve baleset esetén, mint a sofőr
ebben csak az a szép ha a szembejövő is így gondolkodik...
Nem kell félni, csak körültekintőnek lenni. Persze mindig van egy olyan ember aki nem az, de hát ilyen az élet.
"A baj akkor szokott bekövetkezni, mikor a vezető úgy érzi, hogy már "megy" a vezetés! Megnő az önbizalma, és ezzel együtt nő a százaléka, a balesetnek."
Ez nagyon igaz.
engem ütöttek el, és akkor volt félelmem, amikor ütközés után ismét volán mögé lettem ültetve. Akkor igen. Adtam magamnak 1 hetet, ha 1 hét után is félek, akkor befejezem.4 nap után elmult.
arról van szó, hogy ha soha nem volt félelmed, akkor nem tudhatod, hogy ez elmúlik és láthatod, nekem volt félelmem, mégsem ütköztem még...ja igen, el sem ütöttem még senkit :)
A félelem természetes a kezdő vezetők között. Ezt nem kell szégyellni, mert emberi dolog. Egy felmérés szerint a hivatásos, vagy nagyon sokat vezetők között kb két évig tart. Ezzel nincs is baj, mert a tapasztalatok szerint ilyenkor okoznak a legkevesebben balesetet. A baj akkor szokott bekövetkezni, mikor a vezető úgy érzi, hogy már "megy" a vezetés! Megnő az önbizalma, és ezzel együtt nő a százaléka, a balesetnek.
Szóval kicsit furcsán hangzik, de talán addig jó, míg van egy kis félelem, mert akkor jobban figyel, és óvatosabb a vezető.
24 éves jogsival 3 ütközéssel, amiből 1 frontális volt, és egyiknél sem én voltam a vétkes-irtam azt amit.Ráadásul elég stabilnak és jónak és gyorsnakmondanak vezetésileg.
Úgy hogy nagyon sajnálom, hogy nem tetszett az írásom, de fentartom.
így van
és még valami, nem szerencsés a tanácsot kérőnek azt mondani, hogy bele se vágjon, főként olyan ne mondja, aki vagányan kezdett bele és soha nem voltak félelmei, honnan az ördögből tudhatná akkor, hogy ezek a félelmek el fognak múlni
"de tegye helyére magában a dolgokat mire belevág"
Nagy többség félelemmel vág bele, ugyan úgy mint egy iskolába.
Azért van a tanulási időszak, hogy megszokja, megtanulja, és elmúljon a para.
Gyakorlással pedig előbb utóbb leküzdi a félelmeit. Addig is bátran lehet T betűt használni, akkor a közlekedés résztvevői is tudják, hogy nem rutinos vezető.
több mint egy évig féltem, de ez nem jelenti azt, hogy bizonytalan voltam, sokkal jobban figyeltem szerintem, mint az, aki lazán fogta fel a dolgokat és kijelentette, hogy soha nem félt...húsz éve vezetek, soha nem okoztam balesetet és más hibáját is sikerült eddig úgy korrigálnom, hogy nem lett belőle baleset, kétszer volt ilyen....
További ajánlott fórumok: