Figyelem! Nincs a böngésződben engedélyezve a JavaScript futtatása, enélkül a honlapunk több fontos funkciója használhatatlan lesz számodra (köztük olyan fontos részek is, mint amilyen a Menüben navigálás, Keresés, a Bejelentkezés, illetve egyéb interakciók. A JavaScriptet a böngésződ beállításai között engedélyezheted.
Véletlen találkozások vannak vagy a sors az, ami összehozza az embereket? (beszélgetés)
sokszor beleszól a sors is
A csokis fórumot pörgetnie kell :)
Valami kézzel foghatót szeretnék vele kapcsolatba.
Ha nem kocsival vagy helikopterrel közlekedik, és hopp port sem használ, akkor ez nem egy eget rengető csoda.
Valószínűleg az a dolgod, hogy álmodozz róla.
Remélem tényleg dolgom van vele.
Biztos, hogy dolgod van vele.
Az univerzum rendezi a szálakat.
Ezernyi tapasztalatom van erről, sokat tanulmányozom.
Hihetetlen, de igaz!
Beugrottam egy kis lazításra és megérte. :DDD
Jajj, hagyjuk már ezt! Hetek óta ezzel izgatod itt magad.
Ha nem követted is tudod, milyen útvonalon utazik.
Nem követtem fogalmam sem volt róla hogy ott lesz.
Pedig én mikor meghallottam hogy másik munkája lesz azt hittem soha többet nem fogok vele már találkozni.
Az A-ból B-be való teleportálás sajnos még a gyakorlatban nem kivitelezhető. Így eshetett meg ez a sorsszerű, nagy találkozás egy ismerőssel a villamoson.
Ha követed a pasit, akkor nem véletlen, hogy felszállsz a villamosra és ott van.:D
Egyébként, ha adott időpontban utazik valaki egy vonalon, akkor szinte mindig ugyan azokkal az arcokkal találkozik. Munkába, iskolába mennek ugyan abban az időpontban, ugyan azon a vonalon.
Nincs itt semmi sors, meg bevonzás, sem véletlen.
Azért, mert valamiről azt gondoltad, hogy többé nem lehetséges, aztán mégis megtörtént, nem a világ csodája. Én például azt gondolom, hogy nem tudod felülmúlni a múltkori balfaxságot, aztán csalódnom kell.
De nem a munkahelyen találkoztam vele hanem a villamoson és ezért nem értem hogy ez hogy lehetséges.
Már azóta találkoztam vele egyszer és akkor már beszéltem vele pár szót de semmi különös nem volt. :(
Nem engedtem hogy lásson engem mert majdnem elbújtam elölle. Nem látott volna szépnek szerintem.
Azt írtad, hogy vissza fog járni néha a melóba, tehát tudtad, hogy látni fogod még.
Rögeszme ez már nálad, nem sors, meg véletlen meg miegymás.
A te műved volt,és sors hozzá segített.
Irányítsd úgy a dolgokat, hogy legközelebb is összefussatok. A többit bízd a sorsra...:)
És ha ő csinosnak látott?Némi önbizalom nem ártana!
Egyébként ha valaki szép reggel is szép...
Nem beszélgettem vele mert nem akartam. Úgy gondoltam nem vagyok elég csinos akkor és nem akartam hogy úgy lásson.
Akkor ez az én művem volt nem a sors akarta úgy?
További ajánlott fórumok: