Vannak kényszeres cselekvéseid, kényszeres gondolataid? 2. (beszélgetés)

Drága falat!:-)Előfordul ez bárkivel,na és?

El bukni nem szégyen és le csüccsenni,csak fel kell állni tudni nem maradni a padlón és éveket el vesztegetni az életedből.Teljesen mindegy kiben kinek hiszel,magadban kell megtanulni hinni,hogy képes vagy rá,hogy érdemes vagy minden jóra,tudod a boldogság nem kiváltság.Éppen én is le csüccsentem egy vállalkozó a főnököm jól át cseszett,holott sokat köszönhetne nekem,de ezt ő el felejtette sajnos,nem baj,lesz más.

Sírhatnék,hisztizhetnék,de sajnálom arra az energiámat!:-)Én már megtanultam,hogy csak magamra számíthatok és mások véleménye a családomon kívül nem érdekel,ha utálnak,ha szeretnek el fér mindkét oldal.Én magamat szeretem és fontos vagyok magamnak!:-)Egy életed van,próbáld meg,hogy magadra gondolsz,magadhoz mérsz mindent.Előtte én se így csináltam,mióta önző lettem azóta könnyebben boldogulok!:-)

Szép napot neked és ha már csücsülsz akkor vedd számba a lehetőségeidet,mert vannak és tessék szépen el kezdeni felállni,ott van a megoldás biztos vagyok benne,csak meg kell találni,de erre csak is te vagy képes magadért!Puszi

Sziasztok új olvasók és régiek!

Köszi a biztatást.

Az az igazság Doris,hogy nem vagyok ám ilyen rendes sajna.Inkább az van,hogy "sikerült" elérnem azt a mélypontot,ahonnan már csak fölfelé vezet az út.

Elképesztő a cikked, nagyon tetszik, örülök neki! Szívesen olvasnék bővebben is a történtekről!(Érdekes: az elmúlt napokban ugrott be - "véletlen", mi? - néhány gyerekkori kényszerem. Pl. egy bizonyos lépcsőfokra mindkét lábammal ráléptem; ha hátrafordultam, ellenkező irányban fordultam vissza; és hasonlók. Észre se vettem, hogy megszabadultam tőlük! :D)

Köszönet az írásodért! :)

Természetesen nem minden kényszeres dologra megoldás, de ha valamiről tudom hogy gondom lesz belőle (pl. bezártam-e az ajtót, kihúztam-e, kikapcsoltam-e...), hangosan ki szoktam mondani magamnak miközben csinálom.

Én is többször fordultam már vissza ilyen dolgok miatt, még nem nevezném ezt kórosnak, én csak nagyon feledékeny vagyok és ez megoldás erre a problémára.

Persze, csak ha eszembe jut.....

Jó hogy megírtad ezt a cikket! Engem is megkörnyékez néha a kényszeresség és épp arra gondoltam a pozitív gondolkodással kapcsolatban, hogy nem mindig a szakmai sikernek a pénznek illetve a "gondolat erejével elmulasztottam a bibimet" c történetnek kellene állnia.

Elképzelni sem tudjuk embereknek milyen problémáik vannak, mik keserítik meg az életüket. Pl kényszerbetegség, kényszeres gondolatok amiről te is írtál.

És elképzelni sem tudjuk mi mindenre tudnánk használni a gondolta erejét, hogy jobban legyünk.

Jó lenne ha minél változatosabb témák és megoldások merülnének fel.

Köszi mégegyszer.