Van még számomra boldogság? (beszélgetés)

A boldogságot önmagadban, egyedül kell megtalálnod, nem másoktól függővé tenni.

Önálló, független nő vagy. Ne személyeket, dolgokat keress akiktől/amiktől a boldogságot várod, hanem tevékenységeket!

Ne azon járjon az agyad és törgeld a kezed, hogy mi történt a múltban, mert akkor tényleg egy besavanyodott vénlány lesz belőled!

Egy boldog, kiegyensúlyozott, mosolygós ember mindig vonzó.

Érzi azt egy férfi hogy boldogtalan vagy ha mosolyogsz akkor is. Egy boldogtalan ember nem tud boldoggá tenni egy másikat. De reményed a boldogságra mindenképpen van amennyiben egyedül is képes leszel boldognak lenni. Ha belőled a boldogság sugárzik nem a szorongás és reménytelenség, meglásd ragadni fognak rád a férfiak, csak győzd őket levakarni. Mert ugye a jelentkezők között is a legtöbb boldogtalan, és a leendő társtól várják el hogy boldoggá tegye őket. Ezt belülről érezni is fogod, velük nem akarsz majd közös életet.

Azért nehéz a kor előrehaladtával egyedül élő boldog embert találni, mert egyre több sértettség, csalódottság, esetleg betegség nehezíti az ismerkedést. Persze leplezik ezeket az emberek, mosollyal. De a szög mindig kibújik a zsákból.

Legyen szerencséd!

Nem vénlány vagy hanem fiatal nő. Óriási a különbség! Így tekints magadra.

Egyébként igen, mindenképpen van számodra remény és boldogság. Soha, semmihez nincs késő, 35 évesen pedig pláne nem.

Fogadd őszinte részvétem!

Igazából valószínűleg jobban is jártál, hogy attól a sráccal nem lett gyereked.

A társkeresőn meg százból egy ha normális. De lehet, hogy sokat mondtam.

Szóval ne veszítsd el a reményt.