Vallomások

Per pillanat utálom a gyerekeim és a velük járó állandó kupit. Utálom, hogy nem lehet mellettük rendet tartani.

Nem szeretek vallomásokat olvasni.Némelyiktől elmegy az életkedvem is,és nem azért,mert érzéketlen lennék,hanem pont ellenkezőleg.

Ma is éhes vagyok...

Úgy érzem, én vagyok a világon a legszebb.

Találkoztam ma az exemmel és az új nőcikéjével. Köszöntem és mondtam: Peti, emlékszel, hogy milyen jó volt az ágyamban aludni?

Szakítottak. A vérszerinti szülő szerint az unoka majd kiheveri, a mostohaszülő szerint a kicsikkel kellene törődni. A felbujtó lapít. Én már tudom mit teszek.

A múltkor nem fogta be a festék a hajam. Ma nekiestem feketével! Végre nincsenek ősz hajszálaim! Fekete az eredeti is! :)

A szüleim elhívtak, hogy kísérjem el őket holnap élményfürdőbe. Mennék is, meg nem is. Végül visszautasítottam, mondtam menjenek kettesben.

Egyedül élő, fiatal szingliként a jó filmek oldják a magányomat:) Ma egymás után indítom a romantikus filmeket, közben pedig sütit majszolok és bort iszogatok :))

Ha nem lenne az a gyerek, apa velünk lenne ma is.😡 Remélem hamar elmaradozik, nem érdemli meg hogy vele legyen! Utálatos, bunkó, szemtelen mindenkivel

Fogyni kellene, de megettem egy finom csokit ma ebéd után!

Itt a karácsony és nagyon magányosnak érzem magam.

Éhes vagyok!

Sokkal több ünnepet szeretnék egy évben, hogy pihenni is tudjak végre!

Várom már, hogy vége legyen az ünnepeknek és mehessek dolgozni. Ott sokkal jobban érzem magam, mint itthon.

14 éve ismerem a férjemet, de még mindig úgy érzem, szerelmes vagyok belé. (Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy volt már ez másképp is úgy egy évig.)

Egy adag linzert sütöttem és hárman vagyunk rá. Mást semmit nem sütöttem, sósat sem. Vendég nem jött, még a linzer fele megvan. Szaloncukor sem fogyott, csoki sem...

Egy kicsit sem bánom, ha vége lesz az ünnepeknek!

A dominómaratonban tegnapi eredményeim alapján előkelő helyet értem el, de nem tudok igazán örülni, mert tudom hogy ez csak egy virtuális állapot, a való életben semmi haszna jelentősége nincs.

Ez életem legrosszabb karácsonya! Szörnyen érzem magam.

Utálom a karácsonyi vírusokat!

Utolsó karácsony volt így, hogy vendégek voltak. Elfáradtam, nem éri meg gürcölni, családommal szeretnék lenni, meghitten, nyugodtan!

Nem sütöttem semmit karácsonyra, mert beteg voltam. Majd szilveszterre sütök tortát!

Tavaly 23-án hagyott el a párom. Idén 25-én (ma) tudtam meg, hogy új csaja van. Utálom már a Karácsonyt. Össze vagyok törve.

Egyáltalán nem sütöttem karácsonyra semmilyen süteményt, csak gubát készítettem desszertnek.

Hiába töltöttem a tegnapot és a mai napot a családommal, győzött felettem a szingliség depressziója. Utálom az egész ünnepet meg a jópofit. Már semmihez nincs kedvem. Most inkább bezárkózom egymagam s iszom pár pohár bort.

6 féle sütit sütöttem öt fős családomra. Nem tudom eldönteni ez sok vagy kevés vagy normális karácsonykor. Mindenki inkább fogyni szeretne egyébként, mint hízni.

Nem tetszenek a beállított stúdiós családi fotók, amiktől hemzsegnek most a közösségi oldalak. Személytelennek tartom őket. Sokkal jobban tetszenek a saját készítésű, picit hibás fotók a saját karácsonyfa alatt.

Karácsony van...az 5 éves kisfiam lázát csillapítgatom. Nem így képzeltük az ünnepet.

Rettenetes ez a családi karácsony. Úgy érzem magam, mint egy UFO. Még a rokon gyerekeket se engedik a közelembe. Pedig imádom a gyerekeket. A szakmám is gyerekekről szól.